Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfő déli sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
Fontos emlékeztetni, hogy a választások nemzeti kompetenciák. Európa a szabad és tisztességes választások mellett áll, és azoknak a polgárok kizárólagos döntésén kell alapulniuk.
A szóvivő szerint Oroszország kiterjedt digitális infrastruktúrát hozott létre a FIMI (foreign influence and manipulation, azaz külföldi befolyásolás és manipuláció) műveletek végrehajtására, különösen a választások előtt, alatt és után. „Az Európai Unió és a Bizottság számos, nagyon fontos és határozott intézkedést hozott az információs tér védelmére és demokratikus ellenállóképességünk biztosítására” – mondta Regnier.
Az EU intézkedései között szerepel a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA), amely felelősségre vonja az online platformokat, hogy rendszereik ne erősítsék az ilyen dezinformációs fenyegetéseket a választások idején. Emellett működik a Gyorsriasztási Rendszer, amely elősegíti a tagállamok közötti koordinációt, valamint a Demokrácia Pajzs, amely a társadalmi ellenállóképesség növelését célozza.
Az intézkedéseink biztosítják, hogy a választások a magyar állampolgárok kizárólagos döntésén alapuljanak, bármely külső befolyás nélkül
– jelentette ki Regnier. Felmerült a kérdés, hogy a magyar kormány és állami intézmények jelenleg a kormányzó párt érdekeit szolgálhatják, és hogy ez miként befolyásolhatja a választási folyamatot. Regnier erre úgy reagált: „bármennyire is speciális a magyar helyzet, a célunk változatlan: garantálni, hogy a közelgő választások a magyar állampolgárok saját jövőjéről szóló szabad döntését tükrözzék”.
A Bizottság részt vett a magyar hatóságok által szervezett DSA-kerekasztal megbeszélésen is, ahol a nagy online és közösségi média platformok képviselői garantálták, hogy szolgáltatásaik ne legyenek felhasználhatók külföldi beavatkozásra. Regnier szerint az ilyen kerekasztalok önkéntes alapon működnek, és céljuk a szabad és tisztességes választások biztosítása. A magyarországi választások mellett a szóvivő emlékeztetett arra, hogy idén több tagállamban is választások lesznek, így Szlovéniában, Dániában, Bulgáriában, Svédországban, Lettországban és Cipruson.
Az Egyesült Államokban a republikánus politikusok és médiaorgánumok azzal vádolták az Európai Uniót, hogy a 2020-as elnökválasztás idején, az EUvsDisinfo és más digitális monitoring rendszerek révén, részben politikai jellegű útmutatásokat adtak ki, amelyek szerintük befolyásolhatták a választók döntését. Hasonló aggodalmak merültek fel Magyarországon is, ahol a kormány attól tart, hogy a Brüsszel által szervezett intézkedések – például az imént említett Gyorsriasztási Rendszer vagy a Demokrácia Pajzs keretében tartott konzultációk – túlzott nyomást gyakorolhatnak a hazai választási folyamatokra, veszélyeztetve a nemzeti szuverenitást.
A Bizottság mindig kész támogatni a tagállamokat, amikor azok kérik az együttműködést a választási folyamat védelmében
– mondta. Ugyanakkor a sajtótájékoztatón Regnier óvott a spekulációktól: „A Bizottság szerepe a tagállamok kérésére korlátozódik, és ezt a szerepet továbbra is hűségesen és a legjobb képességeink szerint fogjuk betölteni.”
