Új áramtarifával igyekszik felzárkózni Európa fejlettebb részeihez az MVM. A rezsicsökkentés hagyományos rendszeréhez, vagyis a hatósági áras lakossági árazáshoz képest apró és önként választható lehetőségről van szó, mindenesetre hosszú évek után megjelenhet a piaci árazás is a lakossági villanyszámlán. A D (dinamikus) árszabás alkalmazását szeptember óta lehet igényelni, és legkorábban 2027. január 1-jétől lesz elérhető.
A D árszabásban a kedvezményes mennyiségig – lakossági fogyasztók esetében éves szinten 2523 kilowattóráig, nem lakossági felhasználóknál 4606 kWh-ig időarányos elszámolással – megmarad az A1 tarifa kedvezményes ára. Az e feletti fogyasztás egységára viszont a háztartás negyedórás fogyasztásával súlyozott tőzsdei árakhoz igazodik, kereskedői díjjal kiegészítve. A rendszerhasználati díjakat és az adókat ezen felül kell megfizetni. A változó ár megtakarítást hozhat annak, aki olcsóbb időszakokra tudja időzíteni a fogyasztását, de a magasabb tőzsdei árak és az euró–forint árfolyam változása a költségeit is növelheti.
A tarifa alkalmazásához azonban a regisztráción túl távleolvasható mérő és havi idősoros elszámolás szükséges A1 árszabással; vagyis a szaldóelszámolású háztartási napelem mellett a D tarifa nem választható. Kizárták még a feltöltős órákat, azokat, akiknek tartozásukat van és azokat a fogyasztókat is, akik ideiglenesen és/vagy nem havi elszámolásban fizetnek.
Kérdés persze, hogy az érintettek közül hányan fognak regisztrálni, hiszen egy átlagos háztartás nem feltétlenül lépi túl a védett árú kvótát, vagyis nagyon nem nyernének vele akkor sem, ha a tőzsdei ár visszaesik. A másik akadály viszont az okosmérő hiánya lehet, márpedig ezen a téren Magyarország nincs jó helyzetben.
Magyarország a mezőny végén kullog
Az okosmérő negyedórás bontásban rögzíti a fogyasztást, és a távleolvasás kiválthatja a helyszíni leolvasást vagy a diktálást. Az idősoros okosmérős ügyfeleknél 2025-ben indult el a tényleges havi fogyasztáson alapuló elszámolás, ősszel mindenesetre ismét lehetővé tették az egyenletes részszámla választását is.
Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) szeptemberben közzétett jelentése szerint 2025-ben a jelentő 25 ország felében gyakorlatilag teljes volt az okosmérők elterjedtsége, Svédországban, Dániában és Olaszországban is 100, Spanyolországban 99, Ausztriában 98 százalékot mutatott az adatsor. Magyarország ettől fényévekre van: a tavalyi adatok mindössze 9 százalékos lefedettséget mutattak. Ez még a 2030-ra kitűzött 50 százalékos céltól is igen messze van.
Itthon legalább folytatódik a telepítés: az MVM szeptember végén több mint 230 ezer új okosmérő felszerelését jelentette be. A Démász és az Émász közös projektjére mintegy 13,1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyertek.
A kedvezményes időszak már nem csak éjszaka lehet
A francia példa megmutatja, hogyan változtatja meg a napelemek terjedése a tarifák logikáját. Az Enedis hálózati elosztó 2025 novemberében kezdte átalakítani a kedvezményes fogyasztási időszakokat: a korábbi reggeli vagy esti sávok egy részét nyáron délutánra helyezi át, amikor nagyobb a napenergia-termelés.
Az Enedis programjában 11 millió ügyfél időbeosztása változik fokozatosan 2027-ig. A napi nyolc kedvezményes óra megmarad, ebből legalább öt egybefüggően éjszakára esik. A Linky okosmérőn keresztül az átállítás távolról történik, és a megfelelően bekötött villanybojlerek vezérlése is követheti. Az elosztó mintegy 5 gigawattnyi fogyasztás napos délutánokra áthelyezését várja a reformtól.
Korábbi tapasztalat is van: az energiaválság idején, 2022 őszén az Enedis 4,3 millió ügyfélnél függesztette fel átmenetileg a bojlerek déli felfűtését, az éjszakai fűtést megtartva. A társaság akkori beszámolója szerint ez fél egy körül 2,4 gigawattal mérsékelte a terhelést. Itt a mérő mellett a készülékek vezérlése és a tarifa együtt tette lehetővé az áthelyezést.
Ausztriában a hálózati díj is ösztönözheti a fogyasztás áthelyezését. Az E-Control szabályozó tájékoztatója azt írja, áprilistól szeptemberig, délelőtt tíz és délután négy között 20 százalékkal alacsonyabb a hálózathasználati díj fogyasztásarányos része. Ehhez negyedórás mérésre beállított okosmérő szükséges. A kedvezmény erre a díjelemre vonatkozik, nem a teljes villanyszámlára.
Ki fizeti a cserét?
Az európai gyakorlatok tagállamonként változóak. Az ír The Journal hozzájárulása szerint az ügyfelektől nem kértek előzetes telepítési díjat, a program költségét azonban hosszabb távon hálózati díjakból térítik meg; ezt az ESB Networks elosztó tájékoztatója is rögzíti. A Der Standard osztrák beszámolója ugyancsak a hálózati díjakban megjelenő költségekről ír. A külön szerelési számla hiánya tehát nem jelenti azt, hogy a beruházást végül senkinek nem kell kifizetnie.
Magyarországon a hatályos végrehajtási szabályok meghatározzák a kötelező mérőcsere eseteit, például egyes új csatlakozásoknál, napelemes rendszereknél és nagyobb fogyasztásnál. Emellett a feltételeknek megfelelő, legfeljebb 3×80 amperes kisfeszültségű csatlakozással és hálózathasználati szerződéssel rendelkező felhasználó is kérhet mérőt: az elosztónak egy éven belül kell felszerelnie. Ez a jog egy választott felhasználási helyen, egy mérőre, egyszer gyakorolható; az előre fizetős és a közvetett mérésű helyek nem tartoznak ebbe a körbe. A mérőről és felszereléséről az elosztó gondoskodik, a megfelelő mérőhely kialakítása viszont a fogyasztó költsége.
Brüsszel gyorsítaná a bevezetést
Az uniós villamosenergia-piaci irányelv már most előír fogyasztói adat-hozzáférési és adatvédelmi követelményeket, a bevezetés ütemét azonban a nemzeti költség-haszon elemzések is befolyásolták.
Az Európai Bizottság júliusi javaslata az okosmérők gyorsabb elterjesztéséről egységesebb minimumot hozna: 2030 végére a villamosenergia-végfelhasználók legalább felét, 2033 végére háromnegyedét kellene ellátni ilyen mérővel mind a huszonhét tagállamban. A hatálybalépéskor 30 százalék alatt álló országok egy évvel több időt kapnának.
A javaslatról azonban előbb az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell dűlőre jutnia. Legutóbb az energiaügyi miniszterek október 29-én Luxembourgban az un. hálózati díjakról szóló rendelettervezetről tárgyaltak melynek része az okosmérők telepítését gyorsító tervezet. Az energiatanács ülése nyomán kiadott közlemény szerint a miniszterek nagyjából egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell a rendszer költségeit és jobban ki kell használni a meglévő hálózatokat. Eközben „nagyobb rugalmasságot kértek a díjszámítás nemzeti módszerének kialakításában”. A Tanács a decemberi ülésen szeretné elfogadni a tárgyalási álláspontját, mellyel aztán a dosszié végső tárgyalási körre indul az Európai Parlamenttel.
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében készült. Eredeti szerző: Claudia Pîrvoiu (HotNews, Románia) | Közreműködők: Noel Baker (The Journal, Írország), Krasen Nikolov (Mediapool, Bulgária), Gian-Paolo (Voxeurop, Franciaország), Lorenzo Ferrari (OBCT), Ana Somavilla (El Confidencial, Spanyolország), Martin Putschögl (Der Standard, Ausztria), Petr Jedlička (Deník Referendum, Csehország), Folk György (EUrologus/HVG, Brüsszel).
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
