Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság döntését még meg kell erősítenie az EP plenáris ülésének (ez jövő héten várható) és a tagállamoknak is, de ezek várhatóan gond nélkül meg fognak születni.
Az Ukrajnára vonatkozó döntést 26 szavazattal, 10 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály felhatalmazza az Európai Bizottságot arra is, hogy gyors és határozott intézkedéseket alkalmazzanak, amennyiben az ukrán import miatt jelentős zavarok lépnének fel az EU piacán vagy egy vagy több uniós ország piacán. Egyfajta vészfékmechanizmust is beépítettek a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás és a cukor esetében, ami azt jelenti, hogy ha ezeknek a termékeknek a behozatala meghaladja a 2022-es és 2023-as átlagos mennyiséget, akkor újra bevezetik a vámokat.
A liberalizációs intézkedések feltétele a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság Ukrajna általi tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló tartós erőfeszítése – áll a parlamenti közleményben.
Moldova esetében 28 szavazattal, 2 nemmel és 6 tartózkodással egyetértettek abban, hogy a Moldovából származó behozatalra kivetett vámokat még egy évre fel kell függeszteni.
A javaslat erős jelzése annak, hogy az EU szilárdan támogatja Ukrajnát és az ukrán embereket. Az EU kereskedelmi intézkedéseinek meghosszabbítása biztosítja, hogy Ukrajna továbbra is exportálhassa mezőgazdasági termékeit az EU-ba, ami kulcsfontosságú mentőöv az ukrán gazdaság számára. A javaslat ugyanakkor szilárd biztosítékokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy gazdáinkat ne nyomja el az import hirtelen megugrása
– fogalmazott Sandra Kalniete, litván néppárti EP-képviselő, az Ukrajnával kapcsolatos döntés előadója.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az EU–Ukrajna társulási megállapodás, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetet is, 2016 óta biztosította az ukrán vállalkozások számára kedvezményes hozzáférést az EU piacához. Közvetlenül az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után az EU 2022 júniusában autonóm kereskedelmi intézkedéseket (ATM-eket) vezettek be, amelyek lehetővé teszik az összes ukrán termék vámmentes bejutását az EU piacára. Ezeket az intézkedéseket 2023 júniusában egy évvel meghosszabbították, és 2024. június 5-én járnak le.
2024. január 31-én az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az ukrán és moldovai exportra kivetett behozatali vámokat és kvótákat még egy évre függesszék fel. Oroszország szándékosan vette célba az ukrán élelmiszer-termelést és a fekete-tengeri exportáló létesítményeket, hogy aláássa az ország gazdaságát és fenyegesse a globális élelmezésbiztonságot.
A Bizottság szerint az Ukrajnából származó teljes EU-import 24,3 milliárd eurót tett ki a 2023 októberéig tartó 12 hónapban, szemben a háború előtti, 2021-es 24 milliárd eurós szinttel.
A Fidesz nem támogatta az Ukrajnára vonatkozó döntést. Közleményükben Győri Enikő fideszes EP-képviselő így fogalmazott: „A teljes baloldal a kommunistáktól a liberálisokig, a Néppártból is támogatást kapva, megszavazta a hosszabbítást álságos módon az ukrán gazdákkal való szolidaritásvállalásra hivatkozva. A valóság azonban az, hogy ez a döntés tönkreteszi az európai gazdákat és az élelmiszer-biztonságot. Az európai baloldal és a Bizottság ma ismét bebizonyította, hogy Ukrajna érdekeit az európai gazdák és polgárok érdeke elé helyezi. Magyarország ezzel szemben továbbra is ki fog állni a gazdáiért: addig tartjuk hatályban az egyoldalú importtilalmat, amíg Európa fel nem ébred, hogy megvédje az európai termelőket”. A magyar képviselő felhívta a figyelmet:
A szabad behozatal alól Brüsszel csak három terméket helyez védelem alá, mert ezek Nyugat-Európát érintik érzékenyen. Az ukrán gabona szabad beáramlása, ami a határmenti tagállamokban, köztük Magyarországon okozott gondot, süket fülekre talál. Ez a szokásos kettős mérce, ami elfogadhatatlan.
A közlemény a Moldovára vonatkozó döntéssel kapcsolatos fideszes álláspontra nem tér ki.
