Az atlanti országokban irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyűolajfajta a legközelebbi, májusi szállítási határidőre péntek reggel hordónként 28,35 dollár volt a New York-i árutőzsdén, 23 centtel drágább a csütörtöki zárónál. Ezt megelőzve az olaj világpiaci ára az utóbbi hét napban folyamatosan és meredeken esett: csütörtökön 1,24, szerdán 0,69, kedden 2,49 dollárral esett a jegyzési árfolyam. A West Texas Intermediate júniusi szállításra hordónként 1,27 dollárral került péntek reggel kevesebbe, mint az előző nap zárásakor. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciatípus a legközelebbi, májusi határidőre hordónként 25,98 dollár volt péntek reggel a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE), 48 centtel drágább a csütörtöki zárónál.
Az áremelkedés hátterében elemzők szerint az iraki olajkutak felgyújtása áll. A Cable News Network információi szerint az iraki erők 15 olajkutat gyújtottak fel az ország déli területén, ahol az iraki olajkészletek jelentős része található. Irak a világ olajtermelésének közel 3 százalékát adja, így az olajmezők megrongálása érzékelhető kiesést jelenthet az olajtermelésben. "A kutak felgyújtása önmagában még nem adna okot áremelkedésre" - nyilatkozta a Bloombergenk egy tőzsdei olajbróker -, "a gondot az okozza, ha a kitermelési, finomító eszközökben keletkezik kár, ezek helyreállítása ugyanis minimum fél évet vesz igénybe." A kutak felgyújtásáról szóló hírek már tegnap éreztethették volna hatásukat a tőzsdei árfolyamokban, ám az olaj ára ennek ellenére tovább esett csütörtökön. Elemzők szerint ennek oka az volt, hogy a kereskedők abban bíztak, nem éri jelentős kár az olajkutakat, mivel a szövetséges erők gyorsan befejezik a háborút. Szakértők pénteken azonban már figyelmeztették a piacokat: amennyiben a háború elhúzódik, és az olajkitermelő eszközökben komolyabb kár keletkezik, a nyersanyag ára meredeken emelkedhet.
A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) csütörtökön közölte, hogy a szervezetre, illetve a tagországokra vonatkozó termeléskorlátozást az iraki háború miatt felfüggesztette. A lépést a szervezet már korábban kilátásba helyezte az Irak elleni háború idejére. Alvaro Silva-Calderon, az OPEC főtitkára bejelentette: a tagországok mostantól szabad termelési kapacitásaikhoz folyamodhatnak, jóllehet a piac ellátottsága nyersolajjal jelenleg "több mint jó". Az intézkedés azért vált szükségessé, hogy az iraki háború miatt esetlegesen kieső iraki olajexport ne éreztesse hatását a nemzetközi piacokon, azt más energiahordozó-termelő országok pótolni tudják.
Irak, amely hét hónapon át, 1990 augusztusától 1991 februárjáig tartotta megszállás alatt Kuvaitot, az onnét való kivonulás közben mintegy 700 olajkutat borított lángba. A kutak eloltása hónapokig tartott és több milliárd dollárba került. (MTI)
Az áremelkedés hátterében elemzők szerint az iraki olajkutak felgyújtása áll. A Cable News Network információi szerint az iraki erők 15 olajkutat gyújtottak fel az ország déli területén, ahol az iraki olajkészletek jelentős része található. Irak a világ olajtermelésének közel 3 százalékát adja, így az olajmezők megrongálása érzékelhető kiesést jelenthet az olajtermelésben. "A kutak felgyújtása önmagában még nem adna okot áremelkedésre" - nyilatkozta a Bloombergenk egy tőzsdei olajbróker -, "a gondot az okozza, ha a kitermelési, finomító eszközökben keletkezik kár, ezek helyreállítása ugyanis minimum fél évet vesz igénybe." A kutak felgyújtásáról szóló hírek már tegnap éreztethették volna hatásukat a tőzsdei árfolyamokban, ám az olaj ára ennek ellenére tovább esett csütörtökön. Elemzők szerint ennek oka az volt, hogy a kereskedők abban bíztak, nem éri jelentős kár az olajkutakat, mivel a szövetséges erők gyorsan befejezik a háborút. Szakértők pénteken azonban már figyelmeztették a piacokat: amennyiben a háború elhúzódik, és az olajkitermelő eszközökben komolyabb kár keletkezik, a nyersanyag ára meredeken emelkedhet.
A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) csütörtökön közölte, hogy a szervezetre, illetve a tagországokra vonatkozó termeléskorlátozást az iraki háború miatt felfüggesztette. A lépést a szervezet már korábban kilátásba helyezte az Irak elleni háború idejére. Alvaro Silva-Calderon, az OPEC főtitkára bejelentette: a tagországok mostantól szabad termelési kapacitásaikhoz folyamodhatnak, jóllehet a piac ellátottsága nyersolajjal jelenleg "több mint jó". Az intézkedés azért vált szükségessé, hogy az iraki háború miatt esetlegesen kieső iraki olajexport ne éreztesse hatását a nemzetközi piacokon, azt más energiahordozó-termelő országok pótolni tudják.
Irak, amely hét hónapon át, 1990 augusztusától 1991 februárjáig tartotta megszállás alatt Kuvaitot, az onnét való kivonulás közben mintegy 700 olajkutat borított lángba. A kutak eloltása hónapokig tartott és több milliárd dollárba került. (MTI)