„Brüsszel a világ egyik legnagyobb kémközpontja” – áll az Európai Bizottság november elején napvilágot látott figyelmeztetésében, amely az eddiginél szigorúbb és hatékonyabb fellépést sürget. A biztonsági szakértők szerint a külképviseleteken dolgozó diplomaták 10-20 százaléka dolgozhat különböző titkosszolgálatoknak, és tulajdonképpen bárki a célkeresztjükbe kerülhet. Diplomatáktól, újságíróktól, lobbistáktól szerezhetnek meg különböző illegális eszközökkel információkat, vagy követhetik hírszerzés céljából a napi tevékenységüket. A „kémfertőzöttség” mértéke évek óta aggasztja az Európai Unió vezetőit, az utóbbi öt évben több figyelmeztetést is kiadtak a brüsszeli hivatalokban vagy hivatalokkal dolgozók számára. Ma jellemzően az orosz és a kínai titkosszolgálatok embereitől kell tartani, akik bárhol felbukkanhatnak Brüsszelben. Különösen sok kém nyüzsög a biztonsági szakértők szerint az Európai Bizottság körüli éttermekben, bárokban, közkedvelt találkozóhelyeken. Éppen ezért született az a javaslat idén ősszel, hogy az EU hozzon létre a CIA mintájára saját titkosszolgálatot.

Bár az utóbbi években folyamatosan nő az Oroszországnak, illetve Kínának dolgozó hírszerzők aránya, Brüsszel nem most vált célponttá, évtizedek óta tartó hírszerzési stratégia érik be ezekben az években. Az 1960-as évek elején helyezték át a NATO székhelyét Brüsszelbe Franciaországból. Az USA már akkor felszólította Belgiumot a szovjet kémfenyegetettségtől tartva, hogy erősítse meg és fejlessze kémelhárítási rendszerét. A hidegháború vége nem várt válságot hozott Európa fővárosában ezen a téren. A berlini fal leomlása és a kelet-közép-európai diktatúrák bukása után átrendeződtek a prioritások, lankadt a keleti kémeket célzó figyelem. Az uniós bővítési lázban, az ezredforduló után elszabadultak az indulatok és „Brüsszel a kémek játszótereként vált ismertté” – olvasható a Politico cikkében. Az ügy akkor csúcsosodott ki, amikor az Európai Tanács Justus Lipsius néven ismert épületében aktív lehallgató készülékeket találtak. Akkor még itt tartották az állam- és kormányfők csúcstalálkozóját is, kiemelt tétje volt annak, hogy a tárgyalások helyszínét „kihangosították”.

A keleti barátság reneszánsza

Azóta eltelt negyed évszázad, de ahelyett, hogy javult volna a helyzet, a brüsszeli kémfront egyre zsúfoltabb lett. Az orosz-ukrán háború kitörése után néhány hónappal sajátos orosz-kínai együttműködés alakult ki ezen a téren. 2022-ben Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök egyeztetett egymással, a tárgyalásról az orosz elnök részletes beszámolót közölt. Michal Koudelka, a Cseh Köztársaság belső hírszerző ügynökségének vezetője a „sárkány és a medve határtalan barátsága” elmélyülésének nevezte ezt a nagyhatalmi egymásra találást a Politiconak adott interjújában. A cseh szakértő arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Kína egymással együttműködve tartja fent az európai hírszerző hálózatot, ügynököket rekrutálnak, fedőszerveket működtetnek azzal a céllal, hogy gyengítsék az európai demokratikus intézményeket és beavatkozzanak a tagországok választásaiba.

Beszédes példa az Európa Hangja (Voice of Europe) néven ismertté vált orosz hátterű médiavállalkozás, amely a cseh felderítés szerint kínai forráshoz is jutott. A vállalkozás által működtetett internetes oldalon és YouTube-csatornán európai parlamenti képviselők terjesztettek orosz és kínai propagandaanyagokat. Az ügy szálai Magyarországig vezettek. A Voice of Europe finanszírozása mögött egy francia-magyar állampolgársággal rendelkező személy áll, illetve egy másik, akit az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború után megfosztottak ukrán állampolgárságától, és jelenleg francia állampolgár. A szélsőjobboldalhoz kötődő Viktor Medvedcsuk és Artyom Marcsevszkij segítette a Voice of Europe munkáját, ahogy erről a HVG korábban beszámolt.

Csehországban a történtek után nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánították és tiltólistára helyezték az Viktor Medvedcsukot és a Putyin szövetségeseként ismert Artem Marcsevszkit is. Az Európa Hangja hírportált szintén szankcionálta a cseh kormány, hasonlóan a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerkesztőségéhez, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta orosz hírügynökséghez. Az eset akkora port kavart, hogy idén tavasszal Alexander De Croo belga miniszterelnök az EU törvényhozóihoz fordult a cseh szankciók kiterjesztését kérve. Az EU eddig 2300 személy és szervezet ellen vezetett be korlátozó intézkedéseket. A szankciók az érintett szervezetek és személyek vagyonának befagyasztására is kiterjednek, valamint uniós beutazási tilalommal járnak.

Rájár a rúd a Patriótákra

Dacára a gáláns orosz és kínai finanszírozásnak, a beszervezett kémek közül többen látványosan lebuktak az elmúlt években. Tavaly decemberben a Financial Times, a Der Spiegel és a Le Monde közölt tényfeltáró anyagot arról, hogyan próbálta befolyásolni az európai uniós tárgyalásokat kínai utasítások alapján, kínai finanszírozással a belga Frank Creyelman, a belgiumi szélsőjobboldali párt, a Vlaams Belang párt politikusa. Creyelmant 2023 végén kizárták a Vlaams Belangból, a párt 2024 júliusában szövetkezett a Fidesszel és részt vett az uniós választások után a Patrióta frakció megalapításában.

A Fidesz-szövetséges Vlaams Belang vezetésének másik tagja, Filip Dewinter politikus-újságíró valamivel szerencsésebben járt, mint párttársa. Őt nem zárták ki a pártból, noha a belga média 2016 óta követi, hogyan működik együtt kínai szervezetekkel, lát el tanácsadói feladatot különböző kínai NGO-k számára. Dewinter tagadta, hogy illegális adatszerzésben és szolgáltatásban vett volna részt, azt állította, hogy az ellene felmerülő vádak csak a szélsőjobboldali párt lejáratását szolgálják. A Vlaams Belang pedig ebben az esetben kiállt politikusa mellett.

Nemcsak a belga, de a német szélsőjobb is közeli kapcsolatokat ápol az orosz, illetve kínai hírszerzéssel. A Mi Hazánkkal szorosan együttműködő, közös frakcióalapításra készülő AfD EP-listavezetője, Maximilian Krah hat héttel az európai parlamenti választások előtt keveredett gyanúba. Személyes tanácsadóját, a kínai Jian Guót azzal gyanúsították meg a lakásában tartott házkutatás után, hogy információkat adott át a kínai hírszerzésnek az EU-ban folyó tárgyalásokról, és adatokat gyűjtött a Belgiumban, illetve Németországban élő kínai ellenzékiekről.

Életre kel-e az EU kémelhárítása?

Bár több mint fél évszázad állt rendelkezésre az Európát célzó hírszerzési hálózatok megfékezésére, az elmúlt évek kémbotrányai azt jelzik, hogy az Unió kiszolgáltatottsága alig csökken. Növeli a kockázatot, hogy az orosz és kínai hírszerzés viszont egyre hatékonyabban és korszerűbben dolgozik. Változást hozhat, ha sikerül kiépíteni egy közös, uniós szintű hírszerzési- és védelmi szolgálatot. Erre a volt finn elnök, Sauli Niinistö tett javaslatot egy, az Európai Bizottság számára készített jelentésében. Az „európai CIA” létrehozásának egyik akadálya, hogy jelenleg a hírszerzés nemzeti hatáskörbe tartozik – figyelmeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és meglehetősen kérdéses, hogy a kémbotrányokba keveredett európai pártok mennyire támogatnának egy ilyen közös munkát.

Mivel közös uniós kémelhárítás egyelőre nincs, ma még csupán a szankciós korlátozásokra hagyatkozhat Európa a védelem terén. Jelenleg több mint 50 szankciós program fut, amelyek a biztonsági kockázatot jelentő államok, vállalatok és személyek pénzügyi tranzakcióit, beruházásait esetenként a szabad mozgást korlátozzák. Kémként bejutni és fedésben dolgozni így az Európai Unió területére nehezebb – ha viszont a beépülni sikerül, akkor a lebukás kockázata is csökken.