Az ügy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételek felhasználásához kapcsolódik.
Az Európai Unió Tanácsa 2021-ben hozta létre az Európai Békekeretet, hogy finanszírozni tudja az unió közös kül- és biztonságpolitikai fellépéseit. 2024 májusában a Tanács két határozatot fogadott el: az egyik a bevételek Ukrajna támogatására történő felhasználásának szabályait rögzítette, a másik pedig magáról az összegek elosztásáról rendelkezett.
Magyarország az első határozatot támogatta, a másodiknál azonban konstruktívan tartózkodott. Ez az úgynevezett konstruktív tartózkodás azt jelentette, hogy Magyarország nem akadályozta meg a döntés elfogadását, ugyanakkor nem kívánta magára nézve kötelezőnek elismerni annak végrehajtását.
Az EPF bizottsága ezt követően, 2024. június 21-én írásbeli eljárásban döntött arról, hogy az orosz befagyasztott eszközökből származó rendkívüli bevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására különíti el. A bizottság ekkor úgy látta, hogy Magyarország a korábbi konstruktív tartózkodása miatt nem vehetett részt az erről szóló szavazásban.
Magyarország ugyanakkor ezt vitatta, és az uniós Törvényszékhez fordult. Az Orbán-kormány szerint ugyanis jogsértő volt az EPF bizottságának döntése, többek között a szavazási szabályok megsértése miatt. Magyarország emellett azzal érvelt, hogy sérültek az unió alapvető értékei és alkotmányos elvei, köztük a jogállamiság, a tagállamok egyenlősége és az EU demokratikus működésének elve.
A Törvényszék azonban nem vizsgálta érdemben ezeket az érveket.
A bíróság azt állapította meg, hogy az Európai Békekeret jogi személyiséggel rendelkezik, ezért az EPF bizottságának döntése ellen benyújtott kereset vizsgálata elvileg a Törvényszék hatáskörébe tartozhat. Az ügy érdemi részénél azonban már más következtetésre jutott.
Az uniós bíróság emlékeztetett arra, hogy az EU Bírósága főszabály szerint nem rendelkezik hatáskörrel a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezések, illetve az ezek alapján elfogadott jogi aktusok vizsgálatára. A szerződések ugyan meghatározott kivételeket engednek, de a Törvényszék szerint ez az ügy egyik kivétel alá sem tartozik.
A bíróság szerint az EPF bizottságának megtámadott határozata közvetlenül kapcsolódik a KKBP keretében hozott politikai és stratégiai döntésekhez. A határozat ugyanis meghatározta, hogy az orosz eszközökből származó bevételeket az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai jellegű felszerelések finanszírozására különítik el, és kiválasztotta azt a konkrét támogatási intézkedést is, amelyre a pénzt felhasználják.
Ezért a Törvényszék szerint nem jogosult annak vizsgálatára, hogy a határozat megfelel-e az uniós jognak.
A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül lehet fellebbezni az Európai Unió Bíróságához, kizárólag jogkérdésekben.
