Míg a húsvét előtti időszak étkeit leginkább a keresztény egyházak böjttel kapcsolatos előírásai határozzák meg – no és a divatos, tavaszi méregtelenítési kúrák –, a húsvéti étkeknél szinte mindenütt keverednek a keresztény és a pogány hagyományok, meg  a paraszti lét szükség szülte fortélyai. Minden országnak megvannak a maga jellegzetes fogásai nagypéntekre és húsvétra is.

A sonka és a tojás elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek. A tojás ősi, kereszténység előtti szimbólum, a feltámadás és az örök élet jelképe. De a sonka szerepe sem véletlen, hiszen egykor a húst füstöléssel tartósították télire, a legfinomabbat, a sertés sonkáját pedig a legjelesebb tavaszi ünnepre tartogatták.

Spanyolország: sózott tőkehal

A hispánoknál nem maga a húsvét számít a legfőbb ünnepnek, hanem az azt megelőző nagyhét, a semana santa. Virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak. A felvonulások legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária- és Jézus-szobrok. A semana santa ételeinek egyik legjellemzőbb alapanyaga a bacalao en salazón, azaz a sózott tőkehal. Ebből egy darabot hideg vízbe áztatnak éjszakára, majd a legváltozatosabb módokon készítik el: rántva, krokettnak vagy tortillában megsütve, mártásokkal illetve zöldségekkel megpárolva. Az igazi hagyományőrzők nagypénteken napközben kerülik az evést, csak naplemente után fogyasztanak ételt. Ez többnyire ismét hal zöldségekkel és salátával.

A húsvéti ételek nélkülözhetetlen kelléke Spanyolországban is a tojás. Zamorában például jellemző  a dos y pingada. Ez rendkívül egyszerű fogás, amelyet húsvét vasárnapjának reggelén fogyasztanak: pár szelet vékonyra szelt serrano sonkát serpenyőben kisütnek és két főtt tojással körítik. Az ország északi területein kedvelt húsvéti étek továbbá a fokhagymaleves. Ami nélkül azonban a spanyoloknak nem ünnep az ünnep, az a rosca de pascua, a kör alakú kelt tészta, formája a végtelenséget hivatott jelképezni. Egykor csak egyszerű kelesztett kenyértésztából készült, ma már tájegységektől függően különböző adalékok kerülnek bele, mint dió, mogyoró, aszalt gyümölcsök vagy brandyben áztatott aszalt szilva. A közepébe pedig egész főtt tojásokat ültetnek.

Argentínában is követik a spanyolhoni hagyományokat, de ott kiegészülnek a húsvéti ételek az országra oly jellemző empanados-szal, amely nem más, mint különböző töltelékekkel gazdagított leveles tészta. A töltelék lehet halpörkölt, zöldség vagy akár csak főtt bab. Ecuadorban fanescát, különböző zöldségekből, gabonaszemekből és sózott tőkehalból készült levest főznek húsvétra.

Olaszország: húsvéti galamb

Húsvéti galamb. Olasz ínyencség

Északon és délen egyaránt bárányt esznek főfogásként. Preferálják a báránylevest, a hirtelen sütött, egész vékonyra vágott bárányhús-szeletkéket és a kemencében sütött tejes bárányt. A báránypörköltet sem vetik meg, bár nekünk ez a paprika nélküli változat zöldborsóval és tojással inkább ragu. Nagy népszerűségnek örvendenek a különböző tengeri halakból készült, alaposan bezöldségelt  levesek, és a szentelt sonka mellett a szalámifélék is.  A húsvét gasztronómiai megünneplése a sütemények kavalkádjában csúcsosodik ki. Ami szinte mindenhol megjelenik, az a colomba pascual, egy galamb formájú sütemény. Eredetileg Campania tradicionális húsvéti édessége. De a colomba, a galamb egész Olaszországban jelképezi a húsvétot. Szicíliában cuddura-ként jelenik meg, ami szintén madár formájú sütemény, a „szárnyak” főtt tojást ölelnek körül. Ahogy a galamb, úgy a húsvéti tök elnevezés is megtévesztő. A zuccoto pasquale ugyanis szintén édesség. Fondannal bevont, tejszínes, gyümölcsös, narancsvízzel, Grand Marnier-val ízesített piskótakeverék.

Német nyelvterületen és Hollandiában húsvét hétfőjén a gyermekeknek a kertben kell megkeresniük a tojásokat és a kis ajándékokat, amelyeket a nyuszi rejtett el számukra. Az étkezéseken a húsvéti bárány hagyománya él. A húst rozmaringos páccal teszik még porhanyósabbá, és egyben sütik meg, burgonyával körítik. Egyes területeken borjút sütnek és krumpligombóccal tálalják. Számos süteményt is készítenek, de legalább egynek kell az asztalon lennie, amelyet bárány vagy nyúl formájúra sütöttek.

Svédország: minél többen, annál jobb

A városlakó svédek a húsvétot - ha tehetik - vidéken töltik. A hosszú tél után általában ez az első alkalom, hogy az éppen kezdődő tavaszt élvezvén elhagyják a várost. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. Náluk nem annyira a vallási jellegen van a hangsúly, az ünnep inkább világias, a lényeg, hogy együtt legyenek a családdal és a barátokkal. A pogány és a vallási elemek keveredésének ékes bizonyítéka, hogy a szombat a tojásevés napja, mert ez az étek egykor a nagyböjt alatt tiltott fogás volt. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. A gyerekek maskarába öltözve szomszédolnak annak a reményében, hogy édességet kapnak. A húsvéti ebéd pácolt hering és lazac, vacsorára pedig báránysült dukál, burgonya gratinnal és spárgával körítve.