A Financial Times szerint a magyar kormány már utasította diplomatáit, hogy az uniós egyeztetéseken ne akadályozzák azokat a leveleket, amelyek Ukrajnát és Moldovát felkérik a következő tárgyalási szakaszokhoz szükséges álláspontjuk benyújtására. Ez egy technikai, eljárási lépés, jelentősége abban áll, hogy megnyithatja az utat a formális döntés előtt.
A most szóban forgó két tárgyalási klaszter az EU belső piacával, illetve a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos területeket foglalja magában. Az uniós csatlakozási tárgyalások során a 33 tárgyalási fejezetet hat nagyobb klaszterbe rendezik, és az egyes szakaszok továbblépéséhez a tagállamok egyhangú támogatására van szükség.
A magyar álláspont azonban egyértelmű feltételhez kötött.
Budapest teljes politikai támogatása attól függ, hogy az ukrán parlament elfogadja-e azt a törvényt, amely megerősítené a nemzeti kisebbségek oktatási jogait.
A jogszabályt október 12-én szavazhatja meg a kijevi parlament.
https://hvg.hu/vilag/20261002_ukran-parlament-jogszabaly-magyar-kisebbseg-oktatasi-jog-nyelvhasznalat
A magyar kormány szerint az új törvény megerősítené a magyar nyelvű oktatás jogi garanciáit, és bővítené a magyar nyelven oktató intézmények lehetőségeit. Budapest és Kijev az elmúlt hetekben szakértői szinten is egyeztetett a kérdésről.
A törvényjavaslat benyújtását a magyar kormány már üdvözölte. Orbán Anita külügyminiszter szerint az ukrán parlament elé került javaslatot magyar–ukrán szakértői egyeztetések és a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel folytatott konzultáció előzte meg. A Reuters által idézett uniós diplomaták szerint Budapest és Kijev között olyan megállapodás született, amely szerint a jogszabály elfogadása esetén Magyarország megszünteti az ellenállását a belső piacot és a versenyképességet érintő tárgyalási fejezetek megnyitásával szemben.
Ha az ukrán parlament valóban elfogadja a törvényt, a következő formális lépések gyorsan követhetik egymást. A Financial Times szerint még októberben sor kerülhet arra a politikai döntésre, amely hivatalosan is megnyitná az új tárgyalási klasztereket, akár a jövő héten esedékes uniós vezetői csúcstalálkozó előtt.
A folyamat azért is fontos, mert Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásai jelenleg párhuzamosan haladnak. Az EU júniusban nyitotta meg az első, úgynevezett „alapvető kérdéseket” tartalmazó klasztert Ukrajna előtt, júliusban pedig a külső kapcsolatokkal foglalkozó terület is megnyílt. Moldova esetében szintén megkezdődött a tárgyalási folyamat.
Ezt követően mindössze két nagyobb terület maradna, amelynek megnyitása még hátra van: a zöldpolitikai kérdéseket, illetve a mezőgazdaságot és a kohéziós politikát magában foglaló klaszter. Az Európai Bizottság célja, hogy ezekről is megállapodás szülessen még az év vége előtt.
A mostani fejlemény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ukrajna közeli uniós csatlakozásáról született volna döntés. A tárgyalási klaszterek megnyitása az uniós csatlakozási folyamat egyik állomása. A későbbi fejezetek lezárásához szintén valamennyi tagállam jóváhagyására van szükség, és a tagjelöltnek bizonyítania kell, hogy jogszabályait és intézményi működését összhangba hozza az uniós előírásokkal.
