Közel négy évi próbálkozás után sikerült eladnia a privatizáció előtt álló Postabank Rt.-nek az itthon négy primer körzetben vezetékes hangszolgáltatást nyújtó, amerikai székhelyű Hungarian Telephone and Cable Corp. (HTCC)-ben meglévő 20,1 százalékos részesedését. A múlt héten bejelentett tranzakció értékét nem tették közzé, és az ügylet lezárásáig a vevők pontos kiléte is titok marad. Szabó László, az HTCC szóvivője azonban annyit elárult, hogy a vásárló egy külföldi pénzügyi befektetőkből álló csoport, melynek tagjai – a német Deutsche Bank kivételével – eddig nem bírtak telekom-érdekeltséggel Magyarországon.
A Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében 263 településen 200 000 elõfizetõt magáénak tudó HTCC részesedése a hazai vezetékes telefonpiacon viszonylag kicsi, szerepe sokak szerint mégis fontos lehet egy olyan jövőbeli telekom-csoport létrejöttében, amely felvehetné a versenyt a vezetékes piacon jelen pillanatban domináns pozíciójú Matáv Rt.-vel. A vezetékes szolgáltatók konszolidációjának felgyorsulásában és az ezáltal létrejövő valódi versenypiacban bizakodók – köztük az erről korábban többször is nyilatkozó Katona Kálmán, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője – azonban nem lehetnek teljesen elégedettek a szóban forgó ügylettel.
A HTCC-csomag vevője ugyanis nem az a brit-amerikai befektetői konzorcium, amely idén tavasszal 325 millió euróért vásárolta meg a Matáv után második legnagyobb hazai vezetékes távközlési céget, a hat megye összesen kilenc primer körzetében szolgáltató Vivendi Telecom Hungary Rt.-t. A nevét szeptember közepén Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.-re változtató társaságban fele-fele arányban tulajdonos a brit GMT Communications Partners befektetési alap és az amerikai American International Group (AIG) biztosítótársaság tőkebefektetéssel foglalkozó AIG Emerging Europe Infrastructure Funds alapja. „Nem vagyunk tagja a HTCC kisebbségi részét megvásárló konzorciumnak” – erősítette meg a hvg.hu-nak Craig Butcher, az AIG Global Investment (Hungary) Kft. ügyvezetője. Bár Butcher szerint az AIG minden hazai akvizíciós lehetőséget megvizsgál, az ügyvezető nem árulta el, hogy a befektetési alap érdeklődött-e a HTCC iránt, esetleg adott-e ajánlatot annak kisebbségi részére.
Pedig sokan az AIG-GMT párosban látják az erős Matáv-versenytárs létrejöttének zálogát. A Napi Gazdaság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva szeptember végén arról számolt be, hogy a francia Vivendi magyar leányvállalatának megvásárlása után az AIG és a GMT a HTCC-t is bekebelezné, majd a HTCC-n keresztül ajánlatot tenne az alternatív telekommunikációs piacon 1998-as megalapítása óta jelen lévő PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt.-re is. Az itthon 3,700 kilométer hosszú, minden megyeszékhelyet elérő optikai hálózattal bíró PanTel 75 százalékos tulajdonosa a holland KPN csoport, amely hírek szerint már közel két éve keres vevőt magyar leányára. A PanTel akvizíciókon keresztül tovább növelte értékét: 2001 nyarán vásárolta fel a korábban a MOL Rt. belső egységeként működő MOL Telecom-ot, idén februárban pedig bekebelezte a német RWE-csoport hazai leányát, a Novacom Kft.-t. Hírek szerint az AIG 30 millió eurót ajánlana a KPN PanTel-részesedéséért, valamint átvállalná a társaság 70 millió euróra rúgó adósságállományát is.
„Valóban a PanTel lehetne a következő logikus felvásárlási célpont bármelyik vezetékes szolgáltató számára, hiszen a Matávon kívül csak mi működtetünk országos halózatot” – mondta a hvg.hu-nak Jan Mulder, a PanTel vezérigazgatója. Arra azonban nem kívánt választ adni, vajon kezdődtek-e már konkrét tárgyalások a PanTel fő tulajdonosa és lehetséges vásárlók között. Butcher, az AIG vezetője szintén nem árulta el, hogy indultak-e megbeszélések a két fél között, abban azonban egyetértett a két cégvezető, hogy a vezetékes szolgáltatók további konszolidációja elkerülhetetlen, mert a magyar piac kicsi és aránylag sok a szereplő.
Az Invitel, az HTCC és a PanTel egyesülésével létrejövő új vezetékes telekom-csoport elvileg a jelenleginél nagyobb versenyt támaszthatna a Matávval szemben – állítják elemzések. A helyi vezetékes piacon rajtuk kívül csak a holland United Pan-European Communications (UPC) tulajdonában álló Monor Telefon Társaság Rt. (Monortel) van jelen, a Budapesttől délkeletre fekvő primer körzetében körülbelül 65 000 előfizetővel. Mulder szerint azonban az egyesült társaság sem tudna igazán labdába rúgni, mert a vezetékes piac jövedelmezősége az utóbbi években erőteljesen visszaesett – főként a még mindig dinamikusan bővülő hazai mobilpiac térhódításának hatására. Így a vezetékes piacon jelen lévő befektetők figyelme inkább a mobilszektor lehetőségei felé fordulhat.
A mobilpiaci terjeszkedés egyik lehetősége a legkisebb magyar mobilhálózatot működtető Vodafone Magyarország Rt.-ben 12.1 százalékos részesedéssel bíró, állami kézben lévő Antenna Hungária Rt. (AH) jövő év első felére tervezett privatizációja. Butcher szerint az AIG meg fogja vizsgálni, induljon-e az AH privatizációs pályázatán. Az eladásra váró társaság értéke azonban drasztikusan csökkenhet, ha állami finanszírozás hiányában nem tudja előteremteni a Vodafone-ban esedékes 24 milliárd forintra becsült tőkeemelés fedezetét. A likviditáshiánnyal küszködő AH ugyanis csak tőkeemelés során növelheti Vodafone-részét az eredeti, a mobiltársaság alapítása után megszerzett 30 százalékra. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) által tanácsadónak választott Erste Bank Befektetési Rt.-nek mindenesetre december közepéig elő kell terjesztenie az AH jövő évi privatizációjára vonatkozó javaslatait.
A Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében 263 településen 200 000 elõfizetõt magáénak tudó HTCC részesedése a hazai vezetékes telefonpiacon viszonylag kicsi, szerepe sokak szerint mégis fontos lehet egy olyan jövőbeli telekom-csoport létrejöttében, amely felvehetné a versenyt a vezetékes piacon jelen pillanatban domináns pozíciójú Matáv Rt.-vel. A vezetékes szolgáltatók konszolidációjának felgyorsulásában és az ezáltal létrejövő valódi versenypiacban bizakodók – köztük az erről korábban többször is nyilatkozó Katona Kálmán, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője – azonban nem lehetnek teljesen elégedettek a szóban forgó ügylettel.
A HTCC-csomag vevője ugyanis nem az a brit-amerikai befektetői konzorcium, amely idén tavasszal 325 millió euróért vásárolta meg a Matáv után második legnagyobb hazai vezetékes távközlési céget, a hat megye összesen kilenc primer körzetében szolgáltató Vivendi Telecom Hungary Rt.-t. A nevét szeptember közepén Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.-re változtató társaságban fele-fele arányban tulajdonos a brit GMT Communications Partners befektetési alap és az amerikai American International Group (AIG) biztosítótársaság tőkebefektetéssel foglalkozó AIG Emerging Europe Infrastructure Funds alapja. „Nem vagyunk tagja a HTCC kisebbségi részét megvásárló konzorciumnak” – erősítette meg a hvg.hu-nak Craig Butcher, az AIG Global Investment (Hungary) Kft. ügyvezetője. Bár Butcher szerint az AIG minden hazai akvizíciós lehetőséget megvizsgál, az ügyvezető nem árulta el, hogy a befektetési alap érdeklődött-e a HTCC iránt, esetleg adott-e ajánlatot annak kisebbségi részére.
Pedig sokan az AIG-GMT párosban látják az erős Matáv-versenytárs létrejöttének zálogát. A Napi Gazdaság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva szeptember végén arról számolt be, hogy a francia Vivendi magyar leányvállalatának megvásárlása után az AIG és a GMT a HTCC-t is bekebelezné, majd a HTCC-n keresztül ajánlatot tenne az alternatív telekommunikációs piacon 1998-as megalapítása óta jelen lévő PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt.-re is. Az itthon 3,700 kilométer hosszú, minden megyeszékhelyet elérő optikai hálózattal bíró PanTel 75 százalékos tulajdonosa a holland KPN csoport, amely hírek szerint már közel két éve keres vevőt magyar leányára. A PanTel akvizíciókon keresztül tovább növelte értékét: 2001 nyarán vásárolta fel a korábban a MOL Rt. belső egységeként működő MOL Telecom-ot, idén februárban pedig bekebelezte a német RWE-csoport hazai leányát, a Novacom Kft.-t. Hírek szerint az AIG 30 millió eurót ajánlana a KPN PanTel-részesedéséért, valamint átvállalná a társaság 70 millió euróra rúgó adósságállományát is.
„Valóban a PanTel lehetne a következő logikus felvásárlási célpont bármelyik vezetékes szolgáltató számára, hiszen a Matávon kívül csak mi működtetünk országos halózatot” – mondta a hvg.hu-nak Jan Mulder, a PanTel vezérigazgatója. Arra azonban nem kívánt választ adni, vajon kezdődtek-e már konkrét tárgyalások a PanTel fő tulajdonosa és lehetséges vásárlók között. Butcher, az AIG vezetője szintén nem árulta el, hogy indultak-e megbeszélések a két fél között, abban azonban egyetértett a két cégvezető, hogy a vezetékes szolgáltatók további konszolidációja elkerülhetetlen, mert a magyar piac kicsi és aránylag sok a szereplő.
Az Invitel, az HTCC és a PanTel egyesülésével létrejövő új vezetékes telekom-csoport elvileg a jelenleginél nagyobb versenyt támaszthatna a Matávval szemben – állítják elemzések. A helyi vezetékes piacon rajtuk kívül csak a holland United Pan-European Communications (UPC) tulajdonában álló Monor Telefon Társaság Rt. (Monortel) van jelen, a Budapesttől délkeletre fekvő primer körzetében körülbelül 65 000 előfizetővel. Mulder szerint azonban az egyesült társaság sem tudna igazán labdába rúgni, mert a vezetékes piac jövedelmezősége az utóbbi években erőteljesen visszaesett – főként a még mindig dinamikusan bővülő hazai mobilpiac térhódításának hatására. Így a vezetékes piacon jelen lévő befektetők figyelme inkább a mobilszektor lehetőségei felé fordulhat.
A mobilpiaci terjeszkedés egyik lehetősége a legkisebb magyar mobilhálózatot működtető Vodafone Magyarország Rt.-ben 12.1 százalékos részesedéssel bíró, állami kézben lévő Antenna Hungária Rt. (AH) jövő év első felére tervezett privatizációja. Butcher szerint az AIG meg fogja vizsgálni, induljon-e az AH privatizációs pályázatán. Az eladásra váró társaság értéke azonban drasztikusan csökkenhet, ha állami finanszírozás hiányában nem tudja előteremteni a Vodafone-ban esedékes 24 milliárd forintra becsült tőkeemelés fedezetét. A likviditáshiánnyal küszködő AH ugyanis csak tőkeemelés során növelheti Vodafone-részét az eredeti, a mobiltársaság alapítása után megszerzett 30 százalékra. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) által tanácsadónak választott Erste Bank Befektetési Rt.-nek mindenesetre december közepéig elő kell terjesztenie az AH jövő évi privatizációjára vonatkozó javaslatait.