A Vivendi, a PanTel és az ez utóbbi tulajdonában levő Novacom társaságok összefogásával végre komoly konkurenciája akadhat a korábbi monopóliumnak, a Matávnak - reménykedett Kovács Kálmán, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője, miután publikussá vált, hogy a GMT Communications Partners Ltd. és az AIG Emerging Europe Infrastructure Fund L.P. vásárolta meg a Vivendi Telcom Hungaryt, amelytől az anyacég hatalmasra duzzadt adósságállománya miatt akart megszabadulni. A Vivendi mellett a holland KPN tulajdonában lévő PanTel is vevőre vár: ha ezt a céget is az AIG venné meg, megkezdődhetne a magyar távközlési piac konszolidációja, valódi verseny bontakozhatna ki - vélte a miniszter.
A piacnyitás 2001. december 23-ával Magyarországon közel sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a 2002-es esztendő azzal telt el, hogy az alternatív távközlési cégek vitatkoztak a Matávval, olyan, az átlagos fogyasztó számára érdektelennek tűnő kérdésekről, mint a Matáv összekapcsolási referenciaajánlatának mértéke (szaknyelven: MARIO). Csak néhány nagyvállalatnak lett olcsóbb a telefonálás, a helyi hívások tarifáiban nincs verseny - ráadásul úgy tűnik, a 64 milliárd eurós adósságállományt nyögő német tulajdonos elvárásai miatt a Matáv kifejezetten igyekszik megakadályozni a versenyt és ezzel az árak csökkenését. Nemrégiben az úgynevezett távközlési alap feltöltését szabályozó kormányrendelet miatt vesztek össze a felek: az alternatív szolgáltatók húzódoztak a befizetésektől, mire a Matáv a szociálisan rászorulók számára - az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott - olcsó szolgáltatások megszűnésének lehetőségét lebegtette.
A '90-es évek európai tapasztalatait figyelembe véve nem is várhatunk sokat a liberalizált távközlési piactól: ott a cégek tíz év távlatában sem voltak képesek dinamikusan növekvő piacot, javuló szolgáltatásokat és alacsonyabb árakat, valamint az állami részvétel csökkenését hozni. Sőt, ma ismét az államnak kell megmentenie a korábban egyeduralkodó cégeket az összeomlástól: a Bloomberg szerint a France Telecom, a német MobilCom, a holland KPN és a finn Sonera mind-mind a kormánytól volt kénytelen pénzt szerezni. Az európai távközlési vállalatok 2000-ben, a töretlen növekedésbe vetett hit utolsó évében 330 milliárd dolláros adósságállományba verték magukat. A pénzt a konkurencia felvásárlására és új technológiák (mint a negyedik generációs telekommunikációs rendszer koncessziójának megvétele) megszerzésére fordították. Az óriási adósságok a korábbi sikervezetők távozását (Michel Bon, Ron Sommer, Chris Gent) eredményezték, s drasztikus költségcsökkentő intézkedésekhez, a tervezett fejlesztések leállításához vezettek.
Ám hiába a kedvezőtlen piaci helyzet, a hatalmas adósságok, a vészesen csökkenő profit, az állami felügyeletek az árak csökkenését szeretnék látni. Kartellmegállapodás gyanúja miatt a holland hatóságok december 30-án rekordösszegű, 88 millió eurós bírságot szabtak ki a KPN-re, a Vodafone-ra és másik három szolgáltatóra. Mivel pedig a hazai vállalatok is e nemzetközi cégek érdekeltségeibe tartoznak, elképzelhető, hogy az európai távközlési piac konszolidációjáig, az adósságállományok lefaragásáig nem számíthatunk valódi verseny kialakulására a magyar piacon.
Meddig kell várnunk a távközlés piaci versenyére?
Utolsó frissítés:
Egy év telt el a hazai távközlési piac liberalizációja óta, ám jelentős változásokat az óriási viták kivételével nem érzékelhettünk. A Vivendi eladásától a magyar kormány végre valódi konkurenciát remél a korábbi monopóliummal, a Matávval szemben, miközben az európai távközlési cégek manapság csak hatalmas állami kölcsönökből tudnak talpon maradni. Ön szerint van esély a verseny kialakulására?