Az euró bevezetése két évig feltételezi a tagságot az euróövezet előszobájában, az ERM-II árfolyam-mechanizmusban. Pedro Solbest, az EU pénzügyi biztosát májusban úgy idézték, hogy "a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a plusz-mínusz 2,25 százalékos korábbi sávot használja majd az alkalmasság megítélésénél". A korábbi sáv az első európai átváltási mechanizmus, az ERM-I. ingadozási sávja volt, a jelenlegi ERM-II.-ben a sáv plusz-mínusz 15 százalékos.
Az árfolyam-mechanizmus esetében még mindig a széles sávban gondolkodunk, és nem a 2,25 százalékosban - mondta az FTD-nek Leszek Balcerowicz, a lengyel és Járai Zsigmond, a magyar jegybank elnöke. Zdenek Tuma, a cseh jegybank első embere arra figyelmeztetett, hogy "nagyon gyorsan kiszorulhatunk a sávból". Az FTD szerint a közép-európai jegybankok elnökei vitába bocsátkoznak az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB), miközben éppen kezdődnek a tárgyalások az ERM-II-höz való csatlakozásról. Magyarország 2004 májusában kíván csatlakozni az árfolyam-mechanizmushoz.
A német lap szerint azzal, hogy az Európai Bizottság és az EKB a plusz-mínusz 2,25 százalékos sávot szorgalmazza a 15-15 százalékos helyett, megpróbál nyomást gyakorolni a csatlakozó országok jegybankjaira és kormányaira: az euró fogadására készülve az árfolyamokat óvniuk kell az ingadozásoktól. Miközben az elmúlt tíz hónapban a cseh korona jegyzése az euróval szemben többé-kevésbé stabil volt, a magyar valuta árfolyama júniusban és júliusban hevesen ingadozott.
Balcerowicz szerint a szűk sáv úgyszólván rögzített árfolyammal egyenlő, és "szükségtelen árfolyamkockázatokkal terhelhet meg bennünket". Zdenek Tuma az egész árfolyam-mechanizmust bírálta, mondván, ez egy új valutarezsim. Emlékeztet arra az időszakra, amikor a legtöbb valutát a német márkához kötötték. Manapság azonban más világban élünk. Egyértelmű, hogy a rendszert rugalmasabbá kell tennünk - fogalmazott. Tuma ugyanakkor azt is kijelentette: Csehország alapvetően olyan helyzetben van, hogy a korona árfolyamát stabilan tudja tartani.
Caio Koch-Weser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának új elnöke a Financial Times hasábjain a múlt héten azt fejtegette, hogy a jövőre csatlakozó tíz ország közül egyesek "túlságosan derűlátó" menetrendet határoztak meg az euró bevezetésére. Az illetékes utalt az érintett országok tetemes államháztartási hiányára, egyes esetekben a magas munkanélküliségre, valamint arra, hogy most már nehéz olyan bevételekre szert tenniük, mint amilyenek a korábbi privatizációkból folytak be. (MTI)
Az árfolyam-mechanizmus esetében még mindig a széles sávban gondolkodunk, és nem a 2,25 százalékosban - mondta az FTD-nek Leszek Balcerowicz, a lengyel és Járai Zsigmond, a magyar jegybank elnöke. Zdenek Tuma, a cseh jegybank első embere arra figyelmeztetett, hogy "nagyon gyorsan kiszorulhatunk a sávból". Az FTD szerint a közép-európai jegybankok elnökei vitába bocsátkoznak az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB), miközben éppen kezdődnek a tárgyalások az ERM-II-höz való csatlakozásról. Magyarország 2004 májusában kíván csatlakozni az árfolyam-mechanizmushoz.
A német lap szerint azzal, hogy az Európai Bizottság és az EKB a plusz-mínusz 2,25 százalékos sávot szorgalmazza a 15-15 százalékos helyett, megpróbál nyomást gyakorolni a csatlakozó országok jegybankjaira és kormányaira: az euró fogadására készülve az árfolyamokat óvniuk kell az ingadozásoktól. Miközben az elmúlt tíz hónapban a cseh korona jegyzése az euróval szemben többé-kevésbé stabil volt, a magyar valuta árfolyama júniusban és júliusban hevesen ingadozott.
Balcerowicz szerint a szűk sáv úgyszólván rögzített árfolyammal egyenlő, és "szükségtelen árfolyamkockázatokkal terhelhet meg bennünket". Zdenek Tuma az egész árfolyam-mechanizmust bírálta, mondván, ez egy új valutarezsim. Emlékeztet arra az időszakra, amikor a legtöbb valutát a német márkához kötötték. Manapság azonban más világban élünk. Egyértelmű, hogy a rendszert rugalmasabbá kell tennünk - fogalmazott. Tuma ugyanakkor azt is kijelentette: Csehország alapvetően olyan helyzetben van, hogy a korona árfolyamát stabilan tudja tartani.
Caio Koch-Weser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának új elnöke a Financial Times hasábjain a múlt héten azt fejtegette, hogy a jövőre csatlakozó tíz ország közül egyesek "túlságosan derűlátó" menetrendet határoztak meg az euró bevezetésére. Az illetékes utalt az érintett országok tetemes államháztartási hiányára, egyes esetekben a magas munkanélküliségre, valamint arra, hogy most már nehéz olyan bevételekre szert tenniük, mint amilyenek a korábbi privatizációkból folytak be. (MTI)