A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működtetésében a biztosító társaságok hajlandóak közreműködni, de nem a pénzalap feltöltése a feladatuk - mondta Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára pénteki sajtótájékoztatóján. A kormány május 14-ei döntése alapján az ár- és belvízveszélyes helyen élők számára várhatóan augusztus elsején egy alapot hoz létre, amelyhez, ha az ingatlantulajdonosok hozzájárulnak, akkor katasztrófa esetén kártalanítást kapnak. A kormány szándéka szerint az alap a lakosok, biztosítók és az állam hozzájárulásából töltődne fel. Trunkó Barnabás jó kezdeményezésnek nevezte a Wesselényi alap felállítását, hozzátéve: a biztosító cégek országos hálózatukkal főleg a kárrendezés, az ügyvitel, az informatikai nyilvántartás és a szerződéskötések részfeladatait lennének képesek ellátni. Véleménye szerint az alap feltöltéséről a szerződő lakosokon kívül a költségvetésnek kell gondoskodnia, ugyanis még lakosonként havi ezer forintos befizetéssel is lassan gyűlne össze a kártérítésekre elegendő összeg. A főtitkár szerint a biztosított mintegy 2,6 millió magyarországi ingatlan havi díjából szerződésenként 40-60 forintot tesz ki az árvízi káresemények fedezete. (MTI)
A biztosítók szerint az államnak kell feltöltenie az árvízkárosultak alapját
Utolsó frissítés:
Az árvízkárosultak kártalanítására felállítandó Wesselényi alap működtetésében a biztosító társaságok is hajlandóak közreműködni - jelentette be pénteken Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. A rendszer pénzzel való feltöltésében azonban elsősorban az államnak kell szerepet vállalni, mert az egyéni befizetésekből csak lassan gyűlne össze a szükséges tőke, a biztosítók pedig nem érzik feladatuknak az alap pénzügyi támogatását.