Az ukrán külügyminiszternek lett volna rá lehetősége, de inkább nem akart találkozni Szijjártóval

Azt már Szijjártó Pétertől – aki a közösségi médiában foglalta össze az eseményeket – tudjuk, hogy a találkozó nem jött össze, mert az ukrán fél nem akart rajta részt venni. A külügyminiszteri ülésről Szijjártó Péter azt mondta, hogy az EU a háború folytatásával számol, „ezért fel kell tenni a kérdést, hogy hány ember fog még meghalni és még mekkora pusztítást kell Ukrajnának elszenvednie". A külügyminiszter bírálta azt a most megfogalmazott javaslatot is, hogy az EU a következő négy évre összesen 20 milliárd eurót fordítson az Ukrajnának szánt fegyverszállítások finanszírozására.

Mi, magyarok nem akarunk még négy év háborút

– mondta Szijjártó, de hozzátette, hogy senki sem csatlakozott az érveléséhez. Megemlítette azt is, hogy továbbra is nagy a nemzetközi nyomás a magyar kormányon, hogy járuljon hozzá Magyarország az Európai Békekeret 500 millió eurós részének felhasználásához. A magyar kormány mindig megszavazta, hogy a fegyverszállítások finanszírozására szolgáló Békekeretet újabb összegekkel egészítsék ki a tagállamok, azonban egy ideje a pénz konkrét elköltését már vétózza a kormány. Ennek az az oka, hogy az ukrán korrupcióellenes ügynökség a háború nemzetközi szponzorainak listáján szerepelteti az OTP-t.

Mi egyelőre nem vagyunk hajlandóak megvitatni sem ezt a csomagot addig, amíg az OTP a háború nemzetközi szponzorainak ukrán listáján szerepel – szögezte le Szijjártó. Hozzátette, hogy az EU jogászai megvizsgálták az OTP működését, és megállapították, hogy semmilyen európai szabályt nem szegett meg a magyar pénzintézet. (Igaz, ezt az ukránok sem állították – a szerk.)

 

Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?

Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.

A magyar külügyminiszter mondandójába beleszőtte az iskolakezdést, amely a 15 ezer kárpátaljai magyar diák számára különösen rossz hír. Az új ukrán jogszabályok szerint ugyanis mostantól nincsenek ukrán nemzetiségi iskolák, csak ukrán iskolák, amelyekben részben nemzetiségi nyelven tanulnak. De ez azt jelenti – magyarázta Szijjártó –, hogy például egy 11-ikes magyar diák, aki eddig teljes mértékben magyarul tanulhatott, most már csak az órák 40 százalékát hallgathatja az anyanyelvén.

Amíg ez így lesz, addig nem hagyja jóvá Magyarország, hogy Ukrajnával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások

– ígérte a helyzetre reagálva a külügyminiszter.