A jelentés előadói néhány órával a témáról rendezett vitát megelőzően az Európai Parlamentben tartottak sajtótájékoztatót. Az ötpárti javaslat 24 pontban sorolja a magyar demokráciával kapcsolatos bírálatokat, ezek közül az egyik óriási vihart okozott már eddig is és még fog a jövőben is. A szövegtervezet 11. pontja arról szól, hogy az Európai Parlament megkérdőjelezi, hogy a Magyarország 2024 második felében hitelesen el tudná látni az uniós soros elnökségének feladatait,

tekintettel az uniós jognak és az EU alapszerződésének 2. cikkében rögzített értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének megsértésére.

Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti jelentéstevő úgy fogalmazott, hogy legfőbb ideje elindítani a vitát a magyar elnökségről. Arra hívta fel a figyelmet, hogy bár valóban az EP-választások után lesz az elnökségi periódus, amikor alig történik érdemi jogalkotás, de erre az időszakra esik az új biztosok meghallgatása, az ukrajnai konfliktus is valószínűleg tartani fog még és a magyar kormánynak az EU nevében kell nyilatkoznia.

A néppárti Isabel Wiseler-Lima is arról beszélt, hogy Magyarország lesz az EU arca, miközben semmiféle pozitív változás nincs a magyarországi médiahelyzet, a hátrányos megkülönböztetés és korrupció területén.

Nem mondjuk meg, hogy mit tegyen a Tanács, de találjon megfelelő megoldást az uniós alapértékek védelmére

– mondta a luxemburgi képviselő.  A szociáldemokrata Thijs Reuten utalt az EP tavaly őszi állásfoglalására, amikor a képviselők kimondták, hogy Magyarország már nem demokrácia.

Hiába tesznek lépéseket Magyarországon, ezeket nagyon könnyű visszavonni. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy az EU egy ATM, egy kassza, amiből bármikor pénzt vehet ki anélkül, hogy az európai értékeket figyelembe venné – közben pedig Putyin kezére játszik

– jelentette ki Reuten. Keményen fogalmazott a holland liberális Sophie in’t Veld is, aki arra emlékeztetett, hogy az EU 13 éve próbálja Orbánt megenyhíteni, de ez nem sikerült. Azt kéri, hogy a tagállamok beszéljék le a magyar miniszterelnököt a soros elnökségről. Másrészről viszont az Európai Parlamentnek is vannak eszközei. In’t Veld arra utalt, hogy nincs olyan kötelezettsége az uniós parlamentnek, hogy együttműködjön a soros elnökséggel, illetve az együttműködés módja sincs szabályozva.

Ha a Tanács nem lesz eléggé tökös, azon kell gondolkodni, hogyan tudjuk minimumra csökkenteni Magyarország hatását. Nem adhatunk nekik egyedül pódiumot, mindenképpen melléjük kell állítani valakit

– érvelt a képviselő, aki szerint ha egy uniós eseményen a magyar kormánytól valaki szót kap, akkor legyen lehetőségük azon magyar újságíróknak, politikusoknak, civileknek is felszólalni, akiket elhallgattatnak. A svéd Malin Björk, a Baloldal részéről pedig úgy fogalmazott, hogy

Üdvözöljük majd akkor Magyarországot ebben a rotációs rendszerben, ha tényleg demokrácia lesz.

Az állásfoglalásról csütörtökön szavaz az Európai Parlament.