Indokolatlanul hosszú előzetes letartóztatások Európában: Magyarország ebben is az unió legrosszabbjai között

Az előzetes letartóztatás alkalmazása rendkívül változó a kontinensen: Albániában a fogvatartottak 55–58% van előzetesben, ez az arány Romániában mindössze 12–13%. Az ilyen jellegű eltérések arra utalnak, hogy a jogi és intézményes gyakorlat – nem pedig a bűnözési ráta – határozza meg az előzetes letartóztatás alkalmazásának gyakoriságát.

Magyarországon az előzetes letartóztatás gyakorlatára régóta nemzetközi figyelem irányul. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az előzetes letartóztatás indoklása sok esetben formális, a bíróságok pedig ritkán vizsgálják érdemben az enyhébb kényszerintézkedések – például bűnügyi felügyelet vagy óvadék – lehetőségét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több magyar ügyben is megállapította a jogellenes vagy aránytalan fogvatartás tényét, különösen menedékkérők és tranzitzónákban fogvatartott személyek esetében.

A jogellenes fogvatartáshoz kapcsolódó kártérítési mechanizmusok Magyarországon formálisan léteznek, de a rendszer hatékonyságát komoly kritikák érik visszatérően. A 2017-ben bevezetett kompenzációs rendszer – amely elsősorban a rossz börtönkörülmények miatti kártérítést érinti – átlag havi 40 000 forintos térítést biztosított az érintetteknek. Jogvédők szerint alapvető probléma az is, hogy a magyar állam nem teljesíti maradéktalanul az EJEB ítéleteiben előírt strukturális reformokat a fogva tartás jogszerűségének biztosításáért.

Hazánkhoz hasonlóan Délkelet-Európában a bíróságok gyakran indokolatlanul és túl könnyedén rendelik el az előzetes letartóztatást. Ez pedig visszaélésekhez, diszkriminációhoz és jogilag alá nem támasztott bebörtönzésekhez vezet. A büntetőeljárások során elkövetett jogsértésekért megítélt kártérítések pedig kirívóan alacsonyak.

Albánia: nevetséges összegű kártérítések

Az albán törvények kártérítést biztosítanak mindazok számára, akiket jogtalanul fosztottak meg szabadságuktól. A kártérítés mértékét átalányösszegek alapján állapítják meg, egyedi körülményektől függetlenül. Jelenleg a kártérítés összege 2000 lek (körülbelül 20 euró, vagy 8000 forint) minden letartóztatásban töltött nap után, 3000 lek minden előzetes letartóztatásban töltött nap után és 1000 lek naponta házi őrizet esetén.

Az albán fellebbviteli bíróság ezeknek az összegeknek a felülvizsgálatát fontolgatja. „Amikor a kártérítésről szóló törvényt 2005-ben elfogadták, ezek az összegek egészen más értéket képviseltek. Húsz évvel később ez már jelentősen megváltozott, és bizonyos esetekben a károk olyan súlyosak, hogy ilyen csekély összeggel nem lehet őket megfelelően ellensúlyozni.” – hangsúlyozza Dorian Matlija, a Res Publica albán emberi jogvédelmi központ ügyvezető igazgatója.

A magyar probléma tehát elsősorban nem az, hogy sokan kerülnek előzetesbe, hanem az, hogy akik bekerülnek, azok kiemelkedően hosszú ideig maradnak ott.

Matlija szerint a vád megalapozottságától függetlenül, attól kezdve, hogy egy személyt előzetes letartóztatásba helyeznek, az ügyészség és a bíróság hajlamosabb bűnösként tekinteni rá. Számos bíró inkább nem ismeri be tévedését később sem, és így a kártérítés megállapítására sincs mód. A jogvédők szerint az ártatlanul előzetesbe helyezettek 1 százaléka éri el, hogy kártérítést kapjon. Az elmúlt tíz évben Albániában összesen 736 személy részesült kártérítésben jogtalan fogvatartás miatt. Nosiana Burnazi az Ingyenes Jogi Klinika jogásza, valamint projektasszisztens az Albán Helsinki Bizottságnál. Úgy tapasztalja, az emberek bizalmatlanok az igazságszolgáltatással szemben, és hiába tanácsolják a jogvédők, hogy folyamodjanak kárpótlásért, ha jogsértés áldozatává válnak, inkább lemondanak a kompenzációkról.

Bulgária: előzetes letartóztatás politikai eszközként – a Kotsev ügy

Bulgáriában az előzetes letartóztatás elvileg kivételes intézkedésnek minősül, amelyet kizárólag akkor alkalmaznak, ha fennáll a szökés vagy a nyomozás akadályozásának veszélye. A gyakorlatban azonban ez az intézkedés gyakran túllépi az észszerű határokat, különösen a politikailag legérzékenyebb ügyekben.

Kirívó eset Blagomir Kocevé,  aki Várna polgármestere és a liberális ellenzéki mozgalom, a Folytatjuk a Változást (PP) képviselője. Kocevet 2025. július 8-án tartóztatták le közpénzzel való visszaélés vádjával. Letartóztatása széles körű tiltakozásokat váltott ki, Bulgáriában ugyanis az előzetes letartóztatást nem ritkán politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazzák.

Kocevet közvetlen bizonyítékok hiányában is őrizetben tartották. Egy kulcsfontosságú tanú később elismerte, hogy a polgármester elleni vallomását a korrupcióellenes bizottság tisztviselői kényszerítették ki, ennek ellenére a nyilatkozatot továbbra is felhasználták. A politikust  végül csak négy hónap után, 2025. november 28-án helyezték szabadlábra, óvadék ellenében.

Bulgáriában minden jogtalanul megvádolt és fogva tartott állampolgár jogosult kártérítési pert indítani az állami intézmények Az ügyészség évente 3-4 millió euró (körülbelül 1-1,5 milliárd forint) összegben fizet kártérítést, amely egyes esetekben, elérheti akár a 200 ezer eurót is.

Szerbiai jogsértések, futószalagon

Blagomir Kocev ügyét Szerbiában is kiemelt figyelemmel követték. Ha mindez egy európai uniós tagállamban megtörténhet, mi akadályozhatja meg, hogy hasonló esetek forduljanak elő egy olyan országban, mint Szerbia, amelyet hosszú ideje éles bírálatok érnek a jogállamiság visszaszorulása miatt?

Az előzetes letartóztatások ügye akkor került ismét a figyelem középpontjába, amikor 2024-ben, a 16 halálos áldozatot követelő újvidéki vasútállomáson történt baleset után tömegesen kerültek előzetesbe a felelősségrevonást követelő, tömegdemonstrációkon résztvevő egyetemisták.

Elemzők szerint Szerbiában az előzetes fogvatartás gyakorlata egy tágabb diszkriminációs probléma része is. Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Fair Trials közös tanulmánya dokumentálta a romák elleni szisztematikus diszkriminációt Szerbiában, beleértve a rendkívül magas előzetes letartóztatási arányt, amely egyes esetekben akár négy évig is elhúzódhat.

Elméletileg előzetes letartóztatás kizárólag akkor rendelhető el, ha fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, vagy annak kockázata, hogy az érintett személy befolyásolja a tanúkat, illetve megsemmisíti a bizonyítékokat. Miloš Janković szerb ügyvéd és volt ombudsman-helyettes szerint azonban a gyakorlat eltér a törvényi előírásoktól: a bírói döntéseket gyakran nem indokolják megfelelően.

Ennek következtében sokan hónapokat, sőt éveket töltenek börtönben anélkül, hogy ezt bárki érdemben megindokolná – teszi hozzá Janković. A bírák ráadásul nem vonhatók felelősségre azokért az előzetes letartóztatási határozatokért, amelyek később megalapozatlannak bizonyulnak.

Ezt a nyilvánvaló emberi jogi abúzust tovább súlyosbítja a nyomozások és a bírósági eljárások hatékonyságának hiánya: az ügyek gyakran tíz évig vagy annál is tovább elhúzódnak, ami egyértelműen sérti a vádlottak tisztességes és észszerű időn belül zajló eljáráshoz való jogát.

Azok, akiket jogtalanul helyeztek előzetes letartóztatásba, elvileg kártérítésre jogosultak. Az összeg megállapításakor figyelembe veszik többek között a fogvatartás időtartamát (a kártérítés összege napi 120 euró körül mozog), az elmaradt jövedelmet, az elszenvedett sérelmeket, a jogi költségeket és egyéb releváns tényezőket. Emellett létezik egy szélesebb körű rehabilitációs mechanizmus is, amely hivatalos bocsánatkérést és sajtóközlemények közzétételét is magába foglalja. Ezek az eljárások azonban szintén ki vannak téve a bírósági rendszerre jellemző késedelmeknek, és a megítélt kártérítések összege is jelentős eltéréseket mutathat.

Fiatalok előzetes letartóztatásban Görögországban

Görögországban az előzetes letartóztatás szintén kivételes intézkedésnek számít. Elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha fennáll a szökés vagy a bűncselekmény megismétlődésének veszélye. Maximális időtartama kisebb bűncselekmények esetén tizenkét hónap, súlyosabb bűncselekményeknél tizennyolc hónap, a legsúlyosabb ügyekben pedig legfeljebb huszonnégy hónapra hosszabbítható meg. A fogvatartás alternatívájaként elrendelhető óvadék fizetése, az ország elhagyásának tilalma, a rendőrségen való rendszeres jelentkezés kötelezettsége, illetve elektronikus megfigyeléssel járó házi őrizet is.

Országos figyelmet váltott ki annak a két, 21 és 25 éves fiatalembernek az ügye Görögországban, akiket 2025. augusztus 13-án tartóztattak le egy idősek otthona közelében keletkezett tűzeset kapcsán. Azzal gyanúsították őket, hogy közük volt a tűz keletkezéséhez. Ügyvédeik szerint a fogvatartásuk indokolatlan volt: az egyik fiatal önként jelentkezett tanúként, és nem volt büntetett előéletű, míg a másik önkéntesként vett részt a tűz oltásában.

Új bizonyítékok bemutatását követően az ügyészség a két gyanúsított szabadon bocsátását javasolta, a bíróság azonban elrendelte, hogy nem hagyhatják el az országot az eljárás alatt, havonta jelentkezniük kell a rendőrségen, és óvadék letétbe helyezésére is kötelezte a fiatalokat.

A kártérítést illetően a görög jog nem biztosít automatikus kompenzációt: arra kizárólag jogerős felmentő ítéletet követően van lehetőség. Az összegek rendszerint napi 10 és 60 euró (3800-23 000 forint) között mozognak az előzetes letartóztatás időtartamára vetítve, ugyanakkor létezik egy felső korlát, amely ritkán kerül alkalmazásra, és 2000-5000 euró (771 ezer-1,9 millió forint) között alakul. Ennél magasabb összeg megítélésére csak kivételes esetekben kerül sor.

Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Elira Kadriu, Alex Young (OBCT, Olaszország), Krasen Nikolov (Mediapool, Bulgária), Giota Tessi (Efsyn, Görögország), Arató Hedvig (EUrologus / HVG, Brüsszel).