Az ír kormány programja szerint az elnökség három fő pillérre épül: a versenyképességre, az európai értékekre és a biztonságra. A program mottója egy ősi ír közmondás: „Ní neart go cur le chéile” – vagyis „Egységben az erő”. A dokumentum szerint „Írország 2026-os elnökségét a cselekvés és az eredmények fogják meghatározni”, különösen „az európai versenyképesség, az európai értékek és az európai biztonság területén”.
A programból jól látszik, hogy Dublin nem látványos új kezdeményezésekkel kívánja megkülönböztetni magát, hanem elsősorban azzal, hogy képes lesz kompromisszumokat kialakítani a huszonhét tagállam között. Az ír külügyminiszter, Helen McEntee szerint az ország „jelentős pillanatban” veszi át az elnökséget, amikor Európának egyszerre kell reagálnia a geopolitikai bizonytalanságra és a gazdasági kihívásokra.
Az egyik legnehezebb feladat minden bizonnyal a következő, 2028 és 2034 közötti többéves uniós költségvetés előkészítése lesz. A tagállamok között már most komoly nézetkülönbségek vannak arról, mekkora legyen a közös büdzsé, milyen új bevételi forrásokat vezessen be az EU, illetve mekkora összegek jussanak a mezőgazdaságra, a kohéziós politikára, a védelemre vagy éppen Ukrajna támogatására. Az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok kifejezetten az ír elnökséget bízták meg azzal, hogy őszre próbáljon politikai kompromisszumot kialakítani az új saját forrásokról, az év végére pedig előrelépést érjen el a teljes költségvetési csomagban.
Szintén kiemelt cél a gazdasági versenyképesség javítása. Dublin folytatni kívánja az egységes piac mélyítését, az adminisztratív terhek csökkentését, az innováció ösztönzését és a tőkepiaci unió fejlesztését. Az ír kormány szerint Európának egyszerre kell egyszerűbb szabályozási környezetet teremtenie és megőriznie a zöld átállás céljait, hogy fel tudja venni a versenyt az amerikai és kínai gazdasággal.
A biztonság fogalma az ír programban jóval szélesebb értelmet kap, mint korábban. Nem csupán a védelem és Ukrajna támogatása tartozik ide, hanem az energiaellátás, a kritikus infrastruktúrák védelme, a kibervédelem, az ellátási láncok biztonsága és az Unió gazdasági ellenálló képessége is. Bár Írország hagyományosan katonailag semleges ország, a program hangsúlyozza, hogy Európa biztonságát közös felelősségként kell kezelni.
Az elnökség egyik legérzékenyebb politikai kérdése az uniós bővítés lesz. Dublin tovább kívánja gyorsítani a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamatát, miközben támogatja Ukrajna és Moldova előrehaladását is. A július 1-jei nyitóünnepségre meghívott ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij jelenléte is azt jelzi, hogy Kijev európai integrációja kiemelt politikai üzenet az ír elnökség számára. Ugyanakkor az ír miniszterelnök, Micheál Martin hangsúlyozta: Ukrajna csatlakozása továbbra is érdemalapú folyamat lesz, amely során minden feltételt teljesíteni kell.
Az elnökségi program jelentős hangsúlyt fektet a foglalkoztatásra és a szociális kérdésekre is. Az ír prioritások között szerepel a megfizethető lakhatás, a minőségi munkahelyek elősegítése, a fiatalok képzésének javítása, a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának növelése, valamint a munkavállalók szabad mozgását érintő szabályok korszerűsítése.
Írország immár nyolcadik alkalommal tölti be a Tanács elnökségét, és a hivatalos bemutatkozó oldalon úgy fogalmaz: ez
lehetőség arra, hogy Írország visszaadjon valamit abból, amit az európai integrációtól kapott – felelősen vezessen, konszenzust építsen, és segítsen Európának választ adni a közös kihívásokra.
Az ír elnökség előtt nemcsak politikai, hanem rendkívül sűrű jogalkotási menetrend is áll. A már említett hétéves költségvetés végigvitele mellett Dublin célja, hogy még az év végéig politikai megállapodás szülessen az európai villamosenergia-hálózatok fejlesztését szolgáló európai villamosenergia-hálózati csomagról, amely a megújuló energiaforrások integrációjának egyik kulcseleme. A versenyképességi napirenden szerepel az úgynevezett ipari kapacitások felgyorsításáról szóló rendelet, az uniós félvezetőipari rendelet felülvizsgálata, az egységes piac mélyítését szolgáló 28. jogi rezsim (európai társasági jogi keretrendszer), valamint a készülő európai termékjogi rendelet. Az ír elnökség emellett előre kívánja mozdítani a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatát és a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) módosítását is, amelyek az uniós ipar versenyképességét és a klímapolitikát egyszerre érintik.
A biztonságpolitikai dossziék közül kiemelkedik az új energiabiztonsági csomag, a katonai mobilitásról szóló rendelet, a Defence Readiness Roadmap 2030 végrehajtása, a közös védelmi beszerzések előmozdítása, valamint a kritikus infrastruktúrák, a kibervédelem és a hibrid fenyegetések elleni uniós fellépés erősítése. Az ír elnökség célja, hogy ezekben az ügyekben még az év vége előtt kézzelfogható előrelépést érjen el.
A migráció területén az ír elnökség már nem új szabályok elfogadására, hanem a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtására helyezi a hangsúlyt. Ennek részeként elő kívánja mozdítani a visszatérések digitalizálását, a kiutasítási szabályok továbbfejlesztését, a schengeni határellenőrzési kódex módosítását, valamint a szervezett embercsempészet és a határokon átnyúló bűnözői hálózatok elleni uniós együttműködés megerősítését.
A fenti tényeknek azonban nem dőlt be a fideszes propaganda zászlóshajója, az Alapjogokért Központ, amely magát elemző intézetként feltüntetve terjesztette a fideszes propagandát. Az Alapjogokért Központ ugyanis a közösségi oldalán hírül adta, hogy július 1-jén átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovákia. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnök fotójával illusztrálták, sőt, még az elképzelt szlovák elnökség programjáról is írtak. Szlovákia legközelebb 2030-ban tölti majd be ezt a feladatot.
Az Alapjogokért Központ szerint Szlovákia tölti be a soros elnöki tisztet
Alapjogokért Központ
