António Costa, az Európai Tanács elnöke hívta meg az uniós vezetőket, hogy február 12-én nem hivatalos, kihelyezett ülésen vegyenek részt, amelyen megvitatják, miként lehet megerősíteni az egységes piacot, csökkenteni a gazdasági függőségeket, valamint fokozni az EU versenyképességét az új geoökonómiai környezetben. Az Alden Biesen-kastélyban tartandó megbeszéléseken Mario Draghi és Enrico Letta is részt vesz majd, és megosztják az európai versenyképességgel kapcsolatos elképzeléseiket.
A jelenlegi geopolitikai környezetben az egységes piacunk megerősítése minden eddiginél sürgetőbb stratégiai szükségszerűség
– fogalmazott meghívólevelében António Costa. Az első munkaülés kezdetén Mario Draghi tart előadást a változó geopolitikai és geoökonómiai környezetnek az EU versenyképességére gyakorolt hatásáról. Ezt egy kizárólag a vezetők részvételével zajló megbeszélés követi majd. A vezetők várhatóan azt fogják megvitatni, hogyan kellene pozicionálnia magát az EU-nak egy olyan világban, amelyet fokozott – és nem mindig tisztességes – gazdasági verseny és kereskedelmi egyensúlytalanság jellemez, valamint azt, hogyan lehet a legmegfelelőbb választ adni a gazdasági kényszerítésre és csökkenteni a gazdasági függőségeket, mindenekelőtt az olyan területeken, mint a kritikus fontosságú nyersanyagok és a technológia.
A találkozó második munkaülésén részt vesz majd Enrico Letta, aki azzal kapcsolatos elképzeléseit fogja ismertetni, hogy miként lehet jobban kiaknázni az egységes piacot a gyorsan változó világban. Ezt a munkaülést is egy kizárólag a vezetők részvételével zajló megbeszélés követi majd arról, mely irányba haladjanak tovább a belső piac kiteljesítése felé, miként biztosítható a kedvezőbb szabályozási környezet az uniós vállalkozások számára, és hogy hogyan lehet megfelelő választ adni a gazdasági kényszerítésre és a tisztességtelen versenyre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcs előtt jelezte: továbbra is az a cél, hogy a 27 tagállam közösen hozzon döntéseket, ám ha a konszenzus hiánya veszélyezteti Európa versenyképességét vagy cselekvőképességét, élni kell a szerződésekben rögzített „megerősített együttműködés” lehetőségével. Ez a mechanizmus legalább kilenc tagállam számára teszi lehetővé a szorosabb integrációt, miközben mások később csatlakozhatnak. Legutóbb ezzel éltek az Ukrajnának biztosított hitelnél, amelyből többek között Magyarország húzta ki magát.
A „kétsebességes Európa” gondolata nem új. Az eurózóna és a schengeni övezet is differenciált integráció eredménye, ahogyan az Európai Ügyészség vagy az egységes szabadalom bevezetése is. Legutóbb az Ukrajnának nyújtandó, 90 milliárd eurós közös hitel elfogadása történt meg ilyen formában, miután több tagállam kimaradt a konstrukcióból.
Közben Németország és Franciaország vezetésével hat ország – az úgynevezett E6 – új szövetséget hozott létre, hogy gyorsabb előrelépést érjen el több stratégiai területen, például a védelem és az ellátási láncok megerősítésében.
A vita középpontjában az EU döntéshozatalának lassúsága áll, amelyet sokan az egyhangúság „bilincsének” tulajdonítanak. Mario Draghi volt EKB-elnök „pragmatikus föderalizmust” sürgetett: a hajlandó és képes tagállamok mélyebb integrációját anélkül, hogy másokat kizárnának, de nem is hagynák, hogy blokkolják az előrelépést.
A fentiekhez képest Orbán Viktor egy teljesen más napirendre készül. A magyar miniszterelnök a közösségi oldalán arról beszélt, hogy Brüsszelben napvilágot látott egy általa Zelenszkij-tervnek nevezett ötpontos lista, amelynek elemei között ott van Ukrajna 2027-es uniós tagfelvétele és – ha nem Fidesz-kormány lesz – Magyarország kifosztása.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az ország következő évtizedének fejlődési lehetősége azzal függ össze, hogy sikerül-e Magyarországon tartani a magyarok pénzét, vagy elviszik Brüsszelbe, és onnan a Zelenszkij-tervnek megfelelően Ukrajnába
– mondta Orbán Viktor. A belgiumi informális csúcstalálkozó témái között nem szerepel Ukrajna támogatása.
