A szerb kormány tavaly jelentette be, hogy 2004. áprlis-májusában várhatóan három közepes méretű bankot privatizál, a Juba Bankát, a Kontinental Bankát és a Novosadska Bankát, ezért az OTP legközelebbi akvizíciós célpontja valószínűleg az utóbbi lehet, vélekedik Miró József, a Cashline Értékpaír Rt. vezető elemzője. Ebben az esetben az OTP-nek két olasz multival, az Unicreditóval és az Intesa csoporttal kell majd megmérkőznie a Novosadska Banka állami kézben lévő 51,8 százalékáért - ezt már az Újvidéki Dnevnik című lap írja. Az 1864-ben egy ortodox szerzetes által alapított bank főleg Újvidék mezőgazdasággal foglakozó lakosságát szolgálja ki - minden ötödik vajdasági polgárnak van számlája a Novosadska Bankában - de észak-szerbiai és belgrádi fiókhálózata is működik.
A privatizáció sorsa attól is függ, hogy a tavaly decemberi szerb választások után milyen kormány alakul déli szomszédunknál. A választásokon ugyanis a szerb radikálisok és ultranacionalisták szereztek többséget, akik rögtön bejelentették az előző kormány által meghirdetett privatizációs program leállítását. Az ultranacionalistáknak azonban a kormányalakításhoz nincs elegendő parlamenti helyük, így a bankok magánosítása (a szerb bankszektor 49 kisebb-nagyobb helyi bankból áll) azon múlhat, vajon a radikálisok és a szélsőséges nacionalisták bekerülnek-e a kormányba, vagy a mérsékelt nacionalisták a liberális pártokkal fognak össze.
A balkáni privatizációknál nem elhanyagolható politikai kockázat valószínűleg kisebb az OTP másik feltételezett akvizíciós célpontjánál. A horvátországi Nova Banka ugyanis angolszász hátterű pénzügyi befektetők kezében van. A pénzintézet 2001-2002-ben jött létre, amikor egy londoni fedezeti alapból kivált befektetési alap, a Charlemagne Capital Ltd., három közepes méretű helyi bankot megvásárolt (ezek a Dalmatinska Banka, az Istarska Banka, valamint a Sisacka Banka), majd egybeolvasztotta őket. Hozzá a Dubrovacka Banka egyelőre leányvállalatként csatlakozik. A pénzügyi befektető a hírek szerint 2004 végén értékesíti az addigra már egységes bankot. A könyv szerint 110 millió dollárt érő bank(csoport) 2003. végére 10-15 millió dollár profitot ért el - mondta el a hvg.hu-nak Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. vezető elemzője. A negyvennél több, főleg kisebb helyi bankot számláló horvát bankpiacon a Nova 6 százalék körüli részesedést mondhat magáénak.
Romániában az OTP - gyaníthatóan politikai okokból - nem tudta megvásárolni a BCR bankot, a kormány inkább elhalasztotta a nagybank privatizációját. Ugyancsak meghiúsult - piaci információk szerint - egy kisebb bank, a Banka Transsilvania megvásárlása. Az OTP azonban nem mondott le a romániai akvizícióról, legújabb terveiben egy közepes tőkeerejű román bank megvásárlását fontolgatja, hírek szerint esetleg az egykori román tenisz-sztár érdekeltségére, a Banka Tiriacra vetett szemet. Egy „alvó” (alig működő) minibank megvásárlásának annyi haszna lenne - véli Pártl Zoltán, a K and H Equities elemzője -, hogy az OTP-nek nem kellene egy-két évet várnia a romániai banklicensz megszerzésére, ehelyett, néhány tízmillió dollár befektetésével, akár 50 fiókos lakossági bankot is vásárolhatna. Az OTP - amelynek árfolyama nem sínylette meg, hogy az albánok a tavaly év végi privatizációs tender eredményeként inkább az osztrák Raiffeisennek adták legnagyobb takarékpénztárukat - távolabbi terveiben egy ukrán bank felvásárlása is szerepel.
A privatizáció sorsa attól is függ, hogy a tavaly decemberi szerb választások után milyen kormány alakul déli szomszédunknál. A választásokon ugyanis a szerb radikálisok és ultranacionalisták szereztek többséget, akik rögtön bejelentették az előző kormány által meghirdetett privatizációs program leállítását. Az ultranacionalistáknak azonban a kormányalakításhoz nincs elegendő parlamenti helyük, így a bankok magánosítása (a szerb bankszektor 49 kisebb-nagyobb helyi bankból áll) azon múlhat, vajon a radikálisok és a szélsőséges nacionalisták bekerülnek-e a kormányba, vagy a mérsékelt nacionalisták a liberális pártokkal fognak össze.
A balkáni privatizációknál nem elhanyagolható politikai kockázat valószínűleg kisebb az OTP másik feltételezett akvizíciós célpontjánál. A horvátországi Nova Banka ugyanis angolszász hátterű pénzügyi befektetők kezében van. A pénzintézet 2001-2002-ben jött létre, amikor egy londoni fedezeti alapból kivált befektetési alap, a Charlemagne Capital Ltd., három közepes méretű helyi bankot megvásárolt (ezek a Dalmatinska Banka, az Istarska Banka, valamint a Sisacka Banka), majd egybeolvasztotta őket. Hozzá a Dubrovacka Banka egyelőre leányvállalatként csatlakozik. A pénzügyi befektető a hírek szerint 2004 végén értékesíti az addigra már egységes bankot. A könyv szerint 110 millió dollárt érő bank(csoport) 2003. végére 10-15 millió dollár profitot ért el - mondta el a hvg.hu-nak Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. vezető elemzője. A negyvennél több, főleg kisebb helyi bankot számláló horvát bankpiacon a Nova 6 százalék körüli részesedést mondhat magáénak.
Romániában az OTP - gyaníthatóan politikai okokból - nem tudta megvásárolni a BCR bankot, a kormány inkább elhalasztotta a nagybank privatizációját. Ugyancsak meghiúsult - piaci információk szerint - egy kisebb bank, a Banka Transsilvania megvásárlása. Az OTP azonban nem mondott le a romániai akvizícióról, legújabb terveiben egy közepes tőkeerejű román bank megvásárlását fontolgatja, hírek szerint esetleg az egykori román tenisz-sztár érdekeltségére, a Banka Tiriacra vetett szemet. Egy „alvó” (alig működő) minibank megvásárlásának annyi haszna lenne - véli Pártl Zoltán, a K and H Equities elemzője -, hogy az OTP-nek nem kellene egy-két évet várnia a romániai banklicensz megszerzésére, ehelyett, néhány tízmillió dollár befektetésével, akár 50 fiókos lakossági bankot is vásárolhatna. Az OTP - amelynek árfolyama nem sínylette meg, hogy az albánok a tavaly év végi privatizációs tender eredményeként inkább az osztrák Raiffeisennek adták legnagyobb takarékpénztárukat - távolabbi terveiben egy ukrán bank felvásárlása is szerepel.