"Ha az Európát védő technológiákat a kontinensen kívül tervezik, máshonnan irányítják, sőt máshol ki is kapcsolhatják azokat, akkor Európa biztonsága nincs a saját kezében"
- Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyekért és migrációért felelős tagja ezzel indokolta az önálló európai fejlesztések szükségességét az észak-olaszországi Isprában tartott sajtóbeszélgetésen. „Ez nem fenntartható” – tette hozzá lakonikusan.
Az isprai JRC-telephelyen szeptember 10-én útjára indított Security Research & Innovation Campus a kutatókat a rendőrségek, a határigazgatási és más biztonsági szervek szakembereivel kapcsolná össze. A cél, hogy együtt határozzák meg, milyen eszközökre van szükség, közösen teszteljék őket, és jelentősen lerövidítsék az utat a működő kísérlettől a tényleges alkalmazásokig.
A Milánótól északra fekvő tavak körüli sűrű erdőkben megbújó 140 hektáros területen száznál több épületben több mint 3500, az EU alkalmazásában álló kutató és az őket segítő adminisztráció dolgozik - ezzel Isprában Brüsszel és Luxembourg után itt foglalkoztatják a legtöbb uniós dolgozót egy helyen.
Óriás Rubik kocka Isprában
Eurologus / Folk György
A campus nem új épületegyüttes jelent, hanem több JRC-telephely laborjait és kutatócsoportjait fogja össze, személyes és online együttműködésekkel. Hat területet kapcsol össze: a határigazgatást, a válságkezelést, a védelmet, a belbiztonságot, a nukleáris biztonságot, valamint az űrtechnológiát, a kommunikációt és a kvantumtechnológiákat. Az utóbbihoz tartozik a most az EUrologus által meglátogatott, frissen felavatott labor a Tosca, amely korábban is működő és újabb laborokat köt össze közös rendszerbe.
A műholdjel is hazudhat
Az isprai mikrohullámú laborban ellenőrzött körülmények között vizsgálják, mi történik a navigációs berendezésekkel, ha valaki megzavarja vagy hamis jelekkel próbálja megtéveszteni őket. Utóbbi kettő között technikailag lényeges a különbség: a zavarás miatt a vevő elveszítheti a valódi jelet, a hamisítás viszont arra veheti rá, hogy téves helyzetet vagy időt fogadjon el hitelesnek.
European Microwave Signature Laboratory
EUrologus / Folk György
A kívülről kupolájáról felismerhető European Microwave Signature Laboratory rádióhullámokat elnyelő tüskés szivacsburkolata csökkenti a visszaverődéseket. Odabent a kutatók szabják meg, milyen jelekkel találkozik a tesztelt berendezés. Tíz adóantenna és egy műholdjeleket előállító szimulátor segítségével azt is vizsgálhatják, hogyan teljesítenek a zavarásnak ellenálló antennarendszerek. A mérések az európai Galileo navigációs rendszer és az IRIS² biztonságos műholdas kommunikációs program fejlesztését is támogatják az EGNOS-műhold elérésének szimulációjával a mikrohullámú laborban – magyarázta az EUrologusnak a labor egyik munkatársa.
A Tosca kvantumtechnológiai kutatásainál ugyancsak a megbízhatóság ellenőrzése a fontos. A JRC sajtóanyaga szerint a központban működő tesztelési és értékelési labor a kvantumkulcs-megosztást alkalmazó eszközök gyártóinak kínálna ellenőrzött környezetet, a későbbi tanúsítás előkészítésére. Ez nem kész, minden támadással szemben sérthetetlen kommunikációs hálózatok kulcsrakész átadását jelenti, hanem annak vizsgálatát, hogy a berendezések mire képesek a gyakorlatban.
Az uniós önállóságot Brunner egy friss űripari sikerrel is igyekezett alátámasztani. A német Isar Aerospace Spectrum rakétája szeptember 5-én, szombaton Norvégiából indulva sikeresen állított pályára európai műholdakat. Az Európai Űrügynökség saját hordozórakétája által célba juttatott új tesztlabor különböző feladatot lát mostantól el. VIszont európai szemszögből ugyanarra a függőségi problémára világít rá, az EU mennyiben tud maga rendelkezni a kritikus technológiái felett. Hiszen jelenleg az EU űrbe juttatott terheinek többségét Elon Musk SpaceX rakétái állítják föld körüli pályára.
A rendőröknek olyan eszköz kell, amelyet használni is tudnak
Az EU technológiai szuverenitásának kérdését kevéssé meglepő módon az uniós intézmények is kiemelten kezelik. „Fel kell gyorsítanunk az innovációs ciklust: a jó ötlettől a társadalmaink védelmére bevetett megoldásig” – fogalmazott Brunner a megnyitón. A tudományos színvonal önmagában nem elég, ha az eredmény megreked a kutatási projekt végén tette hozzá az uniós biztos.
Jürgen Ebner, az Europol megbízott ügyvezető igazgatója a kérdést a rendőri munka felől közelítette meg. Előfordult, hogy az egyik tagállamban olyan eszközt fejlesztettek, amely a másikban már rendelkezésre állt; máskor kiváló kutatási eredményekről a lehetséges rendőrségi felhasználók nem is tudtak. Az együttműködés javításának fő hozadéka, éppen ezeknek a párhuzamosságoknak a megszüntetése - magyarázta az Europol feje.
Ebner olyan esetet is megemlített, amelyben mesterséges intelligenciát alkalmazó eszköz segített nagy mennyiségű videóanyag feldolgozásában. A hangsúly nem azon volt, hogy a gép átveszi a nyomozást, hanem azon, hogy a rendőrök olyan technológiához férjenek hozzá, amely csökkenti az időigényes részfeladatokat.
A JRC és az Europol együttműködésének másik példája a titkosított adatok vizsgálatát segítő platform. A sajtóbeszélgetésen Bernard Magenhann, a JRC főigazgatója, azt mondta: a technológia segítségével az egyébként olvashatatlan információkat is megismerhetik, és ezzel életeket menthetnek. A központ szerepe ebben az értelmezésben a tudományos és technikai háttér biztosítása, amelyhez a rendészeti szervek adják hozzá a gyakorlati igényeket és felhasználási módokat.
A sajtólátogatás programjában szereplő szerkezetvizsgáló laborok ennél kézzelfoghatóbb veszélyeket modelleznek. Az ELSA reakciófalánál teljes méretű épületszerkezetekre adnak földrengést utánzó terhelést. A 16 méter magas falhoz kapcsolt hidraulikus berendezések lassítva fejtik ki az erőket, így pontosan követhető, hol és hogyan károsodik a szerkezet. A több mint kétszáz méteres nagy Hopkinson-rúd ezzel szemben az ütésekre és robbanásszerű, gyors terhelésekre adott anyagválaszt vizsgálja. A két létesítmény különböző időléptékben dolgozik, eredményeik épületek, hidak, alagutak és egyéb infrastruktúrák védelmét segíthetik.
ELSA reakciófal
EUrologus / Folk György
A labor után a közbeszerzésen is múlik
A sajtóbejáráson a drónincidensek is szóba kerültek. A fenyegetés jól mutatja, miért sürgeti a Bizottság, hogy a kutatási eredményekből gyorsabban legyenek használható védelmi eszközök. A februárban bemutatott uniós cselekvési terv részeként Brunner 400 millió eurót jelentett be drón- és drónelhárítási technológiákra, egy drónelhárítási szakmai központ létrehozása és a drónincidensek adatainak uniós szintű megosztása mellett.
A fejlesztés azonban csak az egyik lépés. Az is kérdés, ki vásárolja meg az új eszközöket, és milyen feltételekkel. Brunner ezért kötötte össze beszédében az isprai megnyitót a Bizottság előző napi innovációs és közbeszerzési javaslataival. Hangsúlyozta: az állami beszerzéseknél az ár mellett annak is nagyobb súlyt kell kapnia ezentúl, mennyire megbízható egy technológia, és biztosított-e a hozzáférés válsághelyzetben is.
A közbeszerzési reformjavaslat főszabályként legalább 30 százalékos súlyt adna a minőségi szempontoknak az ajánlatok értékelésében, az élőmunka-igényes beszerzéseknél pedig 50 százalékot. Ettől el lehetne térni, de indokolni kellene, hogyan garantálják más módon a minőséget. A biztonság, az ellátás folyamatossága és a külső függőségek csökkentése is hangsúlyosabb szemponttá válna.
A javaslatról még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is tárgyalnia kell. A jelenlegi közbeszerzési szabályok is lehetővé teszik, hogy a döntésnél az áron kívül más szempontokat mérlegeljenek. A változás abban állna, hogy a minőség és a biztonság következetesebben érvényesüljön a beszerzésekben — és ezzel erősebb piacot is teremtsenek az európai laborokban kidolgozott megoldásoknak.
