Az elemzők mintegy 85 milliárd forintos júniusi, így 493 milliárd forint féléves államháztartási deficitet vártak, míg a tárca június végére 534 milliárd forintos deficitet becsült. A PM szerint az egyenleg kedvezőtlenebb alakulásában két tényező játszott szerepet: egyfelől, hogy a jövedéki adó június végi fizetési határideje következtében a befizetésből mintegy 30 milliárd forintnyi áthúzódott júliusra, másfelől, hogy a tervezettnél magasabb összegre rúgtak a központi költségvetési szervek kiadásai. Ezek mintegy 60 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakában mért szintet.
Júniusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 205,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 11,5 milliárd forintos többlettel zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 1,8 milliárd forintos szufficitet mutat. Összességében az államháztartás júniusi egyenlege 192,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Az elmúlt évben júniusban az összesített államháztartási deficit 501 milliárd forint volt, míg a központi költségvetés hiánya 359 milliárd forintot ért el. A tárca becslése szerint a hetedik hónapban az államháztartás egyenlege nullszaldó körül alakulhat.
Meglehetősen kedvezőtlennek ítélte a 600 milliárd forintot meghaladó hathavi államháztartási deficitet Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint figyelembe kell venni, hogy ez az adat nem tartalmazza az önkormányzatok mérlegegyenlegét, amely tovább dagaszthatja a hiányt. A Pénzügykutató számítása szerint 2003-ban az államháztartás deficitje minden valószínűség szerint a tervezett 832 milliárd helyett 1000-1100 milliárd forint közé eshet. Petschnig Mária Zita úgy véli, a legnagyobb gond az, hogy a költségvetési keresletteremtés nem kerül vissza arra a pályára, amelyről 2001-ben letért. A hiány elsősorban a magasabb fogyasztás miatt növekszik.
Gyengült a forint
A vártnál jóval magasabb hiány hatással volt a forint árfolyamának alakulására is. Korábban bankközi devizapiaci szereplők azt nyilatkozták: amennyiben a deficit meghaladja az 500 milliárd forintot, nagyobb mértékű forintgyengülés is bekövetkezhet. A féléves államháztartási hiány nyilvánosságra kerülésekor a bankközi piacon a hivatalos kereskedési idő már befejeződött, jóval kevesebb szereplővel azonban még folytatódott a kereskedés. Az adat közzététele előtt 263,80 forinton jegyezték az eurót, a forint 6,57 százalékon állt a sáv erős oldalán. A közzététel után 265,0 forintig erősödött az euró, a forint pedig 42 bázisponttal 6,15 százalékig esett. Fél órával később 264,20 forint körüli szintre korrigált az euró árfolyama, a forint ekkor 6,43 százalékon állt. Pénteken reggel 265,90/266,10 forintig emelkedett az európai közös valuta jegyzése a bankközi devizapiacon, ez 5,79 százalékos forint pozíciót jelent a sáv erős oldalán.
Júniusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 205,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 11,5 milliárd forintos többlettel zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 1,8 milliárd forintos szufficitet mutat. Összességében az államháztartás júniusi egyenlege 192,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Az elmúlt évben júniusban az összesített államháztartási deficit 501 milliárd forint volt, míg a központi költségvetés hiánya 359 milliárd forintot ért el. A tárca becslése szerint a hetedik hónapban az államháztartás egyenlege nullszaldó körül alakulhat.
Meglehetősen kedvezőtlennek ítélte a 600 milliárd forintot meghaladó hathavi államháztartási deficitet Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint figyelembe kell venni, hogy ez az adat nem tartalmazza az önkormányzatok mérlegegyenlegét, amely tovább dagaszthatja a hiányt. A Pénzügykutató számítása szerint 2003-ban az államháztartás deficitje minden valószínűség szerint a tervezett 832 milliárd helyett 1000-1100 milliárd forint közé eshet. Petschnig Mária Zita úgy véli, a legnagyobb gond az, hogy a költségvetési keresletteremtés nem kerül vissza arra a pályára, amelyről 2001-ben letért. A hiány elsősorban a magasabb fogyasztás miatt növekszik.
Gyengült a forint
A vártnál jóval magasabb hiány hatással volt a forint árfolyamának alakulására is. Korábban bankközi devizapiaci szereplők azt nyilatkozták: amennyiben a deficit meghaladja az 500 milliárd forintot, nagyobb mértékű forintgyengülés is bekövetkezhet. A féléves államháztartási hiány nyilvánosságra kerülésekor a bankközi piacon a hivatalos kereskedési idő már befejeződött, jóval kevesebb szereplővel azonban még folytatódott a kereskedés. Az adat közzététele előtt 263,80 forinton jegyezték az eurót, a forint 6,57 százalékon állt a sáv erős oldalán. A közzététel után 265,0 forintig erősödött az euró, a forint pedig 42 bázisponttal 6,15 százalékig esett. Fél órával később 264,20 forint körüli szintre korrigált az euró árfolyama, a forint ekkor 6,43 százalékon állt. Pénteken reggel 265,90/266,10 forintig emelkedett az európai közös valuta jegyzése a bankközi devizapiacon, ez 5,79 százalékos forint pozíciót jelent a sáv erős oldalán.