Tavaly szeptemberben a névérték mindössze 8 százalékáért cserélt gazdát a 62 milliárd dolláros iraki államadósságot megtestesítő államkötvények egy része, azaz a befektetők alig 8 centet voltak hajlandóak adni egy 1 dolláros tartozást megtestesítő értékpapírért. Az azóta eltelt fél évben azonban duplájára, 16 százalékra emelkedett annak a 11 milliárd dolláros államkötvénynek az értéke, amellyel a befektetők a nemzetközi értékpapírpiacokon kereskednek - hívta fel a figyelmet a jelenségre a Bloomberg.
A pénzemberek úgy gondolják, Szaddám Huszein távozása után az új iraki rezsim elkezdi ismét visszafizetni az ország adósságait, hiszen az iraki gazdaság talpraállításához nemzetközi tőke kell. A külföldi befektetők azonban nem mennek olyan országba, amely nem fizeti vissza a felvett kölcsönöket. Az iraki államkötvények annak az 51 milliárd dolláros piacnak a részét képzik, amelyet a nem teljesítő adósok alkotnak, azok az államok vagy cégek, amelyek nem fizetik vissza adósságaikat a hitelezőiknek. Ide tartoznak az Egyesült Államok által szankcionált országok, Kuba, Észak-Korea és Líbia államkötvényei is. A iraki kötvények árfolyamemelkedése azt mutatja, hogy a befektetők a korábbinál optimistábban ítélik meg az ázsiai ország adósságrendezését.
"A kötvények árfolyama akár meg is duplázódhat" - nyilatkozta a Bloombergnek Richard Segal, egy londoni brókercég elemzője. A befektetők szeme előtt Vietnam példája lebeg: az ázsiai ország kötvényeivel az amerikai embargó alatt, 1991-ben még csupán 4 százalékos árfolyamon kereskedtek. Öt évvel később, az amerikai szankciók feloldása után a kurzus 80 százalékra emelkedett, azaz az ügyes befektetők meghússzorozhatták vagyonukat. Az iraki kötvényekkel azonban amerikaiak hivatalosan nem kereskedhetnek - figyelmeztet az Egyesült Államok Államkincstára -, hiszen az ország bojkott alatt van. Az ígéretes, ám még mindig nagyon kockázatos piacot így európai befektetési cégek és külföldön bejegyzett, amerikai érdekeltségű vállalatok dominálják.
A '80-as évek során a nyugati államok többsége támogatta Szaddám Huszein rendszerét, számos pénzintézet nyújtott hitelt az iraki rezsimnek. Irak minden lakosára ma már fejenként 2600 dolláros adósság jut, ezzel az ország a második legeladósodottabb állam a földön egy főre számítva, Argentína után, ahol ez a mutató meghaladja a 4000 dollárt.
Elemzők elismerik ugyan, hogy az iraki gazdaság rendbetételéhez elengedhetetlen lesz az ország adóssághelyzetének rendezése, de egyben figyelmeztetnek is: ez nem biztos, hogy a lejárt hitelek készpénzben történő törlesztését jelenti majd. Sokkal valószínűbb, hogy az új kormány a hitelek átütemezését kéri majd, így hiába a nagy haszon ígérete, iraki állampapírokat vásárolni még mindig nagyon kockázatos.
A pénzemberek úgy gondolják, Szaddám Huszein távozása után az új iraki rezsim elkezdi ismét visszafizetni az ország adósságait, hiszen az iraki gazdaság talpraállításához nemzetközi tőke kell. A külföldi befektetők azonban nem mennek olyan országba, amely nem fizeti vissza a felvett kölcsönöket. Az iraki államkötvények annak az 51 milliárd dolláros piacnak a részét képzik, amelyet a nem teljesítő adósok alkotnak, azok az államok vagy cégek, amelyek nem fizetik vissza adósságaikat a hitelezőiknek. Ide tartoznak az Egyesült Államok által szankcionált országok, Kuba, Észak-Korea és Líbia államkötvényei is. A iraki kötvények árfolyamemelkedése azt mutatja, hogy a befektetők a korábbinál optimistábban ítélik meg az ázsiai ország adósságrendezését.
"A kötvények árfolyama akár meg is duplázódhat" - nyilatkozta a Bloombergnek Richard Segal, egy londoni brókercég elemzője. A befektetők szeme előtt Vietnam példája lebeg: az ázsiai ország kötvényeivel az amerikai embargó alatt, 1991-ben még csupán 4 százalékos árfolyamon kereskedtek. Öt évvel később, az amerikai szankciók feloldása után a kurzus 80 százalékra emelkedett, azaz az ügyes befektetők meghússzorozhatták vagyonukat. Az iraki kötvényekkel azonban amerikaiak hivatalosan nem kereskedhetnek - figyelmeztet az Egyesült Államok Államkincstára -, hiszen az ország bojkott alatt van. Az ígéretes, ám még mindig nagyon kockázatos piacot így európai befektetési cégek és külföldön bejegyzett, amerikai érdekeltségű vállalatok dominálják.
A '80-as évek során a nyugati államok többsége támogatta Szaddám Huszein rendszerét, számos pénzintézet nyújtott hitelt az iraki rezsimnek. Irak minden lakosára ma már fejenként 2600 dolláros adósság jut, ezzel az ország a második legeladósodottabb állam a földön egy főre számítva, Argentína után, ahol ez a mutató meghaladja a 4000 dollárt.
Elemzők elismerik ugyan, hogy az iraki gazdaság rendbetételéhez elengedhetetlen lesz az ország adóssághelyzetének rendezése, de egyben figyelmeztetnek is: ez nem biztos, hogy a lejárt hitelek készpénzben történő törlesztését jelenti majd. Sokkal valószínűbb, hogy az új kormány a hitelek átütemezését kéri majd, így hiába a nagy haszon ígérete, iraki állampapírokat vásárolni még mindig nagyon kockázatos.