A kormány a jegybankkal egyetértésben elfogadott programja szerint a következő 4 évben az inflációt 3 százalékra, a belső államadósságot a GDP legfeljebb 60 százalékára, az államháztartás hiányát pedig a bruttó hazai termék 3 százalékára szorítja le - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a szerdai kormányülést követően. A jövő évi költségvetés irányelvei szerint az államháztartás kiadásai 8,3 százalékkal, a bevételei 11,6 százalékkal növekednek. Medgyessy szerint az államháztartási hiány a GDP 3,8 százaléka lesz 2004-ben és nem nő az állami újraelosztás mértéke. A növekedéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a GDP 2004-ben várhatóan 3,5 százalékkal bővül.
"Nemzeti ügy"
A miniszterelnök aláhúzta, az euró bevezetése nemzeti ügy. A magyar euró, mint közös valuta, az európai gazdasági eredményeket testesíti majd meg, bevezetése új munkahelyeket, alacsony inflációt, gazdasági növekedést eredményez, feltételezi az átváltási költségek megszűnését, a beruházások növekedését. László Csaba pénzügyminiszter szerint az euró bevezetése a vállalatok számára a költségek nagyarányú csökkenését, a beruházások várható bővülését hozza majd. A kormány ez év augusztus 15-éig benyújtja az EU-ba való belépés előtti utolsó előcsatlakozási programot, az úgynevezett PEP-t, szeptember végére pedig a parlament elé terjeszti a költségvetési törvényjavaslatot. Magyarország a lehető leggyorsabban, 2004 májusában kíván csatlakozni az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszeréhez.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: a jegybank támogatja az euró 2008. január elsejei bevezetését és egyetért azzal, hogy e cél eléréséhez szigorú gazdaságpolitikát kell folytatni. "A gazdaságnak vissza kell térnie az egyensúlyi pályára. Feltétlenül szükséges az államháztartás konszolidációja és a bérnövekedésnek a termelékenység alakulásához való igazítása" - tette hozzá Járai.
Medgyessy szavait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is üdvözölte. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a kormányfő bejelentése több szempontból is jó a gazdaságnak, többek között csökken az árfolyamkockázat, ami az utóbbi időben sok nehézséget okozott. Parragh László utalt arra: lényeges kérdés, hogy a költségvetési hiány mérséklése ne a gazdaság fejlesztésére irányuló programok forrásainak csökkenésével járjon.
Megkezdődik az adórendszer reformja
"Megkezdődik az adórendszer reformja, a jelenlegi 25 százalékos felső áfakulcs csökken és megszűnik számos kedvezmény" - mondta a miniszterelnök. A reform részleteiről László Csaba pénzügyminiszter tájékoztatott: január elsejétől megszűnik a 0 áfakulcs, az alsó kulcs 5 százalék lesz. Ebbe a körbe tartoznak a gyógyszerek, tankönyvek, könyvek. A jelenlegi 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra emelkedik, míg a 25 százalékos felső 23 százalékra mérséklődik. Az áfa-törvény módosításától 85 milliárd forint bevételi többletet várható - mondta el László Csaba. A 23 százalékos áfa kulcs alá bekerül a háztartási energia (a gáz nélkül), és a személyszállítás is. Az áfa felső kulcsa 25-ről 23 százalékra való csökkentését az üzemanyagok, az alkohol és a dohányáruk jövedéki adójában kompenzálják, így áruk nem változik. A pénzügyminiszter bejelentése szerint a személyi jövedelemadó jövő évre meghirdetett csökkentése elmarad.
"Nem volt túl meggyőző"
"Nem volt túl meggyőző" - kommentálta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök délutáni bejelentéseit. A közgazdász szerint mindenesetre az pozitívumként értékelendő, hogy a minél korábbi eurózóna-csatlakozást sürgető jegybank mögé most a kormány is odaállt a 2008 eleji céldátummal. Duronelly szerint a januári és a júniusi forintpiaci események bebizonyították a kormány számára is: "akár kisebb horderejű dolgok" is képesek a forint árfolyamát nem kívánt mértékben befolyásolni, így mihamarabb célszerű bebújni az euró védőernyője alá. A jövő évi büdzsé a közgazdász értékelése szerint nem mondható túl takarékosnak: a tervek szerint négy százalékos infláció és a 3-3,5 százalékos GDP növekedés tükrében a nyolc százalék feletti költségvetési kiadásnövekedés nem a takarékosság irányába mutat.
"Kommunikációs szempontból nagyon pozitív, hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke közösen tartottak sajtótájékoztatót" - mondta Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Véleménye szerint a kormányfő által meghatározott kritériumok megvalósítása reálisnak tűnik. Az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszerhez történő 2004 májusi csatlakozásról szólva Nyeste Orsolya elmondta: nem érdemes a Monetáris Unióhoz történő csatlakozás előtt kötelezően előírt két évnél hosszabb ideig az árfolyamrendszerben lenni. (MTI)
"Nemzeti ügy"
A miniszterelnök aláhúzta, az euró bevezetése nemzeti ügy. A magyar euró, mint közös valuta, az európai gazdasági eredményeket testesíti majd meg, bevezetése új munkahelyeket, alacsony inflációt, gazdasági növekedést eredményez, feltételezi az átváltási költségek megszűnését, a beruházások növekedését. László Csaba pénzügyminiszter szerint az euró bevezetése a vállalatok számára a költségek nagyarányú csökkenését, a beruházások várható bővülését hozza majd. A kormány ez év augusztus 15-éig benyújtja az EU-ba való belépés előtti utolsó előcsatlakozási programot, az úgynevezett PEP-t, szeptember végére pedig a parlament elé terjeszti a költségvetési törvényjavaslatot. Magyarország a lehető leggyorsabban, 2004 májusában kíván csatlakozni az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszeréhez.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: a jegybank támogatja az euró 2008. január elsejei bevezetését és egyetért azzal, hogy e cél eléréséhez szigorú gazdaságpolitikát kell folytatni. "A gazdaságnak vissza kell térnie az egyensúlyi pályára. Feltétlenül szükséges az államháztartás konszolidációja és a bérnövekedésnek a termelékenység alakulásához való igazítása" - tette hozzá Járai.
Medgyessy szavait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is üdvözölte. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a kormányfő bejelentése több szempontból is jó a gazdaságnak, többek között csökken az árfolyamkockázat, ami az utóbbi időben sok nehézséget okozott. Parragh László utalt arra: lényeges kérdés, hogy a költségvetési hiány mérséklése ne a gazdaság fejlesztésére irányuló programok forrásainak csökkenésével járjon.
Megkezdődik az adórendszer reformja
"Megkezdődik az adórendszer reformja, a jelenlegi 25 százalékos felső áfakulcs csökken és megszűnik számos kedvezmény" - mondta a miniszterelnök. A reform részleteiről László Csaba pénzügyminiszter tájékoztatott: január elsejétől megszűnik a 0 áfakulcs, az alsó kulcs 5 százalék lesz. Ebbe a körbe tartoznak a gyógyszerek, tankönyvek, könyvek. A jelenlegi 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra emelkedik, míg a 25 százalékos felső 23 százalékra mérséklődik. Az áfa-törvény módosításától 85 milliárd forint bevételi többletet várható - mondta el László Csaba. A 23 százalékos áfa kulcs alá bekerül a háztartási energia (a gáz nélkül), és a személyszállítás is. Az áfa felső kulcsa 25-ről 23 százalékra való csökkentését az üzemanyagok, az alkohol és a dohányáruk jövedéki adójában kompenzálják, így áruk nem változik. A pénzügyminiszter bejelentése szerint a személyi jövedelemadó jövő évre meghirdetett csökkentése elmarad.
"Nem volt túl meggyőző"
"Nem volt túl meggyőző" - kommentálta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök délutáni bejelentéseit. A közgazdász szerint mindenesetre az pozitívumként értékelendő, hogy a minél korábbi eurózóna-csatlakozást sürgető jegybank mögé most a kormány is odaállt a 2008 eleji céldátummal. Duronelly szerint a januári és a júniusi forintpiaci események bebizonyították a kormány számára is: "akár kisebb horderejű dolgok" is képesek a forint árfolyamát nem kívánt mértékben befolyásolni, így mihamarabb célszerű bebújni az euró védőernyője alá. A jövő évi büdzsé a közgazdász értékelése szerint nem mondható túl takarékosnak: a tervek szerint négy százalékos infláció és a 3-3,5 százalékos GDP növekedés tükrében a nyolc százalék feletti költségvetési kiadásnövekedés nem a takarékosság irányába mutat.
"Kommunikációs szempontból nagyon pozitív, hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke közösen tartottak sajtótájékoztatót" - mondta Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Véleménye szerint a kormányfő által meghatározott kritériumok megvalósítása reálisnak tűnik. Az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszerhez történő 2004 májusi csatlakozásról szólva Nyeste Orsolya elmondta: nem érdemes a Monetáris Unióhoz történő csatlakozás előtt kötelezően előírt két évnél hosszabb ideig az árfolyamrendszerben lenni. (MTI)