A magyarok 47 százaléka szerint romlott az életszínvonala, 64 százalék pedig nem elégedett a kormány intézkedéseivel

Az európai polgárok a demokráciát tartják a legfőbb védendő értéknek: 37%-uk a demokrácia, 28%-uk az emberi jogok, 27%-uk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként. Magyarország esetén a leginkább védendő értékként szintén a demokráciát (39%), az emberi jogok (34%), és harmadikként a jogállamiságot jelölték meg (25%) védendő értékként. A nemzeti identitások és kultúrák, a nemzeti kisebbségek, valamint a társadalmon belüli különböző csoportok védelmét a magyarok jelentősen fontosabbnak tartják az unióban mért átlagnál.

Ukrajna megsegítése az az uniós lépés, amellyel messze a legelégedettebbek a polgárok: 69%-uk nyilatkozott erről elismerően. Magyarországon valamivel kevesebb, 64% ez az adat. A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések szintén viszonylag magas (64%-os, illetve 54%-os) támogatottságot élveztek. Ezek az ügyek Magyarországon még inkább támogatottak: 66% illetve 59%. Szintén az EU-s átlagnál elégedettebbek a magyar válaszadók a hazai média sokszínűségével és a jogállamiság helyzetével.

A válaszadók fele ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és ebben a tekintetben a jövő évben sem vár javulást. További 29 százalékuk ugyan ma még nem érzi a visszaesést, de azzal számol, hogy jövőre bekövetkezik az. Ezzel együtt jár az is, hogy kézzelfogható megoldásokat várnának el: közel kétharmaduk (65%) nincs megelégedve azzal, ahogyan országa kezeli a megélhetési válságot, 57%-uk pedig elégtelennek tartja az EU enyhítő intézkedéseit.

Magyarországon 47% ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és a jövő évben sem vár javulást. Jelentősen magasabb, 40% azoknak az aránya, akik ma még nem érzik a visszaesést, de azzal számolnak, hogy jövőre bekövetkezik. A magyarok 64%-a nem elégedett a nemzeti, és 54% az uniós intézkedésekkel a megélhetési válság kezelése tekintetében.

Uniós összevetésben Magyarországon viszonylag alacsony, 55 százalék azok aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok, nálunk csak a horvátok, a románok, a lengyelek és a portugálok pesszimistábbak.  Ezzel párhuzamosan a magyar válaszadók jelentős része, 34 százalék szerint haladnak rossz irányba az események.

Ugyanakkor érdekes módon Magyarországon magasan az átlag felett rokonszenveznek az emberek az EU „zöld átállás” politikájával, a környezet védelme érdekében megtett uniós erőfeszítések a magyar lakosság 63 százalékának szimpatikusak, nálunk csak az írek és a lengyelek zöldebbek (69-69 százalék).

A felmérés szerint érezhetően nőtt a közérdeklődés az egy év múlva esedékes európai választások iránt. A polgárok egyértelmű többsége (56%) figyelemmel kíséri az előkészületeket, ami 6 százalékponttal több, mint 2018-ban, az előző választások előtt egy évvel volt.

A megkérdezettek mintegy kétharmada (67%) nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg elmenne szavazni, ha a jövő héten lennének az európai választások. 2018 áprilisában egy hasonló kérdésre 58 százalékuk válaszolta ugyanezt. Magyarországon a választási hajlandóságra adott válasz megegyezik az uniós átlaggal, vagyis 67%, míg a választások iránti érdeklődés egy százalékponttal nagyobb (57%), mint az uniós átlag.