Európa egyszerre készül háborús helyzetre, energiaválságra és új költségvetési alkura

Péntek délután véget ért Cipruson az Európai Tanács kétnapos informális ülése. Az Orbán Viktor távozó magyar miniszterelnök nélkül tartott csúcstalálkozó végén António Costa, az Európai Tanács elnöke úgy foglalta össze a helyzetet, hogy Európának „360 fokos vízióra” van szüksége a fenntartható béke és biztonság érdekében, legyen szó Ukrajnáról vagy a Közel-Keletről. Az elnök megfogalmazása jól leírja a ciprusi találkozó tematikáját: az uniós vezetők egyszerre beszéltek háborús kitettségről, energiafüggőségről, tengeri útvonalakról, versenyképességről és arról, miből finanszírozható mindez a 2028-ban induló új uniós költségvetési ciklusban.

https://hvg.hu/vilag/20260424_donald-tusk-europai-tanacs-ciprus-orban-magyar

Ciprus nem díszlet volt, hanem üzenet

A helyszínválasztás önmagában is politikai üzenettel bírt. Costa külön megköszönte Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnöknek, hogy az informális Európai Tanácsot előbb Agia Napában, majd Nicosiában – az EU utolsó megosztott fővárosában, amelynek északi felét ma is megszállás alatt tartja Törökország – rendezték meg, és azt mondta: a ciprusi találkozónak a jelenlegi helyzetben „fontos szimbolikája” van, mert az EU ezzel is világos támogatást mutat azoknak a tagállamoknak, amelyeket leginkább érint a közel-keleti konfliktus.

A ciprusi elnökség számára ez a csúcs egyszerre volt bemutatkozás, regionális erődemonstráció és annak bizonyítása, hogy Nicosia nem perifériaként, hanem kapuként akarja láttatni magát az EU és a Közel-Kelet között.

A Közel-Kelet lett az európai gazdasági vita középpontja

A ciprusi csúcs egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az uniós vezetők szemében a közel-keleti háború már nem pusztán külpolitikai vagy biztonságpolitikai válság. Costa kiemelte, a konfliktusnak „súlyos hatása” van a fosszilis energiahordozók árára, visszafogja a növekedést, és közvetlenül érinti az európai polgárok és vállalatok életét. A Tanács elnöke három prioritást sorolt fel: helyre kell állítani a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban, stabil és tartós tűzszünetre van szükség, amely fenntartható békéhez vezethet, és nem lehet stabil Közel-Kelet nukleáris fegyverrel rendelkező Iránnal. Costa azt is hangsúlyozta: „Az Európai Unió nem része a konfliktusnak, de része lesz a megoldásnak”.

Pénteken a régió vezetői is csatlakoztak a megbeszélésekhez: Egyiptom, Jordánia, Libanon, Szíria és az öböl menti Együttműködési Tanács képviselőit hívták meg a munkamegbeszélésre. Hrisztodulidesz szerint a csúcs egyik célja éppen az volt, hogy az EU a mediterrán paktumra építve stratégiai szintre emelje kapcsolatait a térség országaival.

Ukrajna maradt az első számú próbatétel

Bár a második nap hangsúlya a közel-keleti helyzetre, az energiára és a költségvetésre került, a csúcs politikai nyitánya Ukrajna volt. Csütörtök este az uniós vezetők Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztettek, Costa pedig a záró sajtótájékoztatón is azzal kezdte összegzését: Európa a „kihívásokkal teli geopolitikai környezetre” úgy válaszol, hogy támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védekezésben.

A csütörtök esti közös nyilatkozatban Costa, Ursula von der Leyen és Zelenszkij is világossá tette, hogy az EU folytatja Ukrajna támogatását, miközben a Cipruson elhangzott politikai üzenetek már a következő hónapok döntéseinek előkészítéséről szóltak. Ez különösen fontos magyar szempontból is, mert a ciprusi csúcs idején ismét előkerült a kérdés, hogyan változhat Magyarország uniós szerepe egy új politikai korszakban, és milyen következménye lehet annak, ha Budapest felhagy a korábbi vétópolitikával Ukrajna ügyében.

Von der Leyen energiacsomagja és az egységes piac legújabb ígérete

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerepe a ciprusi csúcson két területen volt meghatározó: egyrészt a Bizottság energiaválságra adott válaszainál, másrészt az egységes piac és a versenyképesség új politikai menetrendjénél. Costa a sajtótájékoztatón külön utalt arra, hogy a Bizottság elnöke által a héten bemutatott közlemény „fontos intézkedéseket és ajánlásokat” tartalmaz az energiaválság kezelésére, és hozzátette: a koordináció kulcsfontosságú, az EU pedig készen áll arra, hogy fokozza válaszát. A hosszabb távú válasz azonban Costa szerint nem újabb válságkezelő trükk, hanem az energiaátmenet felgyorsítása.

Pénteken emellett aláírták a „One Europe, One Market” ütemtervet is. A dokumentum célja, hogy az EU 2027 végéig kézzelfogható előrelépést érjen el az egységes piac akadályainak lebontásában, az adminisztratív terhek csökkentésében, az energiaárak mérséklésében, az ipari megújulásban, valamint a digitális és mesterségesintelligencia-alapú átalakulásban.

https://hvg.hu/eurologus/20260424_ciprus-europai-tanacs-belso-piac-versenykepesseg

A nagy kérdés: miből fizeti mindezt az EU?

A ciprusi csúcs péntek délelőtti fő politikai vitája a következő többéves pénzügyi keret, vagyis a 2028-ban induló új hétéves uniós költségvetés volt. Costa szerint a vezetőknek „kollektív felelősségük”, hogy az év végéig megállapodásra jussanak, mert csak így lehet biztosítani, hogy az új költségvetés 2028 elejétől működőképesen induljon.

A büdzsévita egyik legérzékenyebb pontja az úgynevezett új saját források kérdése. Costa szerint a mostani egyeztetés megerősítette, hogy ezeknek fontos szerepet kell játszaniuk a költségvetés finanszírozásában, miközben a Bizottság javaslatcsomagja marad a további munka alapja, de nyitottság mutatkozott más, például európai parlamenti javaslatok megfontolására is.

Hrisztodulidesz ugyanezt a ciprusi elnökség szemszögéből úgy értelmezte: ha az EU stratégiailag autonóm akar lenni, akkor „megfelelő forrásokra” van szüksége, ezért az MFF-ről szóló vita szerinte „nagyon-nagyon fontos”. A ciprusi elnökség célja az, hogy a júniusi Európai Tanácsra már érett tárgyalási keretet tegyen le „nagyon konkrét számokkal”.

Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott.

Nyitóképünkön António Costa, az Európai Tanács elnöke és Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök.