Nem az számít, hogy ki látogat el először a másik országába, hanem az, hogy Magyarország és Ukrajna közelebb kerüljön egymáshoz – mondta Volodimir Zelenszkij pénteki sajtótájékoztatóján, miután Brüsszelben találkozott az Európai Tanács ülésén részt vevő uniós vezetőkkel. A budapesti látogatás lehetőségéről kérdezve jelezte: nem ellenzi az ottani találkozót. A kétoldalú kapcsolatokról szólva a gazdasági és logisztikai együttműködés fontosságát is hangsúlyozta.
Orbán Anita közben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel tárgyalt Brüsszelben az EU-csúcs margóján. Hazánk külügyminisztere Magyar Péter és Zelenszkij megállapodásáról azt mondta: a két vezető megállapodásának megfelelően már novemberben miniszteri szinten folytatjuk az egyeztetéseket.
Az ukrán elnök sajtótájékoztatójának központi témája azonban nem a magyar kapcsolat, hanem Ukrajna légvédelme és az amerikai támogatás körüli bizonytalanság volt. Zelenszkij szerint továbbra is érkeznek amerikai Patriot-rendszerekhez használható PAC–2 és PAC–3 elfogórakéták, de Ukrajna jelenleg nem élvez elsőbbséget a szállításoknál. Kijev ezért más országok készleteiből is igyekszik összegyűjteni a szükséges rakétákat.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai fegyverek egy részét Európa fizeti. A NATO által koordinált PURL-programban a szövetségesek és partnerországok az Egyesült Államokból vásárolnak Ukrajnának sürgősen szükséges hadfelszerelést. Zelenszkij a belga F–16-osokról is beszélt: a vadászgépeknek a sugárhajtású orosz drónok elfogásában is fontos szerepük van – melyről pénteken a belga kormányfővel, Bart de Waverrel is egyeztetett.
A Starlink korlátozása a védekezést is érinti. Zelenszkij újságírói kérdésre reagálva arról beszélt, hogy a Starlink műholdas kommunikációs rendszer használatának korlátozása éppen a gyors, sugárhajtású drónok elleni védekezést nehezíti. Nem a szolgáltatás teljes kikapcsolásáról van szó: a mozgás közben használható terminálokra vonatkozó sebességhatárt csökkentették, ezért bizonyos orosz drónokat az ukrán erők nem tudtak elfogni.
Az elnök kiemelte, hogy Ukrajna nem az Oroszország mélyén végrehajtott csapásokhoz használja a Starlinket. A rendszerre a légvédelem mellett a katonai logisztikában és a civil lakosság védelmében is szükség van. Jelezte, hogy a sebességhatárt időközben emelték, de a korábbi használati lehetőségek még nem álltak teljesen helyre.
Washingtonnal is meg akarja őrizni Ukrajna mozgásterét
Zelenszkij visszautasította azt a felvetést, hogy az uniós vezetők bírálták volna a Donald Trumppal szemben használt hangnemét. Elmondása szerint európai partnereitől „csak támogatást kapott”. A Washingtonnal való viszony rendezéséről beszélve, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy háború idején is meg kell őrizni az ország méltóságát.
Az Oroszországgal kötött energetikai megállapodások és a szankciók enyhítése szerinte további engedményekhez vezethet: az energiaszektor után a bankrendszer, a vegyipar és végül a befagyasztott orosz vagyon is sorra kerülhet. Azzal érvelt, hogy neki kell kiállnia Ukrajna érdekeiért, miközben Vlagyimir Putyin nem folytat valódi tárgyalásokat a háború lezárásáról.
A befagyasztott orosz állami eszközökről azt mondta: meg kell akadályozni, hogy Moszkva visszaszerezze őket, és Ukrajna szeretne mielőbb hozzájutni ezekhez valamilyen formában. Ehhez kapcsolódóan megköszönte az európai pénzügyi segítséget is. Emlékeztetőképpen: az idén áprilisban elfogadott uniós döntés 2026-ra legfeljebb 45 milliárd eurónyi támogatási hitelt tett elérhetővé.
Ahogy korábbi mai tudósításunkban megírtuk, Ursula von der Leyen a csúcsra érkezve azt hangsúlyozta: az EU nem oldja fel az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem állítja le a háborút.
Zelenszkij végül azzal figyelmeztette partnereit: Putyin céljai nem korlátozódnak a Donbasz megszerzésére. Szerinte Ukrajna összeomlása esetén akár húszmillió ukrán is Európa más országaiba menekülhetne. Az orosz drónok NATO-országokban történő megjelenését pedig a szövetség reakcióinak tesztelésével magyarázta.
