Az eva bevezetését igen hasznosnak tartja a BKIK, ugyanakkor a rendelkezésre álló rövid idő, az általános bizalomhiány és a könyvelői "ellenszél" miatt alig 60 ezren választották ezt a formát, noha a mikro- illetve kisvállalkozói kör potenciálisan további 250 ezer adóalanyt jelent - fejtette ki Vadász. Mivel a társasági adókulcs jelenleg is 18 százalék, a kamarai eva-plusz javaslat szerint a fizetendő 18 százalékos adót mérsékelni lehetne akkor, ha a meghatározott szállítói körből beszerzett számlák bruttó értéke eléri vagy meghaladja a bruttó bevétel 25 százalékát. Ebbe a szállítói körbe a nem alanyi adómentes, a nem evás és a nem eva-plusszal adózók tartozhatnak. Ha a költség nem éri el az árbevétel 25 százalékát, akkor a 18 százalékos számított adóból a költségek 12 százaléka vonható le - mondta Vadász. A BKIK javaslata szerint a fizetendő adó nem lehet kevesebb, mint a bevétel 8 százaléka.
"A Pénzügyminisztérium hasznosítani fogja a BKIK javaslatait, de nem tartja indokoltnak az evá-hoz hasonló, új átalányadó bevezetését" – közölte a tárca csütörtökön. A PM véleménye szerint az eva-plusz ellentmond az egyszerűsített vállalkozói adózás egyik alapelvének, az adminisztrációs egyszerűsítésnek, hiszen az adózóknak továbbra is kellene a költségszámlákat gyűjteniük. Az eva-törvény első tapasztalatai jók, de a minisztérium szerint a bevezetése óta eltelt idő rövidsége miatt még nem elemezhető teljes körűen, így egy új egyszerűsített adózási mód jövő évi bevezetése korai lenne.
A tervek szerint jövőre változások várhatóak az eva-törvényben. A tervezett törvénymódosítás különösen a bejelentkezésre vonatkozó feltételeket egyszerűsíti le. Így például az eva alá már bejelentkezett adóalanynak nem kell bejelentési szándékát megismételnie, ha megfelel a törvényben foglalt feltételeknek, továbbá egyértelművé válik az eva alapját képező bevétel meghatározása is.
Az evá-ból eddig 17 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, éppen annyi, amennyit egész évre prognosztizált a pénzügyi tárca. Az októberi befizetéssel együtt ez az összeg elérheti a 25-26 milliárdot, nem számítva a házipénztárakban, illetve az eredménytartalékban felgyülemlett összegek 20 százaléka után fizetendő 20 százalék adót. Ennek első részlete már 2003-ban befolyik a költségvetésbe. (MTI)