Az IMF-et "aggodalommal tölti el a béreknek az erőteljes, a termelékenység növekedését felülmúló növekedése és az expanzív pénzpolitika, amely hozzájárult Magyarország külső versenyképessége gyengüléséhez és a folyó fizetési mérleg hiány bővüléséhez" - olvasható.
Az árfolyamsáv felső határán lévő forint elleni spekulatív támadások 2003 januárjában rávilágítottak az inflációs és egyéb célok közötti konfliktusra - értékelte az IMF, megjegyezve, hogy e jelenség megerősíti a gazdaságpolitika módosításának - a kiadások csökkentésének és a bérnövekedés ellenőrzött keretek köz tartásának - szükségességét.
Az IMF értékelése szerint a Magyar Nemzeti Banknak szűkös a mozgástere az infláció alakulásának befolyásolására, az "várhatóan meghaladja majd az év végére tervezett mértéket", a 2004-es év végére tervezett célt viszont az IMF még teljesíthetőnek tartja. (Az MNB 2004 végére 3,5 százalékos inflációt célzott meg, februári prognózisában pedig 4 százalék szerepelt.)
A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint a magyar pénzpolitika megfelelő választ adott a kihívásokra, ám e méltatás mellett az IMF azt is megjegyzi: gyengült az inflációs célok megvalósításának hitele azzal, hogy a központi bank ezt a célt az árfolyam megfontolásoknak vetette alá.
Mindezek alapján az IMF a következő választási ciklus előtt, 2003-2004-ben végrehajtandó pénzügyi kiigazításra sürgeti a kormányt, azt javasolva, hogy a kabinet fogja vissza a foglalkoztatást a közszférában, a kiadásokat mérsékelje az egészségügy, a nyugdíjak, a társadalmi juttatások és a támogatások terén, illetve szigorúan tartsa magát a közszférában a bérek befagyasztására tett kötelezettség vállalásához, a közszférában a bérnövelést a jövő évi inflációs cél alatti ütemre korlátozza. Az IMF igazgatótanácsának egyes tagjai azt is felvetették, hogy a kormány halassza el a tervezett adómérsékléseket - olvasható az AFP ismertetésében. (MTI)