A Bizottság szerint az akcióterv egységes uniós fellépést teremt a rosszindulatú drónokkal szemben. A kezdeményezés a polgári belbiztonságra fókuszál, de kiegészíti a védelmi területen zajló munkát is, és erősíti a civil-katonai együttműködést.
Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnök úgy fogalmazott:
Láttuk, hogy bármi fegyverként használható ellenünk. A drón- és drónelhárító képességek központi elemei Európa védelmének.
Szerinte a jelenlegi geopolitikai helyzetben Európának saját fejlesztésű megoldásokra kell támaszkodnia. Az akcióterv négy pillére: a felkészültség javítása, az észlelési kapacitások erősítése, a válaszintézkedések összehangolása és a védelmi készenlét fokozása.
A felkészültség érdekében a Bizottság civil–katonai ipari feltérképezést indít a beruházások és az innováció ösztönzésére. Létrejön egy uniós Drónelhárító Kiválósági Központ, valamint egy tanúsítási rendszer a drónelhárító technológiák számára. Megalakul a Drón- és Drónelhárító Ipari Fórum is, amely a gyártókkal folytatott párbeszédet és a termelés bővítését segíti.
A drónok óriási gazdasági előnyöket hoznak, ugyanakkor alacsony költséggel és nagy hatással lehet visszaélni velük
– hangsúlyozta Magnus Brunner belügyi biztos. A mostani terv – tette hozzá – „több nyilat ad a tegezünkbe”, többek között egy új drónincidens-platform létrehozásával és 400 millió eurós támogatással.
A Bizottság Drónbiztonsági Csomagot is előterjeszt, amely frissíti a polgári drónokra vonatkozó szabályokat, és bevezeti az „EU Trusted Drone” címkét a biztonságos eszközök azonosítására.
A rosszindulatú drónok észleléséhez fejlett, több szenzort kombináló rendszerekre és mesterséges intelligenciára van szükség. A Bizottság támogatná az egységes légtérmegjelenítő rendszerek kialakítását, valamint egy uniós Drónincidens-platform fokozatos létrehozását. Kiemelt szerepet kapnak az 5G-hálózatok is, amelyek valós idejű, pontos követést tesznek lehetővé – különösen a drónrajok terjedése miatt. A gyors tesztelés érdekében pályázati felhívást indítanak a tagállamok és az ipar számára.
A Bizottság közös beszerzésekkel és európai fejlesztésű, mesterséges intelligenciával működő irányítási rendszerekkel segítené a tagállamokat. Felmerült gyors reagálású drónelhárító egységek létrehozása is. Andrius Kubilius védelmi biztos szerint
a „Drónfal” koncepcióját politikai vízióból ipari valósággá alakítjuk.
Az Eastern Flank Watch és az Európai Drónvédelmi Kezdeményezés célja, hogy Európa többrétegű pajzzsal védje határait és kritikus létesítményeit.
Az akcióterv gazdasági dimenzióval is bír: az uniós finanszírozási programok – köztük a Horizon Europe és az Európai Védelmi Alap – továbbra is támogatják a drón- és drónelhárító fejlesztéseket.
A Bizottság a tagállamokkal közösen, “dinamikus folyamatként” kívánja végrehajtani a tervet, és javasolja nemzeti drónbiztonsági koordinátorok kinevezését is.
