Az új szabályozás szerint egy család csak egy államilag támogatott hitelt kaphat, és ennek vizsgálatát a rendelet a bankok feladataként írja elő. A pénzintézetek azonban csak a saját ügyfeleiket tudják ellenőrizni, más bank nyilvántartásába nem láthatnak bele - nyilatkozta az MTI-nek Porcsalmy Imre bankinformatikai rendszerekkel foglalkozó szakértő.
A Bankszövetség által már korábban szorgalmazott, úgynevezett "pozitív lista" megoldhatná a problémát. Az elképzelések szerint ebben a központi adatbázisban mindenki szerepelne, aki kölcsönhöz jutott, illetve hitelkérelmét éppen elbírálják. Porcsalmy Imre sürgette annak tisztázását, hogy milyen adatvédelmi elvek alapján lehet létrehozni egy ilyen állományt. A szakember ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy az ellenőrző rendszer kialakítása több hónapot vehet igénybe, a törvénymódosítás viszont pár nap múlva életbe lép.
Porcsalmy szerint a "pozitív lista" bevezetésével az ügyfelek is jól járnak, mivel a központi adatállományból nemcsak az derül ki, hogy van-e az ügyfélnek hitelszerződése, hanem az is, hogy azt rendszeresen törleszti-e. A nemfizetők kiszűrése azért jelent megtakarítást, mert az általuk okozott kárt a bankok beépítik kamataikba. A szakember úgy véli: ezzel a módszerrel a bankok számára csökken a kockázat, és olcsóbb lehet a hitel is.
A lakáshitelezés módosításáról szóló, júniusban hatályba lépő kormányrendelet szerint használt és új lakásoknál egységesen 15 millió forint lesz a támogatott hitelek felső határa. A kedvezményes hitellel épített vagy vásárolt lakások bővítéséhez a 15 milliós keret kimerítéséig további támogatott kölcsön vehető igénybe. Támogatott lakáshitelhez juthat az is, akinek van már lakása, kizáró ok lesz viszont egyidejűleg több támogatott hitel felvétele. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor a szülő, illetve nagyszülő nagykorú gyermekének vagy unokájának vásárol lakást, s nem tulajdonos adóstársként veszi fel a hitelt. Szintén kizárják a módosításokkal a családon belüli fiktív lakásvásárlásokhoz kedvezményes hitelek felvételét; a kormányrendelet kimondja: a vevő és az eladó között nem lehet közvetlen hozzátartozói kapcsolat. (MTI)
A Bankszövetség által már korábban szorgalmazott, úgynevezett "pozitív lista" megoldhatná a problémát. Az elképzelések szerint ebben a központi adatbázisban mindenki szerepelne, aki kölcsönhöz jutott, illetve hitelkérelmét éppen elbírálják. Porcsalmy Imre sürgette annak tisztázását, hogy milyen adatvédelmi elvek alapján lehet létrehozni egy ilyen állományt. A szakember ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy az ellenőrző rendszer kialakítása több hónapot vehet igénybe, a törvénymódosítás viszont pár nap múlva életbe lép.
Porcsalmy szerint a "pozitív lista" bevezetésével az ügyfelek is jól járnak, mivel a központi adatállományból nemcsak az derül ki, hogy van-e az ügyfélnek hitelszerződése, hanem az is, hogy azt rendszeresen törleszti-e. A nemfizetők kiszűrése azért jelent megtakarítást, mert az általuk okozott kárt a bankok beépítik kamataikba. A szakember úgy véli: ezzel a módszerrel a bankok számára csökken a kockázat, és olcsóbb lehet a hitel is.
A lakáshitelezés módosításáról szóló, júniusban hatályba lépő kormányrendelet szerint használt és új lakásoknál egységesen 15 millió forint lesz a támogatott hitelek felső határa. A kedvezményes hitellel épített vagy vásárolt lakások bővítéséhez a 15 milliós keret kimerítéséig további támogatott kölcsön vehető igénybe. Támogatott lakáshitelhez juthat az is, akinek van már lakása, kizáró ok lesz viszont egyidejűleg több támogatott hitel felvétele. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor a szülő, illetve nagyszülő nagykorú gyermekének vagy unokájának vásárol lakást, s nem tulajdonos adóstársként veszi fel a hitelt. Szintén kizárják a módosításokkal a családon belüli fiktív lakásvásárlásokhoz kedvezményes hitelek felvételét; a kormányrendelet kimondja: a vevő és az eladó között nem lehet közvetlen hozzátartozói kapcsolat. (MTI)