Az Európai Fejlesztési-és Újjáépítési Bank (EBRD) szerint fennáll a veszélye annak, hogy a bővítésből kimaradó kelet-európai országok, mint például Moldávia a nemzetközi gazdaság peremén maradnak, lévén, hogy viszonylag kevés külföldi befektetést élveznek, s kevés a lehetőségük a törvényes migrációra – figyelmeztetett az EBRD egy hétfőn kiadott, a volt kommunista államokról szóló éves gazdasági jelentésében.
Willem Buiter, a bank vezető közgazdásza, a jelentés készítője, hétfőn arra sürgette az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és Japánt, hogy hagyjanak fel a mezőgazdaságban tapasztalható protekcionista politikájukkal és engedjék, hogy a szegényebb országok is eleget tehessenek a potenciális exportjuknak. „Ha Moldávia nem exportálhat az EU-ba, akkor hová exportáljon?” – tette fel a kérdést Buiter, aki szerint az EU-nak sem lehet érdeke, hogy katasztrófális gazdasági helyzetben lévő országok „heverjenek” az unió határain kívül.
A jelentés – amely egyébként pozitív képet fest a régió kilátásairól – szerint az elmúlt években a legnagyobb gazdasági fejlődés a korábbi Szovjetunióban és Dél-Kelet-Európában volt. Kelet-Európa és a volt szovjet térség gazdasági növekedése az idén is túlszárnyalja a világgazdaságét, és a térségi átlagon belül a rendkívül alacsony bázisról induló FÁK-államok produkálják a leggyorsabb ütemet. A kelet-európai országok csoportjának átlagos növekedési üteme az idén 4,7 százalék lesz a tavalyi 3,8 százalék után. Ezen belül Magyarország hazai összterméke az EBRD várakozása szerint 5,0 százalékkal emelkedik az idei 3,0 százalék után.
Ugyanakkor az EBRD arra is figyelmeztetett, hogy néhány állam – Fehér Oroszország, Türkmenisztán és Üzbegisztán – majdnem leállította az elindított gazdasági reformjait, márpedig az EBRD szerint a reformok felgyorsítása, a mélyebb integráció és regionális együttműködés növelheti azon országok kilátásait, amelyek 2004-ben nem csatlakoznak az Európai Unióhoz.
A jelentés szerint azonban a jövőre csatlakozó volt kommunista országok sem lazíthatnak a gazdasági reformjainkon. Buiter szerint az adminisztráció javítása nélkül ezek az államok nem profitálhatnak teljesen a csatlakozásból, mivel a Brüsszelből érkező pénzek – részben a korrupciónak köszönhetően – elfolynak.
Az EBRD-jelentést elemző Financial Times rámutat arra, hogy a szeptemberben készült EBRD-jelentésben egy szó sincs az Oroszországban kirobbant ellentmondásos Jukosz-ügyről, noha – érvel a napilap – a jelentést készítő Buiter a korábbi években nem félt attól, hogy bírálja Oroszország gazdaságpolitikáját.
Willem Buiter, a bank vezető közgazdásza, a jelentés készítője, hétfőn arra sürgette az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és Japánt, hogy hagyjanak fel a mezőgazdaságban tapasztalható protekcionista politikájukkal és engedjék, hogy a szegényebb országok is eleget tehessenek a potenciális exportjuknak. „Ha Moldávia nem exportálhat az EU-ba, akkor hová exportáljon?” – tette fel a kérdést Buiter, aki szerint az EU-nak sem lehet érdeke, hogy katasztrófális gazdasági helyzetben lévő országok „heverjenek” az unió határain kívül.
A jelentés – amely egyébként pozitív képet fest a régió kilátásairól – szerint az elmúlt években a legnagyobb gazdasági fejlődés a korábbi Szovjetunióban és Dél-Kelet-Európában volt. Kelet-Európa és a volt szovjet térség gazdasági növekedése az idén is túlszárnyalja a világgazdaságét, és a térségi átlagon belül a rendkívül alacsony bázisról induló FÁK-államok produkálják a leggyorsabb ütemet. A kelet-európai országok csoportjának átlagos növekedési üteme az idén 4,7 százalék lesz a tavalyi 3,8 százalék után. Ezen belül Magyarország hazai összterméke az EBRD várakozása szerint 5,0 százalékkal emelkedik az idei 3,0 százalék után.
Ugyanakkor az EBRD arra is figyelmeztetett, hogy néhány állam – Fehér Oroszország, Türkmenisztán és Üzbegisztán – majdnem leállította az elindított gazdasági reformjait, márpedig az EBRD szerint a reformok felgyorsítása, a mélyebb integráció és regionális együttműködés növelheti azon országok kilátásait, amelyek 2004-ben nem csatlakoznak az Európai Unióhoz.
A jelentés szerint azonban a jövőre csatlakozó volt kommunista országok sem lazíthatnak a gazdasági reformjainkon. Buiter szerint az adminisztráció javítása nélkül ezek az államok nem profitálhatnak teljesen a csatlakozásból, mivel a Brüsszelből érkező pénzek – részben a korrupciónak köszönhetően – elfolynak.
Az EBRD-jelentést elemző Financial Times rámutat arra, hogy a szeptemberben készült EBRD-jelentésben egy szó sincs az Oroszországban kirobbant ellentmondásos Jukosz-ügyről, noha – érvel a napilap – a jelentést készítő Buiter a korábbi években nem félt attól, hogy bírálja Oroszország gazdaságpolitikáját.