A Miniszterelnöki Hivatal felkérésére a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. 2003. februárjában elemzést készített az EU-csatlakozás Magyarországra gyakorolt középtávú gazdasági-társadalmi hatásairól. A GKI által hétfőn kiadott összefoglaló szerint, ha Magyarország kimaradna az EU-bővítéséből, a gazdaság növekedése egyetlen évben sem haladná meg a 3,3 százalékot a vizsgált időszakban.
A kutatók a hatásvizsgálat során két lényegesen különböző változatot hasonlítottak össze: Magyarország 2004. május 1-jén kilenc további országgal együtt belép az EU-ba, illetve Magyarország nélkül, csak a kilenc állam csatlakozik az unióhoz. Az összefoglaló szerint a beruházások - az integráció esetében - évente több mint 9 százalékkal emelkedhetnek, míg a kimaradás csak 4-5 százalékos bővülést tenne lehetővé. A különbség évi 200 milliárd forinttal több beruházás - áll az összefoglalóban.
A felmérés szerint, ha Magyarország csatlakozik az unióhoz, az infláció csökkenése és a lakosság fogyasztásának növekedése erőteljesebb lesz. A GKI számításai szerint az ország a csatlakozással 2004-2006 között a közösségi költségvetésből összesen nettó 1,4 milliárd euró forráshoz jut. A külföldi tőke beáramlása az erősödő bizalom hatására növekedhet, a nettó működőtőke-beáramlás elérheti az évi 1,5-2 milliárd eurót. Kimaradás esetén azonban nemcsak az EU-transzferek maradnának el és mérséklődne csaknem a felére a működő tőke beáramlása, de kedvezőtlen esetben tőkekivonásra is számítani kellene. Ez a tőkekivonás látványos romlást okozna mind az államháztartási, mind a fizetési mérlegben. Ha Magyarország kimarad a bővítésből, nem remélhető jelentős javulás az életkörülményekben, az infrastrukturális szolgáltatások színvonalában, a környezet védelmében, a termelésben felhasznált technológiákban és a nemzetközi versenyképességben. "A várakozások romlása és az ebből fakadó - szélsőséges esetben akár pánikszerű - reakciók igen súlyos társadalmi-gazdasági válságot is kiválthatnak" - állapítja meg a kutatóintézetek felmérése. (MTI)
A kutatók a hatásvizsgálat során két lényegesen különböző változatot hasonlítottak össze: Magyarország 2004. május 1-jén kilenc további országgal együtt belép az EU-ba, illetve Magyarország nélkül, csak a kilenc állam csatlakozik az unióhoz. Az összefoglaló szerint a beruházások - az integráció esetében - évente több mint 9 százalékkal emelkedhetnek, míg a kimaradás csak 4-5 százalékos bővülést tenne lehetővé. A különbség évi 200 milliárd forinttal több beruházás - áll az összefoglalóban.
A felmérés szerint, ha Magyarország csatlakozik az unióhoz, az infláció csökkenése és a lakosság fogyasztásának növekedése erőteljesebb lesz. A GKI számításai szerint az ország a csatlakozással 2004-2006 között a közösségi költségvetésből összesen nettó 1,4 milliárd euró forráshoz jut. A külföldi tőke beáramlása az erősödő bizalom hatására növekedhet, a nettó működőtőke-beáramlás elérheti az évi 1,5-2 milliárd eurót. Kimaradás esetén azonban nemcsak az EU-transzferek maradnának el és mérséklődne csaknem a felére a működő tőke beáramlása, de kedvezőtlen esetben tőkekivonásra is számítani kellene. Ez a tőkekivonás látványos romlást okozna mind az államháztartási, mind a fizetési mérlegben. Ha Magyarország kimarad a bővítésből, nem remélhető jelentős javulás az életkörülményekben, az infrastrukturális szolgáltatások színvonalában, a környezet védelmében, a termelésben felhasznált technológiákban és a nemzetközi versenyképességben. "A várakozások romlása és az ebből fakadó - szélsőséges esetben akár pánikszerű - reakciók igen súlyos társadalmi-gazdasági válságot is kiválthatnak" - állapítja meg a kutatóintézetek felmérése. (MTI)