Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter a Monetáris Tanács döntését követően rendkívüli sajtótájékoztatón jelntették be, hogy a kamatemelésben egyetért a kormány és a jegybank. A bankelnök és a miniszter szerint is a jelenleginél erősebb árfolyam mellett csatlakozhat Magyarország az ERM II európai uniós árfolyamrendszerhez. Az erősebb árfolyam szolgálná egyszerre a gazdaság versenyképességét és az antiinflációs célok teljesítését is, aminek elérését segíti a mostani kamatemelés - szögezték le. László Csaba az árfolyamrendszerhez való csatlakozás jövő május-júniusi időpontjára 250-260 forintos euróárat jelölt meg várható és kívánatos árfolyamként.
A Monetáris Tanács döntése alapján a kamatfolyosó nem változott: az egynapos jegybanki betét kamatlába 8,50 százalékra, az egynapos fedezett hitel kamatlába pedig 10,50 százalékra emelkedett. A kötelező tartalékok után fizetett kamat június 19-i hatállyal 6,75 százalékról 8,75 százalékra emelkedik. A devizabetét fedezete mellett nyújtott projektfinanszírozó hitelek kamata 9,50 százalék lett, megegyezően az állami költségvetést 1991-től finanszírozó hitelek kamatával.
Csütörtökön reggel 270 forintig emelkedett az euró jegyzése a hivatalos kereskedési idő kezdete előtt. Az azonnali hatályú 200 bázispontos jegybanki kamatemelés hírére a kereskedés első negyedórájában 266 forintig ment vissza az euró árfolyama: ez egy forinttal erősebb a szerdai 264,60/90 forintos kurzushoz képest. Délben a forint 5,88 százalékon állt a sáv erős oldalán délben, ami 36 bázisponttal gyengébb a szerda délutáni helyzeténél. A bankközi devizapiaconendkívül ideges kereskedésről számoltak be a kereskedők: az euróval 261,75 és 270,25 forint közötti, mintegy 8 forintos sávban kereskedtek, a forint pozíciója 4,78 és 7,30 százalék között ugrált.
A kamatemelés mértéke és az időzítés felkavarta a kedélyeket a piacon - mondták el az üzletkötők, akik a nap további részében is 260 és 270 forint között várják a közös valuta árfolyamát a sérülékeny piacon, s úgy vélik, a kamatemelés nem megfelelő eszköz a forint erősítésére, nem helyettesíti a valóságos intervenciót.
A jegybank 200 bázispontos kamatemelése stabilizálta a forint árfolyamát, s megállíthatja a magyar fizetőeszköz gyengülését az euróhoz képest - vélték ugyanakkor az MTI által megkérdezett szakértők. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatójának számításai szerint a kéthetes betéten jelenleg 750 bázispont a forintkamat hozamelőnye az eurókamathoz képest, egy éves távon pedig 650 bázispont. Ez "ha arra nem is elég, hogy Magyarországon eddig nem jelenlevő befektetőket vonzzon, arra viszont jó, hogy megdrágítsa a forint shortolását" - mondta. Mindez azt jelenti, hogy a forint határidős eladására játszó, euró alapon befektető piaci szereplőknek 6,5 százalékba kerülne egy ilyen típusú pozíció nyitása, ennyivel kellene gyengülnie a forintnak egy év alatt, hogy megérje az ügylet. A jelenlegi árfolyamszintekről viszont ennek kevés az esélye. "A jegybank csütörtöki kamatemelése nagyobb a piac által beárazottnál, határozott lépés, így van arra esély, hogy megállítsa a forint gyengülését" - mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza is.
A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy az irányadó kamat megemelése után kialakult magasabb hozamszinttel mérsékelje a kedvezőtlen árfolyam alakulás inflációra gyakorolt hatását - áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében, amely szerint "a tanács ugyanakkor bízik abban, hogy ezzel a kamatszinttel néhány hónapos távlatban elérhető, hogy a forint árfolyama az inflációs célok eléréséhez szükséges szintre erősödjön". Az idei év végére vonatkozó inflációs cél 4,5 százalék, a 2004. év végi pedig 3,5 plusz-mínusz 1 százalék. A közlemény szerint az inflációs célkitűzés rendszerében a jegybank nem tekinti feladatának a forint árfolyamának közvetlen karbantartását, és rövid távon tolerálja a forint árfolyamának ingadozását.
Az MNB emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetek gazdaságpolitikai lépései miatt megnőtt a bizonytalanság a befektetők körében, és a pénzügyi piacokon hektikus hozam- és árfolyam-ingadozás tapasztalható. "A Monetáris Tanács kedvezőtlennek ítéli a forint árfolyamának az elmúlt hetekben bekövetkezett esését, véleménye szerint a kialakult árfolyamszint gyengébb, mint ami fundamentálisan indokolt" - áll a közleményben.
A kormány és a jegybank a középtávú gazdaságpolitikai programnak megfelelő költségvetési és inflációs pálya megvalósítására törekszik, ami megteremti az euró bevezetésének feltételeit. "E pályához való visszatérést támogatják a bejelentett költségvetési intézkedések, és az államháztartás középtávon tovább csökkenő hiánya" - fogalmaz a közlemény.
Az integrációs folyamat következő állomása az európai árfolyam mechanizmushoz (ERM II) történő csatlakozás lesz. A kormányzat és a jegybank arra törekszik, hogy egyensúlyi, azaz a versenyképességet megőrző, de a dezinflációt támogató középárfolyamon kerüljön sor a belépésre. A közelgő ERM II csatlakozás nem indokolja az elmúlt hetek árfolyam-gyengülését - áll a közleményben. (MTI)
A Monetáris Tanács döntése alapján a kamatfolyosó nem változott: az egynapos jegybanki betét kamatlába 8,50 százalékra, az egynapos fedezett hitel kamatlába pedig 10,50 százalékra emelkedett. A kötelező tartalékok után fizetett kamat június 19-i hatállyal 6,75 százalékról 8,75 százalékra emelkedik. A devizabetét fedezete mellett nyújtott projektfinanszírozó hitelek kamata 9,50 százalék lett, megegyezően az állami költségvetést 1991-től finanszírozó hitelek kamatával.
Csütörtökön reggel 270 forintig emelkedett az euró jegyzése a hivatalos kereskedési idő kezdete előtt. Az azonnali hatályú 200 bázispontos jegybanki kamatemelés hírére a kereskedés első negyedórájában 266 forintig ment vissza az euró árfolyama: ez egy forinttal erősebb a szerdai 264,60/90 forintos kurzushoz képest. Délben a forint 5,88 százalékon állt a sáv erős oldalán délben, ami 36 bázisponttal gyengébb a szerda délutáni helyzeténél. A bankközi devizapiaconendkívül ideges kereskedésről számoltak be a kereskedők: az euróval 261,75 és 270,25 forint közötti, mintegy 8 forintos sávban kereskedtek, a forint pozíciója 4,78 és 7,30 százalék között ugrált.
A kamatemelés mértéke és az időzítés felkavarta a kedélyeket a piacon - mondták el az üzletkötők, akik a nap további részében is 260 és 270 forint között várják a közös valuta árfolyamát a sérülékeny piacon, s úgy vélik, a kamatemelés nem megfelelő eszköz a forint erősítésére, nem helyettesíti a valóságos intervenciót.
A jegybank 200 bázispontos kamatemelése stabilizálta a forint árfolyamát, s megállíthatja a magyar fizetőeszköz gyengülését az euróhoz képest - vélték ugyanakkor az MTI által megkérdezett szakértők. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatójának számításai szerint a kéthetes betéten jelenleg 750 bázispont a forintkamat hozamelőnye az eurókamathoz képest, egy éves távon pedig 650 bázispont. Ez "ha arra nem is elég, hogy Magyarországon eddig nem jelenlevő befektetőket vonzzon, arra viszont jó, hogy megdrágítsa a forint shortolását" - mondta. Mindez azt jelenti, hogy a forint határidős eladására játszó, euró alapon befektető piaci szereplőknek 6,5 százalékba kerülne egy ilyen típusú pozíció nyitása, ennyivel kellene gyengülnie a forintnak egy év alatt, hogy megérje az ügylet. A jelenlegi árfolyamszintekről viszont ennek kevés az esélye. "A jegybank csütörtöki kamatemelése nagyobb a piac által beárazottnál, határozott lépés, így van arra esély, hogy megállítsa a forint gyengülését" - mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza is.
A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy az irányadó kamat megemelése után kialakult magasabb hozamszinttel mérsékelje a kedvezőtlen árfolyam alakulás inflációra gyakorolt hatását - áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében, amely szerint "a tanács ugyanakkor bízik abban, hogy ezzel a kamatszinttel néhány hónapos távlatban elérhető, hogy a forint árfolyama az inflációs célok eléréséhez szükséges szintre erősödjön". Az idei év végére vonatkozó inflációs cél 4,5 százalék, a 2004. év végi pedig 3,5 plusz-mínusz 1 százalék. A közlemény szerint az inflációs célkitűzés rendszerében a jegybank nem tekinti feladatának a forint árfolyamának közvetlen karbantartását, és rövid távon tolerálja a forint árfolyamának ingadozását.
Az MNB emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetek gazdaságpolitikai lépései miatt megnőtt a bizonytalanság a befektetők körében, és a pénzügyi piacokon hektikus hozam- és árfolyam-ingadozás tapasztalható. "A Monetáris Tanács kedvezőtlennek ítéli a forint árfolyamának az elmúlt hetekben bekövetkezett esését, véleménye szerint a kialakult árfolyamszint gyengébb, mint ami fundamentálisan indokolt" - áll a közleményben.
A kormány és a jegybank a középtávú gazdaságpolitikai programnak megfelelő költségvetési és inflációs pálya megvalósítására törekszik, ami megteremti az euró bevezetésének feltételeit. "E pályához való visszatérést támogatják a bejelentett költségvetési intézkedések, és az államháztartás középtávon tovább csökkenő hiánya" - fogalmaz a közlemény.
Az integrációs folyamat következő állomása az európai árfolyam mechanizmushoz (ERM II) történő csatlakozás lesz. A kormányzat és a jegybank arra törekszik, hogy egyensúlyi, azaz a versenyképességet megőrző, de a dezinflációt támogató középárfolyamon kerüljön sor a belépésre. A közelgő ERM II csatlakozás nem indokolja az elmúlt hetek árfolyam-gyengülését - áll a közleményben. (MTI)