Tízből több mint hét polgár szerint országa számára előnyös az EU-tagság. A válaszadók ennek főbb indokai közé sorolták az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék), és az uniós országok közötti jobb együttműködést (34 százalék) is. Hasonlóképp, az EU-ról alkotott kép 2023 márciusa óta stabil: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Unióról.

A magyar válaszadók 73 százaléka szerint előnyös az ország uniós tagsága, 40 százalék nevezte meg az új munkahelyek teremtését legnagyobb előnyként, 34 százalék szerint a gazdasági növekedés, és 29 százalék szerint az életszínvonal emelkedése a főbb okok. Az EU-ról a magyarok 41 százalékának pozitív (2023 márciusához képest 2 százalékpontos csökkenés), 47 százalékának semleges (3 százalékpontos növekedés), 12 százalékának pedig negatív (1 százalékpontos csökkenés) a képe.

Az uniós polgárok 70 százaléka szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (mindkettő 29 százalék) szorosan követi ezeket a témákat, míg a jelenleg kilencedik helyen álló migráció és menekültügy (18 százalék) 7 százalékpontos növekedést mutat tavaly tavasz óta.

A magyarok 76 százaléka gondolja, hogy az EU tevékenysége közvetlen hatással van az életére. A közegészségügy (41 százalék), az új munkahelyek teremtése, valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (31 százalék-31 százalék) és a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem (30 százalék) azok a területek a magyarok szerint, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie. A migráció és a menekültügy kezelése a magyarok 17 százaléka szerint kezelendő kiemelten, ami egy százalékkal kevesebb, mint az uniós átlag.

Az elmúlt öt évben végig figyeltünk; és az Európai Parlament teljesített. Küzdünk a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a klímaváltozás ellen, azért, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az olyan uniós értékeket, mint a demokrácia, az emberi jogok és a szólásszabadság

– kommentálta a felmérést Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Míg az európai válaszadók átlagban 73 százalékos arányban vélik úgy, hogy életszínvonala a következő egy évben csökkenni fog, a magyarok esetében 80 százalék gondolja így.

Az uniós válaszadók 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha az európai választások egy héten belül lennének, ami 9 százalékponttal magasabb, mint 2018 őszén. A magyarok esetében 67 százalék az arány.

A felmérést a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte szeptember 25. és október 19. között mind a 27 uniós tagállamban. Összesen 26 523 interjút készítettek a kutatók. Az uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.