Szinte egyszerre utasította vissza közleményben a Westel Mobil Távközlési Rt. és a Pannon GSM Távközlési Rt. a versenyhivatal hétfői döntését, amelyben a hatóság piaci verseny torzításáért marasztalta el a két mobilcéget és 210 millió, illetve 150 millió forintos büntetés megfizetésére kötelezte őket. A GVH-döntés indoklása szerint 1998 és 2001 között egy jókora jogi hézag miatt tulajdonképpen a mobilcégek határozhatták meg, mennyit kérnek az egymástól és a vonalas hálózatról érkező hívásokért. Ám a hívások díjai a verseny alapvető törvényét meghazudtolva nemhogy csökkentek volna, de jelentősen nőttek. A versenyhivatal kartell-megegyezést sejtett a hazai mobilcégek között, de végül meggyőző bizonyítékok hiányában a verseny torzítására enyhítette a vádat és ennek alapján döntött a büntetés összegéről is.
„A GVH versenytanácsa nem bizonyított semmit, márpedig feltételezések alapján nem lehet 210 millió forintos bírságot kiszabni” - idézte a Népszabadság Sugár András Westel-vezérigazgatót, aki közvetlenül a döntés után közölte, hogy a cég bíróságon támadja meg a versenyhivatal határozatát és a felülvizsgálati döntés meghozataláig nem fizeti ki a büntetést.
Bár a versenyhatóság hétfői döntése erősen vitatott és eredménye a fellebbezések után meg is változhat, az már biztos, hogy a Westel és a Pannon valószínűleg gyarapítani fogja azon társaságok népes csoportját, akik elutasították a versenyhivatali büntetések megfizetését. A megbüntetett cégek tavaly év végére összesen 539 millió forintos elmaradást halmoztak fel, ami 35,4 millióval több, mint 2001 végén és csaknem 31 százalékát teszi ki a GVH által kirótt bírságok összértékének. A jelentős elmaradásra azért is nehéz magyarázatot adni, mert a 1997 és 2002 között hozott 642 potenciálisan problémás versenytanácsi határozatból idén januárig 203-at támadtak meg bíróságon és csak hét esetben került sor a jogalap, hat esetben pedig a bírság megváltoztatására.
„A társaságok nem nagyon szeretnek büntetést fizetni” - mondta a hvg.hu-nak Pálvölgyi Balázs, a GVH versenypolitikai irodájának munkatársa, aki szerint létezik olyan ügy is, amelyben az 1994-ben kirótt 388 millió forintos büntetés befizetése a mai napig nem történt meg és valószínűleg tovább húzódik. Abban az ügyben – amit szakmai berkekben csak „kávé-kartell”-ként emlegetnek – a GVH a hazai piac 97 százalékát lefedő öt kávékereskedelmi vállalatot büntette meg, amiért több lépcsőben, egymással egyeztetve emelték áraikat.
Pedig a versenyhivatal latba veti minden szigorát - legalábbis erre utal a kivetett büntetések nagyságának növekedése az utóbbi két évben. Míg 2001-ben összesen 59,8 millió forintnyi bírságot szabott ki a hivatal, addig tavaly már 436, az idei első hat hónapban pedig 107 milliót. A legtöbb büntetést a fogyasztók feltételezett félrevezetéséért szabta ki versenyhatóság.
De valóban visszatarthatja-e a legnagyobb kereskedelmi és szolgáltató cégeket a fogyasztók jóhiszeműségének kihasználásától a növekvő versenyhivatali büntetés, ha azt egyszerűen el lehet bliccelni? És nem kellene-e a hivatalnak az akarva-akaratlanul betöltött fogyasztóvédelmi szerep mellett nagyobb hangsúlyt helyeznie a verseny tisztaságának védelmére?
„A GVH versenytanácsa nem bizonyított semmit, márpedig feltételezések alapján nem lehet 210 millió forintos bírságot kiszabni” - idézte a Népszabadság Sugár András Westel-vezérigazgatót, aki közvetlenül a döntés után közölte, hogy a cég bíróságon támadja meg a versenyhivatal határozatát és a felülvizsgálati döntés meghozataláig nem fizeti ki a büntetést.
Bár a versenyhatóság hétfői döntése erősen vitatott és eredménye a fellebbezések után meg is változhat, az már biztos, hogy a Westel és a Pannon valószínűleg gyarapítani fogja azon társaságok népes csoportját, akik elutasították a versenyhivatali büntetések megfizetését. A megbüntetett cégek tavaly év végére összesen 539 millió forintos elmaradást halmoztak fel, ami 35,4 millióval több, mint 2001 végén és csaknem 31 százalékát teszi ki a GVH által kirótt bírságok összértékének. A jelentős elmaradásra azért is nehéz magyarázatot adni, mert a 1997 és 2002 között hozott 642 potenciálisan problémás versenytanácsi határozatból idén januárig 203-at támadtak meg bíróságon és csak hét esetben került sor a jogalap, hat esetben pedig a bírság megváltoztatására.
„A társaságok nem nagyon szeretnek büntetést fizetni” - mondta a hvg.hu-nak Pálvölgyi Balázs, a GVH versenypolitikai irodájának munkatársa, aki szerint létezik olyan ügy is, amelyben az 1994-ben kirótt 388 millió forintos büntetés befizetése a mai napig nem történt meg és valószínűleg tovább húzódik. Abban az ügyben – amit szakmai berkekben csak „kávé-kartell”-ként emlegetnek – a GVH a hazai piac 97 százalékát lefedő öt kávékereskedelmi vállalatot büntette meg, amiért több lépcsőben, egymással egyeztetve emelték áraikat.
Pedig a versenyhivatal latba veti minden szigorát - legalábbis erre utal a kivetett büntetések nagyságának növekedése az utóbbi két évben. Míg 2001-ben összesen 59,8 millió forintnyi bírságot szabott ki a hivatal, addig tavaly már 436, az idei első hat hónapban pedig 107 milliót. A legtöbb büntetést a fogyasztók feltételezett félrevezetéséért szabta ki versenyhatóság.
De valóban visszatarthatja-e a legnagyobb kereskedelmi és szolgáltató cégeket a fogyasztók jóhiszeműségének kihasználásától a növekvő versenyhivatali büntetés, ha azt egyszerűen el lehet bliccelni? És nem kellene-e a hivatalnak az akarva-akaratlanul betöltött fogyasztóvédelmi szerep mellett nagyobb hangsúlyt helyeznie a verseny tisztaságának védelmére?