Még szeptember közepén az Európai Bizottság terjesztette elő azt a javaslatot, hogy az Unió biztosítson nagy összegű kölcsönt Ukrajna számára. A ma megszavazott 35 milliárd eurós hitel a „Makroszintű pénzügyi segítségnyújtás” (MFA) segélycsomag részeként szerepel majd az Unió kiadásai között. Az MFA-t olyan partnerországok számára folyósítja az EU, amelyek a huszonhetek potenciális tagjelöltjei, vagy már folyamatban van a felvételük tagállami szerepkörbe, és anyagi, geopolitikai vagy szociális nehézségekkel küzdenek. A támogatást 2025 végéig fogják folyósítani, azzal a feltétellel, hogy Ukrajna elkötelezett marad az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus berendezkedés megtartása mellett. Azonban a visszaélések lehetőségét sem zárja ki a szabályozás, ezért irányítási és ellenőrzési intézkedéseket is tartalmaz az MFA.

Ez a támogatás része egy nagyobb támogatásnak, amelyre az Európai Unió a G7-ekkel együtt vállalkozott, és az Amerikai Egyesült Államok kiegészítésével összesen 50 milliárd dolláros (45 milliárd eurós) hitelt biztosít Ukrajna számára. A konstrukció szerint a legfeljebb 35 milliárd eurós MFA-hitel jelenti a legfeljebb 45 milliárd euró összegű G7-hitelhez nyújtott uniós hozzájárulást. Ezt az összeget a háború kezdetekor befagyasztott orosz állami vagyonból biztosítják a megtámadott ország számára. A befagyasztott orosz vagyon közel 210 milliárd eurót jelent, amely felett az Európai Unió rendelkezik, és ahogy Karin Karlsbro, a Renew Europe csoport képviselője és a kezdeményezés raportőre fogalmazott:

Ukrajna újjáépítésének terhét azoknak kell viselniük, akik felelősek a pusztulásáért, nevezetesen Oroszországnak.

Szerinte ugyanis Ukrajna nemcsak a területeiért, hanem az európai demokráciáért is harcol. A képviselő Magyarország ezzel kapcsolatos pozíciójára is kitért, és úgy fogalmazott, hogy nyilvánvalóan a magyar kormány nem fog kihátrálni a segélynyújtás megszavazása alól, de az amerikai választásokra hivatkozás is teljesen felesleges a források folyósításának késleltetése érdekében.

A múlt héten ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az USA-ban november 5-én tartandó választások után kellene dönteni erről a segélyről. Szerinte erre azért van szükség, mert meg kell várni, hogy milyen irányba billen majd a politikai mérleg az amerikai választásokon – írja a Reuters.

A mai európai parlamenti vitán nem hangzott el magyar felszólalás, és a kereskedelmi bizottság 31 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül támogatta az Ukrajnának szánt összeg folyósítását. A szavazás előtti vitán az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselője, Richard Kols teljes mellszélességgel kiállt a javaslat mellett, és kiemelte:

Ez a határozott lépés felelősségre vonja Oroszországot, és megmutatja rendíthetetlen, egyértelmű támogatásunkat Ukrajna felé azokban az órákban, amikor erre szükség van.

Arról is biztosított, hogy „az európai adófizetők pénzéből egyetlen cent sem kerül felhasználásra”. Ezzel szemben Therry Mariani, a Patrióták Európáért pártcsalád képviselője nem volt ennyire támogató, és az EU-ra leselkedő financiális krízis kockázataira hívta fel a figyelmet. Szerinte ugyanis az Unió büdzséjét fenyegeti egy ilyen mértékű kölcsön kifizetése. Kiemelte, hogy a 2022-es 16 milliárdról 2023-ra 32 milliárdra nőttek az EU kiadásai az orosz–ukrán háború miatt, most pedig ismét hatalmas hitel jóváhagyására készülnek.

Az Európai Néppárt és a szociáldemokraták egyetértettek abban, hogy Ukrajnának jelentős támogatásra van szüksége, és sürgősen, amelyért értelemszerűen Oroszországnak kell fizetnie. A Zöldek szintén egyetértettek a Bizottság javaslatával, de a háború árnyoldalát is megemlítették, többek között környezetpusztító hatásai miatt. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője, Maarten Verwey szerint az Európai Tanács minden bizonnyal zöld utat ad Ukrajna anyagi megsegítésének. A G7-ekkel elkötelezett együttműködésben dolgozik az Unió, az USA-val kapcsolatban pedig minden lehetséges lépést meg fognak tenni, hogy közös nevezőre jussanak a pénzügyi támogatást illetően – mondta a főigazgató.

A következő lépésben az október 21–24-i ülésen az Európai Parlament elé kerül a javaslat, majd a tagállamok Tanácsának is el kell még fogadnia a jogszabályt.