A jövőben meg kell vitatnunk azt is, mi legyen azokkal a nőkkel, akiknek nincs gyermekük – nyilatkozta Ursula Haubner szociális államtitkár az Oberösterreichische Nachrichten című lapnak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban. A kijelentés, amely nem sokkal az osztrák alkotmánybíróság vasárnapi, a nyugdíjkorhatár-kiegyenlítést elvben engedélyező állásfoglalása után hangzott el, új lendületet adott a nyugdíjrendszer reformjáról több hónapja folyó vitának.
A társadalmi esélyek tekintetében a gyermektelen nők ugyanúgy hátrányban vannak a férfiakkal szemben, mint a gyermekesek – véli Renate Csörgits, az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) helyettes elnöke. "A nők hátba támadása helyett Rauch-Kallat nőügyi miniszternek és Haubnernek inkább olyan intézkedéscsomagot kellene kidolgoznia, amely elősegíti a nők egyenjogúságát" – nyilatkozta Csörgits, kategorikusan elutasítva a "jó anyák" és a "többi nő" közti megkülönböztetést. A gyermektelen nők diszkriminációját Csörgitshez hasonlóan Silvia Fuhrmann, az Osztrák Néppárt (ÖVP) fiatal tagozatának vezetője sem támogatja, nem tartja rossz ötletnek viszont a női nyugdíjkorhatár általános felemelését. "Ha a férfiakéhoz hasonló béreket és felemelkedési pozíciókat szeretnénk a nők számára elérni, a jelenleg érvényben lévő keretfeltételeket – és ide tartozik a nyugdíjkorhatár is – ki kell egyenlítenünk" – mutat rá Fuhrmann.
A heves ellenkezés hatására Haubner szavai gyors visszavonására kényszerült. "Nincs szükség arra, hogy a nőket két csoportra osszuk" – táncolt vissza még a riport megjelenése napján a szociális államtitkár, s hasonlóképpen tett az elképzeléssel korábban szintén szimpatizáló Maria Rauch-Kallat miniszter is. Egy kiskaput azonban Haubner nyitva hagyott, amikor megjegyezte: a változtatások "pillanatnyilag nem képezik vita tárgyát".
Ausztriában az ötven éve nem látott sztrájkok után nemrégiben elfogadott nyugdíjreform szerint a férfiak 65, a nők pedig 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Az új szabályozás a nyugdíjkorhatár fokozatos kiegyenlítését irányozza elő, egy 2024-től 2033-ig tartó átmeneti időszak után. A téma azonban az utóbbi időben menthetetlenül átkerült a politika térfelére: míg a kormánypártok elképzelhetőnek tartanának egy ennél időben közelebbi egységesítést is, a szociáldemokraták (SPÖ) makacsul ellenzik a gyorsított átállást. Előbbiek pozíciói az osztrák alkotmánybíróság elnökének vasárnapi állásfoglalására óta igencsak megerősödtek. Karl Korinek szerint ugyanis a nők alacsonyabb nyugdíjkorhatárát az alkotmány csak lehetővé teszi, de nem írja elő, így a mindenkire egyformán vonatkozó nyugdíjkorhatár 2033 előtti bevezetéséhez – nem alkotmánymódosításról lévén szó - nincs szükség minősített parlamenti többségre. Magyarul: az SPÖ-képviselők támogató voksai nélkül is szinte biztosra vehető a módosításra vonatkozó javaslat elfogadása.
A társadalmi esélyek tekintetében a gyermektelen nők ugyanúgy hátrányban vannak a férfiakkal szemben, mint a gyermekesek – véli Renate Csörgits, az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) helyettes elnöke. "A nők hátba támadása helyett Rauch-Kallat nőügyi miniszternek és Haubnernek inkább olyan intézkedéscsomagot kellene kidolgoznia, amely elősegíti a nők egyenjogúságát" – nyilatkozta Csörgits, kategorikusan elutasítva a "jó anyák" és a "többi nő" közti megkülönböztetést. A gyermektelen nők diszkriminációját Csörgitshez hasonlóan Silvia Fuhrmann, az Osztrák Néppárt (ÖVP) fiatal tagozatának vezetője sem támogatja, nem tartja rossz ötletnek viszont a női nyugdíjkorhatár általános felemelését. "Ha a férfiakéhoz hasonló béreket és felemelkedési pozíciókat szeretnénk a nők számára elérni, a jelenleg érvényben lévő keretfeltételeket – és ide tartozik a nyugdíjkorhatár is – ki kell egyenlítenünk" – mutat rá Fuhrmann.
A heves ellenkezés hatására Haubner szavai gyors visszavonására kényszerült. "Nincs szükség arra, hogy a nőket két csoportra osszuk" – táncolt vissza még a riport megjelenése napján a szociális államtitkár, s hasonlóképpen tett az elképzeléssel korábban szintén szimpatizáló Maria Rauch-Kallat miniszter is. Egy kiskaput azonban Haubner nyitva hagyott, amikor megjegyezte: a változtatások "pillanatnyilag nem képezik vita tárgyát".
Ausztriában az ötven éve nem látott sztrájkok után nemrégiben elfogadott nyugdíjreform szerint a férfiak 65, a nők pedig 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Az új szabályozás a nyugdíjkorhatár fokozatos kiegyenlítését irányozza elő, egy 2024-től 2033-ig tartó átmeneti időszak után. A téma azonban az utóbbi időben menthetetlenül átkerült a politika térfelére: míg a kormánypártok elképzelhetőnek tartanának egy ennél időben közelebbi egységesítést is, a szociáldemokraták (SPÖ) makacsul ellenzik a gyorsított átállást. Előbbiek pozíciói az osztrák alkotmánybíróság elnökének vasárnapi állásfoglalására óta igencsak megerősödtek. Karl Korinek szerint ugyanis a nők alacsonyabb nyugdíjkorhatárát az alkotmány csak lehetővé teszi, de nem írja elő, így a mindenkire egyformán vonatkozó nyugdíjkorhatár 2033 előtti bevezetéséhez – nem alkotmánymódosításról lévén szó - nincs szükség minősített parlamenti többségre. Magyarul: az SPÖ-képviselők támogató voksai nélkül is szinte biztosra vehető a módosításra vonatkozó javaslat elfogadása.