Öt tizenéves meghalt, három nővér és hétéves unokaöccsük pedig súlyosan megsérült augusztusban, amikor egy autó a forgalommal szemben hajtott az írországi M9-es autópályán. A tragédia után az ír parlament médiával foglalkozó bizottsága arról akarta kérdezni a közösségi oldalak üzemeltetőit, milyen szerepük van a közveszélyes vagy törvénytelen viselkedést népszerűsítő videók terjedésében.
A TikTok először két meghívást is visszautasított. Végül szeptember 23-án a Facebookot és az Instagramot működtető Metával, valamint a Google-lal együtt mégis megjelent a képviselők előtt – derül ki az ír The Journalban megjelent beszámolóból. A cég képviselői kemény kérdéseket kaptak a tartalommoderálásról és a fiatalok védelméről az ír parlamentben. Az X viszont távol maradt.
Az ír parlament médiabizottságának szeptemberi ülésén: az alsóházi képviselők és a szenátorok szerint a közösségi platform válaszai messze „nem elégségesek”.
Úgy látom, önök egyszerűen megússzák a felelősségre vonást
– mondta Sinéad Gibney, az ír Szociáldemokraták alsóházi képviselője. Hozzátette: „Az önszabályozásuk, a közösségi irányelveik, a tartalommoderálási rendszereik, a jelentős ráfordításaik – mindezek egyszerűen nem működnek”.
A történet azonban messze túlmutat az ír parlamentben elhangzottakon. A közösségi oldalak európaiak százmillióinak nyilvánosságát szervezik, de üzemeltetőik messze nem minden esetben kötelesek személyesen számot adni arról, hogyan teszik ezt. Az elszámoltathatóság hiánya kapcsán azonban fontos nem összemosni három különböző elemét: a politikusok meghívásának elutasítását, a hatósági előírások megsértését és a bíróságok által kért adatok kiadását. Ezekre merőben eltérő szabályozás vonatkozik.
A meghívó még nem idézés
Írországban a bizottsági meghallgatásokon való részvétel jellemzően önkéntes, a megjelenés kikényszerítésének lehetősége korlátozott. Nem is a szeptemberi volt az első konfliktus: a The Journal felidézi, hogy 2023-ban a TikTok, az Instagram és a Facebook is visszautasított egy parlamenti meghívást. Idén januárban pedig az X nem küldött képviselőt, amikor a Grok mesterséges intelligenciájával valódi emberekről előállítható szexualizált képek miatt kérdezték volna.
A TikTok vitatja, hogy a mostani ügyben egyszerűen elzárkózott volna. A The Journalnak adott magyarázata szerint kezdettől felajánlotta a zárt ülésen való tájékoztatást. A nyilvános megjelenést az ír médiaszabályozóval és a rendőrséggel folytatott egyeztetések előrehaladásához kötötte. A vállalat arra is hivatkozott, hogy korábban öt alkalommal vett részt parlamenti bizottsági ülésen, ebből kétszer idén.
Más európai országokban sem mindegy, milyen hivatalos testület szólította fel a céget számadásra. A Pulse olasz partnere, az Il Sole 24 Ore beszámolója szerint a nagy platformok rendszeresen megjelennek az olasz parlament bizottságai előtt. A rendes bizottságoknak azonban Rómában nincsenek bírósági kényszerítő jogosítványaik. A parlamenti vizsgálóbizottságok helyzete más: az olasz alkotmány szerint az igazságügyi hatóságokéval azonos hatáskörrel és korlátokkal vizsgálódnak. A francia parlamenti vizsgálóbizottságok előtt szintén kötelező lehet a tanúként való megjelenés és a válaszadás.
A szigorúbb szabályozás azonban nem garantál önmagában érdemi válaszokat. Attól, hogy egy vállalati vezető leül a képviselőkkel szemben, még nem feltétlenül derül ki, miért maradt fenn egy veszélyes videó, vagy miért jutott el tömegekhez egy csaló hirdetés.
Ne lehessen keresni a csaláson
Lengyelországban éppen az ilyen hirdetések miatt akarták szeptemberben meghallgatni a Meta képviselőit. A szejm digitalizációval, innovációval és új technológiákkal foglalkozó bizottsága közismert emberek képmásával visszaélő reklámok ügyében kérdezte volna ki a céget. A Meta nem jelent meg. A Gazeta Wyborcza beszámolója szerint ezzel nem sértett nemzeti törvényt: a rendes bizottsági ülésen való részvétel ott sem kötelező.
Az ügynek egy befolyásos üzletember kampánya adott lendületet. Rafał Brzoska, az InPost csomagszállító vállalat alapítója, azután indította el a „150 százalék” kezdeményezést, hogy az ő képmását felhasználó, mesterséges intelligenciával készült hirdetések is megjelentek a közösségi oldalakon.
A „150 százalék” követelése egyszerű: ha egy platform bevételt szerez a csaló reklámokból, a bírság érje el az ebből származó bevétel másfélszeresét. Lényegében a hirdetésen kereső vállalat is legyen a pénzügyileg ösztönözve a csalás gyors megszüntetésére.
A hatóságnak már nem elég nemet mondani
Közösségi szinten az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete, a DSA, többek között a jogellenes tartalmak bejelentését, a moderálási döntések átláthatóságát és a felhasználók jogorvoslatát szabályozza. A legnagyobb platformokra további kockázatkezelési és átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vitatott bejegyzést automatikusan törölni kellene: a szabályozásnak a felhasználók véleménynyilvánítási jogát is védenie kell.
A parlamenti meghívással szemben a szabályosan kiadott hatósági adatkérésnek lehet kikényszeríthető jogi következménye. A különbséget mutatja, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben 120 millió euróra bírságolta az X-et az átláthatósági kötelezettségek megsértése miatt.
A Bizottság három problémát állapított meg: megtévesztőnek találta a hitelesítést sugalló kék jelölés kialakítását. Másrészt hiányosságokat tárt fel a hirdetési adattárban, s végül kifogásolta a kutatók nyilvános adatokhoz való hozzáférésének akadályozását. Utóbbi azért számít, mert hozzáférés nélkül a külső kutatók nehezebben vizsgálhatják, hogyan terjednek a csalások vagy a szervezett manipulációs kampányok - magyarán súlyosan akadályozva van a rendszerek átlátható működése.
A büntetőügyekben kért adatoknál közben egy másik uniós szabályozás hoz változást. A Pulse litván és olasz háttéranyaga is kiemeli az elektronikus bizonyítékok határokon átnyúló kikérésére és megőrzésére szolgáló rendszert. Ennek célja, hogy az igazságügyi hatóságok meghatározott feltételekkel közvetlenül fordulhassanak egy másik tagállamban működő vagy képviselt szolgáltatóhoz. Így egy nyomozás kevésbé függhet attól, hogyan irányítja egymáshoz a megkereséseket a vállalat különböző országokban működő leányvállalata.
A magyar panasz útja is vezethet Írországba
Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke látja el a digitális szolgáltatási koordinátor feladatát. Az NMHH tájékoztatása szerint a platform belső panaszkezelésének eredménytelensége után a DSA feltételezett megsértése miatt a hatósághoz is fordulhat a felhasználó. Ilyen ügy lehet például, ha a közösségi oldal eltávolítja a fiókját, de nem ad megfelelő indokolást.
A magyar hatóság azonban nem minden nagy platform ügyében maga hozza meg az érdemi döntést. Az NMHH 2024-es jelentése szerint az abban az évben hozzá beérkezett, hiánytalan DSA-panaszokat a szolgáltatók letelepedési helye szerinti ír koordinátorhoz továbbította. A hazai felhasználó ügyében tehát az is számít, mennyire működik a határokon átnyúló felügyelet.
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében készült. A projektet az Európai Bizottság társfinanszírozza. Szerző: Noel Baker (The Journal Investigates, Írország). Közreműködők: Justė Ancevičiūtė (Delfi, Litvánia), Folk György (EUrologus/HVG, Brüsszel), Rafał Górski (Gazeta Wyborcza, Lengyelország), Silvia Martelli (Il Sole 24 Ore, Olaszország), Gian-Paolo Accardo (Voxeurop, Franciaország)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
