„A baromfi-termékkör hiányzik a Pick termékskálájából, és a Bábolna megvásárlásával nagyobb piaci részesedést tudnánk szerezni” - foglalta össze a Bábolna privatizációjában való részvétel mellett szóló érveket a hvg.hu-nak Kovács László, a Pick júniusban megválasztott új vezérigazgatója. Szerinte az eddig a sertéshúspiacra koncentráló szegedi cég baromfi-feldolgozásban való terjeszkedése növelné a Pick versenyképességét az európai piacokon, ahol a méretgazdaságos működés a siker egyik alapvető feltétele. Emellett a Bábolna a márkás prémiumtermékek forgalmának növelését tűzte ki céljául, ami Kovács szerint egybevág a Pick stratégiájával.
A Pick és a Bábolna együtt élelmiszeripari óriásnak számítana itthon: közös árbevételük tavaly meghaladta a 110 milliárd forintot. A két cég tulajdonosi összefonódása lehetőséget nyújtana termékeik közös értékesítésére, valamint az esetleges közös irányítás a működési költségek csökkenéséhez vezethetne. Hasznára is válna a Bábolnának a további költségcsökkentés: a baromfipiac nemzetközi válságának hatására a cég tavaly 6,8 milliárdos veszteséget termelt, és hitelállománya elérte a 23 milliárd forintot. A társaság idén már „csak” 2,8 milliárdos veszteséggel számol.
A Pick már korábban hozzálátott a Bábolnához fűződő kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez. A hazai gabona-feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség nemrégiben panaszt tett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) amiatt, hogy a Pick csak akkor köt megállapodást a sertéstartókkal, ha azok a Bábolnától vesznek takarmányt. A júniusi vezetőváltáskor pedig a Pick Tóth Zoltánt, a Bábolna volt vezérigazgató-helyettesét nevezte ki győri leányvállalata, a Ringa Rt. új gazdasági igazgatójává.
Kovács vezérigazgató szerint a szegedi cég saját forrásaiból fedezné a Bábolna megvásárlását, és a tavasszal felvett 60 millió eurós banki hitelének egy részét fel tudná használni az ügylet finanszírozására. Tavaly 67,1 milliárd forint árbevétel mellett 2 milliárd forintos csoportszintű adózás előtti profitot termelt a Pick, amihez hozzájárult a Falcotrade Rt. 53,3 százalékának, valamint a társaság mindhárom, sertéshízlalással és tenyésztéssel foglalkozó leányvállalatának eladásából származó bevétel is. Pedig idén az Arago igencsak megcsapolta a Pick tartalékait: osztalékként körülbelül 16 milliárd forintot emelt ki a cégből. Indoklásként az Arago a Picknél indított 13 milliárd forintos kiemelt fejlesztési program befejezését említette, illetve azt, hogy a Deloitte and Touche tanácsadó cég kezdeményezésére elindította a Pick partnerkeresési programját. Bár a külföldi partnerek vagy akvizíciós célpontok keresése már évek óta napirenden van, eddig az Arago nem vágott bele egyetlen nagyobb ügyletbe sem. Sőt az utóbbi hónapokban állítólag a Pick eladásáról folytatott tárgyalásokat külföldi stratégiai befektetőkkel.
Egy, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó élelmiszeripari és mezőgazdasági elemző szerint az Arago a Bábolna esetleges megvásárlásával elhalasztaná a Pick eladását. Kivéve, ha a időközben már egyezségre jutott egy szakmai befektetővel, amely a Picken keresztül a Bábolnát is bekebelezné. Az elemző ugyancsak lehetségesnek tartja, hogy a Pick újbóli állami tulajdonba vételét fontolgató kormány Bábolna-részvényeket ajánlana az Arago-nak a szegedi cég papírjaiért cserébe. Ebben az esetben szerinte az Arago a Bábolna tetemes hitelállományának átvételét is kicsikarhatná a kormánytól. A több mint tíz éve magánkézbe adott Picket egyébként azért államosítaná újra a kormány, hogy a későbbiekben a pillanatnyilag pénztelen gazdáké lehessen (HVG, 2003. július 5.).
Arra hamarosan fény derül, hogyan dönt végül az Arago. A kormány még az év vége előtt le kívánja zárni a Bábolna magánosítását. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) valószínűleg a Bábolna egy darabban való eladására tesz ajánlatot a kormánynak. Az ÁPV egyik munkatársa szerint a hivatal már elkészítette a Bábolna privatizációjára vonatkozó egyedi javaslatát, ami nemsokára a kormány elé kerülhet.
A Pick és a Bábolna együtt élelmiszeripari óriásnak számítana itthon: közös árbevételük tavaly meghaladta a 110 milliárd forintot. A két cég tulajdonosi összefonódása lehetőséget nyújtana termékeik közös értékesítésére, valamint az esetleges közös irányítás a működési költségek csökkenéséhez vezethetne. Hasznára is válna a Bábolnának a további költségcsökkentés: a baromfipiac nemzetközi válságának hatására a cég tavaly 6,8 milliárdos veszteséget termelt, és hitelállománya elérte a 23 milliárd forintot. A társaság idén már „csak” 2,8 milliárdos veszteséggel számol.
A Pick már korábban hozzálátott a Bábolnához fűződő kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez. A hazai gabona-feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség nemrégiben panaszt tett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) amiatt, hogy a Pick csak akkor köt megállapodást a sertéstartókkal, ha azok a Bábolnától vesznek takarmányt. A júniusi vezetőváltáskor pedig a Pick Tóth Zoltánt, a Bábolna volt vezérigazgató-helyettesét nevezte ki győri leányvállalata, a Ringa Rt. új gazdasági igazgatójává.
Kovács vezérigazgató szerint a szegedi cég saját forrásaiból fedezné a Bábolna megvásárlását, és a tavasszal felvett 60 millió eurós banki hitelének egy részét fel tudná használni az ügylet finanszírozására. Tavaly 67,1 milliárd forint árbevétel mellett 2 milliárd forintos csoportszintű adózás előtti profitot termelt a Pick, amihez hozzájárult a Falcotrade Rt. 53,3 százalékának, valamint a társaság mindhárom, sertéshízlalással és tenyésztéssel foglalkozó leányvállalatának eladásából származó bevétel is. Pedig idén az Arago igencsak megcsapolta a Pick tartalékait: osztalékként körülbelül 16 milliárd forintot emelt ki a cégből. Indoklásként az Arago a Picknél indított 13 milliárd forintos kiemelt fejlesztési program befejezését említette, illetve azt, hogy a Deloitte and Touche tanácsadó cég kezdeményezésére elindította a Pick partnerkeresési programját. Bár a külföldi partnerek vagy akvizíciós célpontok keresése már évek óta napirenden van, eddig az Arago nem vágott bele egyetlen nagyobb ügyletbe sem. Sőt az utóbbi hónapokban állítólag a Pick eladásáról folytatott tárgyalásokat külföldi stratégiai befektetőkkel.
Egy, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó élelmiszeripari és mezőgazdasági elemző szerint az Arago a Bábolna esetleges megvásárlásával elhalasztaná a Pick eladását. Kivéve, ha a időközben már egyezségre jutott egy szakmai befektetővel, amely a Picken keresztül a Bábolnát is bekebelezné. Az elemző ugyancsak lehetségesnek tartja, hogy a Pick újbóli állami tulajdonba vételét fontolgató kormány Bábolna-részvényeket ajánlana az Arago-nak a szegedi cég papírjaiért cserébe. Ebben az esetben szerinte az Arago a Bábolna tetemes hitelállományának átvételét is kicsikarhatná a kormánytól. A több mint tíz éve magánkézbe adott Picket egyébként azért államosítaná újra a kormány, hogy a későbbiekben a pillanatnyilag pénztelen gazdáké lehessen (HVG, 2003. július 5.).
Arra hamarosan fény derül, hogyan dönt végül az Arago. A kormány még az év vége előtt le kívánja zárni a Bábolna magánosítását. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) valószínűleg a Bábolna egy darabban való eladására tesz ajánlatot a kormánynak. Az ÁPV egyik munkatársa szerint a hivatal már elkészítette a Bábolna privatizációjára vonatkozó egyedi javaslatát, ami nemsokára a kormány elé kerülhet.