Magyarország volt az egyetlen a közép-kelet-európai országok között, ahol a tőke kiáramlásának mértéke meghaladta a beáramló külföldi befektetések összértékét az első hat hónapban – jelentette az Economist Intelligence Unit (EIU) szeptemberi beszámolójában. Míg 2002 első félévében 470 millió dollárt fektettek be itthon, addig az idei első féléves egyenleg 351 millió dolláros negatívumot mutat. Az EIU a drasztikus visszaesés okai közé sorolja a hazai bérek emelkedését, a forint erősödését az utóbbi két évben, illetve a termelékenység visszaesését. A jelentés kiemeli, hogy a tőkebeáramlás csökkenésében a nyugat-európai vállalatok munkaerő-költségre érzékeny gyártási tevékenységeinek Ázsiába, illetve más kelet-európai államokba történő áthelyezése is komoly szerepet játszik.
„A magyarországi gyártókapacitásokat más országokba telepítő befektetők stratégiája a nemzetközi piacok változásait tükrözi, persze azért ezek a cégek nem hagyták figyelmen kívül a magyar üzleti környezet romlását sem” – mondta a hvg.hu-nak Matthew Sherwood, az EIU londoni elemzője. Sherwood azonban hozzátette, a magyarországi adatokat torzíthatja, hogy nem tartalmazzák az itthon újra befektetett profit összértékét, ami az EIU becslése szerint idén akár kétmilliárd dollárra is rúghat.
A hazai csökkenés egybevág a szűkebb közép-európai régió negatív trendjével: az EIU szerint Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában is visszaesett a beáramló külföldi tőke értéke az első hat hónapban. De míg az öt legfejlettebb kelet-közép-európai országba áramló befektetés összértéke a tavalyi felére, 4,58 milliárd dollárra esett vissza, a Balkánra, a Balti-államokba és a FÁK-országokba áramló befektetések mértéke dinamikusan növekedett, és összesen 9,25 milliárd dollárt tett ki. A régióban befektetett 143 milliárd dollárnyi külföldi tőke kétharmada 1998 és 2002 között a nyolc kelet-európai EU tagjelölt országba érkezett, de az EIU előrejelzése szerint 2003 és 2007 között a mai tagjelöltek részesedése a régióba áramló 200 milliárd dollárnyi befektetésből 50 százalék alá esik majd vissza. Az EIU szerint a tavalyi, átlagosan 4,3 százalékos GDP-növekedés idén akár 5,1 százalékos is lehet a kelet-európai régióban, és a külföldi tőkebefektetések idei összértéke meghaladhatja a tavalyi 34 milliárd dollárt – de ebből a növekedésből az öt legfejlettebb közép-kelet-európai ország - köztük Magyarország is - csak mérsékelten részesedik.
„Komoly a veszélye, hogy Magyarország középtávon lemarad a térség országainak külföldi tőkéért folytatott, egyre erősödő versenyében” – tette hozzá Sherwood. Szerinte a magyar kormány által meghirdetett bérstop és a jelenlegi adórendszer megváltoztatása javíthatna a helyzeten, bár kevés idő maradt a bejelentett változások kivitelezésére a jövő májusban esedékes EU-csatlakozás előtt.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által idén szeptemberben kiadott jelentés szerint a befektetni szándékozó külföldi vállalatok egy része kivár a csatlakozó országok 2004 májusában esedékes taggá válása előtt, de az EU-csatlakozás mindenképpen pozitívan járul majd hozzá a beáramló befektetések alakulásához. Az EIU ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben az EU-csatlakozás nem hozhat automatikus fellendülést, sőt, sok szempontból akár negatívan is hathat a tagjelöltek tőkevonzó képességére. A csatlakozás pszichológiai hatása valószínűleg pozitív lesz, de a jelentés szerint nem bizonyítható, hogy közvetlen kapcsolat lenne a csatlakozás és a külföldi tőkebefektetések alakulása között. Az EIU érvei szerint ugyanis a csatlakozással megszűnnek a befektetési adókedvezmények, megnőhetnek a vállalatok különféle szabályozások betartásához kapcsolódó kiadásai, illetve az euró-zónához való csatlakozás előkészületei a nemzeti valuták erősödéséhez vezethetnek, ami szintén a tőkeimport ellen hat. Az EIU által megkérdezett cégvezetők 52 százaléka szerint növekedni fognak a külföldi beruházások a csatlakozás után, de a válaszadók csupán egyötöde tervez befektetést az új tagállamokban.
„Bár minden bizonnyal érkeznek még jelentős zöldmezős beruházások Magyarországra a következő években, hosszabb távon az ország leginkább a már megtelepedett befektetők további befektetéseiben bízhat” - foglalta össze előrejelzését Sherwood, az EIU elemzője.
„A magyarországi gyártókapacitásokat más országokba telepítő befektetők stratégiája a nemzetközi piacok változásait tükrözi, persze azért ezek a cégek nem hagyták figyelmen kívül a magyar üzleti környezet romlását sem” – mondta a hvg.hu-nak Matthew Sherwood, az EIU londoni elemzője. Sherwood azonban hozzátette, a magyarországi adatokat torzíthatja, hogy nem tartalmazzák az itthon újra befektetett profit összértékét, ami az EIU becslése szerint idén akár kétmilliárd dollárra is rúghat.
A hazai csökkenés egybevág a szűkebb közép-európai régió negatív trendjével: az EIU szerint Csehországban, Lengyelországban és Szlovéniában is visszaesett a beáramló külföldi tőke értéke az első hat hónapban. De míg az öt legfejlettebb kelet-közép-európai országba áramló befektetés összértéke a tavalyi felére, 4,58 milliárd dollárra esett vissza, a Balkánra, a Balti-államokba és a FÁK-országokba áramló befektetések mértéke dinamikusan növekedett, és összesen 9,25 milliárd dollárt tett ki. A régióban befektetett 143 milliárd dollárnyi külföldi tőke kétharmada 1998 és 2002 között a nyolc kelet-európai EU tagjelölt országba érkezett, de az EIU előrejelzése szerint 2003 és 2007 között a mai tagjelöltek részesedése a régióba áramló 200 milliárd dollárnyi befektetésből 50 százalék alá esik majd vissza. Az EIU szerint a tavalyi, átlagosan 4,3 százalékos GDP-növekedés idén akár 5,1 százalékos is lehet a kelet-európai régióban, és a külföldi tőkebefektetések idei összértéke meghaladhatja a tavalyi 34 milliárd dollárt – de ebből a növekedésből az öt legfejlettebb közép-kelet-európai ország - köztük Magyarország is - csak mérsékelten részesedik.
„Komoly a veszélye, hogy Magyarország középtávon lemarad a térség országainak külföldi tőkéért folytatott, egyre erősödő versenyében” – tette hozzá Sherwood. Szerinte a magyar kormány által meghirdetett bérstop és a jelenlegi adórendszer megváltoztatása javíthatna a helyzeten, bár kevés idő maradt a bejelentett változások kivitelezésére a jövő májusban esedékes EU-csatlakozás előtt.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által idén szeptemberben kiadott jelentés szerint a befektetni szándékozó külföldi vállalatok egy része kivár a csatlakozó országok 2004 májusában esedékes taggá válása előtt, de az EU-csatlakozás mindenképpen pozitívan járul majd hozzá a beáramló befektetések alakulásához. Az EIU ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben az EU-csatlakozás nem hozhat automatikus fellendülést, sőt, sok szempontból akár negatívan is hathat a tagjelöltek tőkevonzó képességére. A csatlakozás pszichológiai hatása valószínűleg pozitív lesz, de a jelentés szerint nem bizonyítható, hogy közvetlen kapcsolat lenne a csatlakozás és a külföldi tőkebefektetések alakulása között. Az EIU érvei szerint ugyanis a csatlakozással megszűnnek a befektetési adókedvezmények, megnőhetnek a vállalatok különféle szabályozások betartásához kapcsolódó kiadásai, illetve az euró-zónához való csatlakozás előkészületei a nemzeti valuták erősödéséhez vezethetnek, ami szintén a tőkeimport ellen hat. Az EIU által megkérdezett cégvezetők 52 százaléka szerint növekedni fognak a külföldi beruházások a csatlakozás után, de a válaszadók csupán egyötöde tervez befektetést az új tagállamokban.
„Bár minden bizonnyal érkeznek még jelentős zöldmezős beruházások Magyarországra a következő években, hosszabb távon az ország leginkább a már megtelepedett befektetők további befektetéseiben bízhat” - foglalta össze előrejelzését Sherwood, az EIU elemzője.