Állásfoglalásukban az EP-képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy nagyon aggasztóak a lengyel választási törvény módosításai, a közelgő, 2023 őszi parlamenti és a 2024 júniusi európai választások előtt.

A változások diszkriminációt jelenthetnek a külföldről szavazók ellen – mutatnak rá a képviselők. Emlékeztetnek arra is, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság választási vitákkal foglalkozó kamarája „nem tekinthető független és pártatlan törvényszéknek”. Az Európai Parlament teljes körű választási megfigyelő missziót kér a közelgő parlamenti választásokra.

Ami a 2007-től 2022-ig tartó időszakra vonatkozó, „Lengyelország belső biztonságába való orosz beavatkozást vizsgáló Állami Bizottságot” illeti, a Parlament sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a vonatkozó jogszabályt – amely a kritikusok szerint ellenzéki személyeket céloz meg, köztük Donald Tusk volt miniszterelnököt. Ezzel párhuzamosan azt kéri az EP, hogy sürgősen nyilvánítson ebben a kérdésben véleményt a Velencei Bizottság. Ha a törvény hatályban marad, a Bizottságnak a lehető leghamarabb gyorsított kötelezettségszegési eljárást kell indítania, és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet kell benyújtania az Európai Unió Bíróságához – állítják a képviselők.

Az EP-képviselők ismét megerősítik, hogy a jogállamiság Lengyelországban romlik a kormány évek óta tartó szisztematikus lépései következtében, többek között az illegitim alkotmánybíróságon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson (NJC) keresztül. Aggodalmukat fejezik ki amiatt is, hogy a javasolt reformok új felhatalmazást adnának a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak a bírákat érintő fegyelmi ügyek kezelésére anélkül, hogy különbséget tennének a törvényesen kinevezett bírák és az illegitim NCJ által kinevezett bírák között.

A Parlament 472 igen szavazattal, 136 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást.