Kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatót a magyar külügyminiszter Luxemburgban, az uniós tárcavezetők tanácskozásának szünetében. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az orosz–ukrán eseményeknek nincs harctéri, csak diplomáciai megoldása, azonban szerinte az EU és a tagállamok is ragaszkodnak a katonai megoldáshoz.

Ukrajnában nap mint nap rengeteg ember hal meg, és történnek egyre súlyosabb természeti katasztrófák, rossz emlékeket idéző módon egyre többet beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is

– reagált Szijjártó többek között arra a hírre, hogy az ukrán hírszerzés szerint az oroszok aláaknázták a zaporizzsjai atomerőművet.

Azokat terheli a felelősség, akik a katonai megoldást a diplomáciai megoldás elé helyezik

– jelentette ki a külügyminiszter. Beszélt arról is, hogy mielőtt Európa főszerepet játszana az ukrán újjáépítésben, tisztázni kell, hogy a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokat vajon az Európai Bizottság elköltötte-e Ukrajnában. Később nevesítette is, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak járó helyreállítási források holléte érdekli a magyar kormányt.

A külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások finanszírozását megvalósító Európai Békekeret költségvetését 3,5 milliárd euróval megnövelik, így már 12 milliárd eurósra nőtt ez a forrás, amelyből eddig mintegy 6 milliárd eurót ki is fizettek azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvert szállítanak az ukránoknak. Ez a folyamat azonban megakadt, mert a legutóbbi, 500 millió euró kifizetéséhez Magyarország nem járult hozzá. A kormány ugyanis azt szabta feltételül, hogy az ukránok vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó – egyébként semmilyen jogi vagy gazdasági következménnyel nem járó – listájukról.

Szijjártó elmondta, hogy szinte minden tagállam számonkérte ezt a hozzáállást, hangsúlyozva, hogy ezeket a problémákat kétoldalú alapon kell rendezni, de a magyar álláspont nem változott. Egyúttal jelezte, hogy ha az ukránok nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek jogait, akkor Magyarország nem járul hozzá a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez, és azt is leszögezte, hogy

Magyarország soha nem fog beleegyezni olyan szankciókba, amelyik a saját nukleáris iparának ellehetetlenítését okozza.

A Prigozsin-lázadással kapcsolatban – amit “hétvégi helyzet”-ként említett – azt mondta a külügyminiszter, hogy a magyar kormány szorosan figyelemmel követte az eseményeket. Szijjártó telefonon a következőkkel egyeztetett:

• Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel,
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel,
• Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel.

Mindezeknek a hívásoknak köszönhetően Szijjártó Péter a Lukasenka–Prigozsin-megegyezésről még azt megelőzően tudomást szerzett, hogy az nyilvánosságra kerül volna.

És most megindulok Kínába

– zárta tájékoztatóját Szijjártó Péter.