Az EU-ban a pamuttermelés főként Görögországban, Spanyolországban és Bulgáriában koncentrálódik, bár Bulgáriában a tényleges termelés jelenleg szinte elhanyagolható, kevesebb mint 1%-át adja az EU teljes pamuttermelésének. 2023-ban mindössze 1 147 tonna szálas pamutot termeltek az országban, ami a piac és a támogatások hiánya, valamint az alacsony felvásárlási ár miatt jelentéktelen mennyiség.
A bolgár beruházás 2025 októberében indult, a Rheinmetall 51%-os részesedéssel, a bolgár állami VMZ-Sopot katonai üzem pedig 49%-kal vesz részt a projektben. Az innovatív gyár lőpor, valamint 155 négyzetméteres tüzérségi lövedékek és moduláris töltőrendszerek gyártását kínálja. A teljes beruházás értéke 1 milliárd euró, amelyből Bulgária több mint 420 millió eurót biztosít az Európai SAFE mechanizmus keretében nyújtott hitelből.
A bolgár pamut új esélyei
A Rheinmetall üzemével lehetőség nyílik a bolgár pamut újraindítására. A bolgár fajták – Helios, Chirpan 539 és Filipopolis – rövidszálúak, durvák és erősek, ami ideálissá teszi őket lőpor előállítására. Emellett olajtartalmuk magas (22–23%), így a kinyerhető olaj kenőanyagként is felhasználható a hadiiparban. Jelenleg a bolgár pamutot főként Görögország vásárolja meg nagyon alacsony áron, kilogrammonként 0,95 euróért.
A múlt század elején Bulgária vezető volt Európában a pamuttermelésben. Az 1980-as évek elején mintegy 1 millió hektárnyi területen termesztették a növényt, és a hozam hektáronként 180–200 kg között mozgott, ami évente 200 000 tonna körüli termést biztosított. A rendszerváltás és a feldolgozóüzemek bezárása miatt a termőterület 2002–2004-re 3000–4000 hektárra csökkent. A Rheinmetall beruházása jelentős keresletet teremt, amely ösztönözheti a termelés fellendülését. Bulgáriában mintegy 600 000 hektárnyi föld alkalmas pamut termesztésére, és a piacon elérhetők bolgár, amerikai és görög fajták is. A fő problémát a betakarításhoz szükséges gépek hiánya jelenti.
Az EU támogatások szerepe
Az EU a gazdáknak biztosít támogatást a pamuttermelésre. 2023-ban 38 gazda összesen nagyjából egymillió eurót kapott, hektáronként 765 eurót. 2024-ben már 64 gazda támogatott gazda volt, 2025-ben pedig 77, a teljes támogatás pedig a duplájára nőtt.
Oroszország és a közép-ázsiai pamut
Oroszország a háborúban szükséges lőporhoz főként Üzbegisztánból szerzi be a pamutot, de más ázsiai országokból is. Üzbegisztán 2025-ben több mint 3,7 millió tonna pamutot takarított be, ami 23%-os növekedés az előző évhez képest, a pamutszáltermelés évente mintegy 1,1 millió tonna. Hagyományosan vásárlóik Kína, Törökország és Oroszország voltak, miközben az EU emberi jogi okokra hivatkozva nem vásárol tőlük.
Az üzbég nyers pamut feldolgozása szinte teljes egészében belföldön történik, az egyik vezető üzem a Fergana Vegyi Üzem, amely által előállított cellulózt Oroszországba exportálják. A termelés nagy részét egy Rustam Muminov nevű üzbég vállalkozó ellenőrzi, aki az EU szankciói alá esik, és az oroszországi cellulózellátás akár 85%-át uralja. Az EU szankciói miatt a pamutot gyakran álcázott szálként szállítják Oroszországba, katonai célokra felhasználva.
A Rheinmetall részvényei és európai befektetések
Miközben Bulgáriában az üzem új reményt ad a pamutnak, Dániában a Rheinmetall részvényei a legkedveltebb európai befektetésnek számítanak. Számos nyugdíjalap, köztük a legnagyobb dán ATP, milliós nagyságrendben fektet a vállalatba. A Rheinmetall fegyverszállítási szerződéseket is kötött Dániával, például mobil légvédelmi rendszerekre.
Összességében a Rheinmetall bolgár beruházása a pamuttermelés újraindításának kulcsa lehet. A növény alkalmas lőpor előállítására, az üzem jelentős keresletet teremt, és az EU támogatások révén a gazdák számára anyagi ösztönzést is biztosít. Eközben a világ más részein, különösen Közép-Ázsiában, a pamut a hadiipari ellátás egyik alapanyaga, amely Oroszország háborús gépezetét szolgálja. Bulgária, ha kihasználja a klíma- és talajadottságokat, valamint a pénzügyi támogatásokat, visszanyerheti egykori pozícióját az európai pamutpiacon.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Ez a cikk a PULSE projekt részeként készült, amely egy határokon átnyúló újságírói együttműködést támogató európai kezdeményezés. Közreműködők: Dragomir Nikolov, Mediapool (Bulgária), az Azattyq Asia újságírói, Radio Free Europe/Radio Liberty Közép-ázsiai Orosz Nyelvi Iroda, Javier Melguizo, El Confidencial, RFE/RL, Emma Louise Stenholm, Fojeton (Dánia), Arató László (EUrologus/Brüsszel).
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
