Az Európai Tanács elnöke néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy indul a júniusi EP-választáson és annak a frankofón liberális párnak lesz a listavezetője, ahol politizál. A párt népszerűsége miatt egészen biztosan mandátumot szerzett volna, ami azt jelenti, hogy az uniós állam- és kormányfők tanácsának elnöki posztjáról le kellett volna mondania és nem tölthette volna ki november végéig tartó ciklusát. A választások után a tagállamok még júniusban új elnököt választanak, akinek elvileg csak decemberben kellene hivatalba lépnie, vagyis Michel távozásával már júliusban. Amennyiben ez valamiért elmaradna, akkor a soros elnökséget betöltő tagállam vezetője lenne az ideiglenes elnök. Vagyis Orbán Viktor. Emiatt az elvi lehetőség miatt Michel döntése számos kritikát kapott, az EP-indulástól való visszalépés indokai között azonban ez nem szerepel.
„Döntésem korai bejelentése biztosította szándékaim átláthatóságát, és elegendő időt biztosított az Európai Tanácsnak arra, hogy az európai érdekeket szolgáló zökkenőmentes intézményi átmenetet előkészítse az európai választásokat követően” – írta Charles Michel a közleményében, majd úgy folytatta, hogy ez a döntése „szélsőséges reakciókhoz is vezetett”.
Michel nem szeretné, hogy döntése aláássa az Európai Tanács intézményét, az európai projektet, és hogy megossza a tagállamokat. Ezért úgy határozott, hogy nem indul a választásokon.
Minden erőfeszítésemet a jelenlegi feladataimnak szentelem, kitartó elszántsággal, amíg azok véget nem érnek. Mindig buzgó szószólója leszek egy olyan Európának, amely demokratikus, erős, egységes és ura saját sorsának. Mandátumom végén átgondolom jövőbeli kötelezettségvállalásaim jellegét és irányát
– zárta közleményét Charles Michel. Mindez azt is jelenti, hogy Orbán esetleges elnökségével kapcsolatos találgatások okafogyottá váltak.
