Az államtitkár úgy látja, a bruttó hozzáadott érték volumenének növekedése az iparban és a szolgáltató ágazatokban azt valószínűsíti, hogy a GDP szerkezetében zajló kedvező irányú változások a harmadik negyedévben is folytatódtak. Örvendetesnek nevezte, hogy az első negyedévi 2,7, majd a második negyedévi 2,4 százalék után a harmadik negyedévben mért 2,9 százalékos növekedés megfelelt a piaci várakozásoknak. A gazdaság fejlődésének szempontjából ez éppúgy kedvező jel, mint a beruházások volumenének – 2002 harmadik negyedévéhez viszonyított – 4,4 százalékos bővülése, az ipari termelés vártnál erőteljesebb, 6 százalék körüli növekedése, vagy a kivitel szeptemberben mért 12 százalékos éves dinamikája.
Londoni piaci elemzők szerint is a harmadik negyedévi 2,9 százalékos éves növekedési adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaság túljutott a növekedési mélyponton, jóllehet kiegyensúlyozatlansága megmaradt. A forintpiaci fejleményekről az a vélemény, hogy az MNB-nek most ki kellene várnia, bár több elemző szerint nehéz lesz fenntartani a hivatalos ingadozási sávon belüli szűkebb árfolyamfolyosót.
A kedden nyilvánosságra került makrogazdasági adatok, a GDP III. negyedévi 2,9 százalékos növekedése, illetve a beruházások 4,4 százalékos gyarapodása ismét azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nincs válságban, tehát semmi sem indokolja az eurókamatnál 10 százalékkal magasabb alapkamatot - mondta Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa az MTI-nek. A kutató szerint a pénteki, 300 bázispontos kamatemelés után ellentétes folyamatok indultak meg. A magasabb kamatprémium további befektetőket vonzhat, ugyanakkor piaci pozícióik átértékelésére is késztethette őket: tartják, vagy kivonják az állampapírjaikat. "Mivel a ma nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok inkább kedvezőnek mondhatók, így a jegybank pénteki kommunikációja, miszerint a kamatemelés részben a fundamentumok gyengülésével magyarázható, továbbra sem érthető" - mondta Neményi, aki 2001-ig az MNB ügyvezető igazgatója volt. A szakember szerint a jelenlegi 12,5 százalékos kamat a régióban csak csődközeli helyzetben lenne indokolt, márpedig a magyar gazdaság stabilitása vitathatatlan.
Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: a 2,9 százalékos GDP-növekedés megegyezik a várttal, a beruházások 4,4 százalékos felfutása viszont meghaladja prognózisukat. A beruházási adat véleménye szerint azt jelzi, hogy a fogyasztásvezérelt növekedés lassan visszaáll a korábbi, beruházás-vezérelt pályára, ami pozitívan értékelhető. "Ezt a kedvező fordulatot ugyanakkor veszélyeztetheti a kamatok drasztikus megugrása, ha az tartós lesz" - tette hozzá az elemző. "Ha a pénteki 300 bázispontos kamatemelés a forint árfolyam védelmében fogant meg, akkor mára ez a hatás elpárolgott, tehát értelmetlennek tűnik. Ráadásul ez a magas kockázati felár kifejezetten a forró tőkét vonzza, míg a magyar állampapírokba tartósan befektetőket elgondolkoztatja" - mondta Varga Lóránt. (MTI)
Londoni piaci elemzők szerint is a harmadik negyedévi 2,9 százalékos éves növekedési adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaság túljutott a növekedési mélyponton, jóllehet kiegyensúlyozatlansága megmaradt. A forintpiaci fejleményekről az a vélemény, hogy az MNB-nek most ki kellene várnia, bár több elemző szerint nehéz lesz fenntartani a hivatalos ingadozási sávon belüli szűkebb árfolyamfolyosót.
A kedden nyilvánosságra került makrogazdasági adatok, a GDP III. negyedévi 2,9 százalékos növekedése, illetve a beruházások 4,4 százalékos gyarapodása ismét azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nincs válságban, tehát semmi sem indokolja az eurókamatnál 10 százalékkal magasabb alapkamatot - mondta Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa az MTI-nek. A kutató szerint a pénteki, 300 bázispontos kamatemelés után ellentétes folyamatok indultak meg. A magasabb kamatprémium további befektetőket vonzhat, ugyanakkor piaci pozícióik átértékelésére is késztethette őket: tartják, vagy kivonják az állampapírjaikat. "Mivel a ma nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok inkább kedvezőnek mondhatók, így a jegybank pénteki kommunikációja, miszerint a kamatemelés részben a fundamentumok gyengülésével magyarázható, továbbra sem érthető" - mondta Neményi, aki 2001-ig az MNB ügyvezető igazgatója volt. A szakember szerint a jelenlegi 12,5 százalékos kamat a régióban csak csődközeli helyzetben lenne indokolt, márpedig a magyar gazdaság stabilitása vitathatatlan.
Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: a 2,9 százalékos GDP-növekedés megegyezik a várttal, a beruházások 4,4 százalékos felfutása viszont meghaladja prognózisukat. A beruházási adat véleménye szerint azt jelzi, hogy a fogyasztásvezérelt növekedés lassan visszaáll a korábbi, beruházás-vezérelt pályára, ami pozitívan értékelhető. "Ezt a kedvező fordulatot ugyanakkor veszélyeztetheti a kamatok drasztikus megugrása, ha az tartós lesz" - tette hozzá az elemző. "Ha a pénteki 300 bázispontos kamatemelés a forint árfolyam védelmében fogant meg, akkor mára ez a hatás elpárolgott, tehát értelmetlennek tűnik. Ráadásul ez a magas kockázati felár kifejezetten a forró tőkét vonzza, míg a magyar állampapírokba tartósan befektetőket elgondolkoztatja" - mondta Varga Lóránt. (MTI)