Az uniós tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben meghallgatják ukrán kollégájukat is. Az EUrologus információi szerint a háttértárgyalásokon az a kép rajzolódott ki, hogy a fronton a helyzet a lehetőségekhez képest nem rossz, az energetikai, civil ellátási rendszer azonban kritikus állapotban van. Az orosz célzott támadások rendszeresen nagy károkat okoznak és olyan drónokat vetnek be, amelyek elhárítására még nem készült fel az ukrán légvédelem.
Az orosz-ukrán háború lezárása kapcsán az EU nagy reményeket fűz az abu-dzabi béketárgyalásokhoz. A tagállami vezetők múlt héten döntöttek arról, hogy öt ország - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország -, illetve az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői alkotják az európai tárgyalódelegációt. Orbán Anita a külügyi tanácsülésre érkezve azt mondta, hogy a mostani megbeszélések témája a delegáció mandátumának az átbeszélése, vagyis hogy milyen felhatalmazással rendelkezik majd a küldöttség.
A legfontosabb, hogy minél hamarabb béke legyen Ukrajnában
- szögezte le a külügyminiszter. A másik nagy téma a Közel-Kelettel kapcsolatos, az EU arra készül, hogy - ha nem is most, de rövid időn belül - aláírja az EU-Szíria Társulási Megállapodást.
A célunk az az, hogy a migrációt a forrásországokban kezeljük és Szíria potenciálisan egy stabilizáló szerepet tölthet be az egész régióban
- mondta ezzel kapcsolatban Orbán Anita. Hozzátette, hogy „mindannyian emlékszünk a 2015-ös migrációs válságra és hogy milyen fontos az illegális migráció elleni küzdelem”. A tagállamok a két éve hivatalban lévő szíriai kormányt nem tartják elégé erősnek még, ezért szeretnék megtámogatni európai részről. A kormányok egy része történelmi okokból, más részük pedig - a magyarhoz hasonlóan - a bevándorlás elleni küzdelem részeként támogatják a megállapodást. Érdekes módon ennek a dokumentumnak a tárgyalását már 2008-ban megkezdte az EU, a tagállamok 2009 végén rá is bólintottak, az aláírás azonban elmaradt. Abban általános egyetértés van, hogy a szöveg elavult, hiszen elsősorban a tömegpusztító fegyverek elleni harcra fókuszáltak közel húsz évvel ezelőtt, azonban tartalmaz olyan kereskedelmi könnyítéseket, amelyek rövid időn belül alkalmazhatók lennének. Az EUrologus tanácsi információi szerint az elképzelés az, hogy először aláírják a társulási megállapodást, majd pedig megkezdik annak a felülvizsgálatát, amely éveket vehet majd igénybe.
Még egy fontos döntésre lehet számítani a nap folyamán: újabb Oroszország elleni szankciós listát fogadnak el a kormányok. Ezen egyrészt mintegy harminc személy és entitás szerepel majd, akik az Ukrajnával szembeni orosz hibrid támadásokban, dezinformáció terjesztésében vettek részt, másrészt több mint száz személy és entitás is felkerül majd az adatbázisba, akik pénzügyi szektorban érintettek, közülük számosan a kriptomozgásokat felügyelik. Úgy tudjuk, a lista kapcsán egyetértés van a tagállamok között, tehát nem várható vétózás, vagy blokkolás.