Egyelőre egy évre veszi bérbe az állami tulajdonban lévő Bábolna a csőd elől menekülő Hajdú-Bét Rt. debreceni baromfifeldolgozó üzemét – derül ki abból a szerződésből, amelyet a két cég kedden írt alá. A Bábolna megtartja az üzem több mint 400 dolgozóját, sőt a létszám 650 fölé is nőhet a termelés tervezett felfuttatása után. A húskészítményeket, panírozott és továbbfeldolgozott kacsa- és libatermékeket előállító debreceni üzem a Bábolna békéscsabai és kecskeméti termelőegységeinek kínálatát egészíti ki. Bár hírek szerint a Bábolna szemet vetett a Hajdú-Bét kisvárdai csirkeüzemére is, a társaság a hvg.hu-hoz eljuttatott információi alapján nem folytatnak további tárgyalásokat a Bábolnával.
A kedden bejelentett megegyezéssel a Bábolna mindenesetre mentőövet dobott a debreceni cégnek: a Wallis Befektetési Rt. 83 százalékos tulajdonában álló, egykor a piac közel egyötödét magáénak tudó társaság a bérbeadással biztosítani tudja bevételei egy részének fennmaradását és elkerülheti a teljes csődöt. A Hajdú-Bét ellen ugyanis tavaly év végén felszámolást kezdeményeztek, miután a baromfipiac évek óta tartó válsága miatt hatalmas adósságokat halmozott fel beszállítóival és termelőivel szemben. A nehézségek ellenére egyelőre nem folynak tárgyalások a Hajdú-Bét teljes eladásáról - tájékoztatta a cég a hvg.hu-t.
Nem tudni, hogy a Bábolna mennyit fizet a Hajdú-Bétnek, de a terjeszkedés költségeit valószínűleg abból a 2,9 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönből fedezi, amelyet hírek szerint az Állami Privatizációs- és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. hagyott jóvá számára december végén. A beszámolók szerint a hitel folyósítására még a kormánynak is rá kell bólintania, de az állami segítségnyújtás már most erősen felborzolta a Bábolna magántulajdonban lévő versenytársainak idegeit.
„A Bábolna az adófizetők pénzéből kapott újra több milliárdot, ami tovább növelte az állam szerepvállalását a piacon és várhatóan rontja a magántulajdonban lévő cégek esélyeit” – fakadt ki a hvg.hu-nak Magyar József, a szentesi központú, 1400 alkalmazottat foglalkoztató, és tavaly 21 milliárd forintos forgalmat produkáló Hungerit Rt. vezérigazgatója. „Ez a helyzet tarthatatlan, hiszen a Bábolna jobb feltételekkel tud működni az egyébként szűkülő piacon” – tette hozzá Magyar.
A Hajdú-Béttel kötött szerződés csak olaj volt a tűzre, hiszen a Hungerit a piac szereplőit képviselő Baromfi Terméktanács több tagjával együtt már november végén is tiltakozott az ellen, hogy szerintük a legnagyobb feldolgozóként működő Bábolna "állami segítséggel" törje le az árakat. A legnagyobbak közé tartozó Bábolna több mint 20 milliárd forint értékű állami segítséget kapott az utóbbi években, miközben Magyar szerint a hazai baromfipiac többi szereplőjét is erősen sújtja a folyamatos európai túltermelés, a német keresletcsökkenés és a tavaly májusi kínai csirkevész nyomán kialakult válság. „Furcsa, hogy a kormány milliárdokkal támogat egyetlen céget, miközben a költségvetés kiadásainak csökkentését tervezi” – mondta Magyar.
„A Bábolna nem támogatást kapott, hanem tulajdonosi kölcsönt, amit ahogy eddig vissza is fog fizetni" - mondta a hvg.hu-nak Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója. Marczali szerint a versenytársak ellenérzései részben annak is köszönhetőek, hogy egy megerősödött Bábolnával találták magukat szembe a piacon. A vezérigazgató szerint tavaly 5 milliárd forintos eredményjavulással 2,8 milliárd forintra csökkent a Bábolna vesztesége. Idén már profitot is fog termelni a cégcsoport – tette hozzá Marczali.
A javuló eredmények és az újabb állami segítség várhatóan segíteni fogja a Bábolna régóta tervezett privatizációját, amely többi baromficég véleménye szerint véget vethetne az állam aránytalan részvételének a baromfipiacon. Az ÁPV honlapja szerint a cégcsoportot még idén el kívánja adni a kormány, de a lehetséges tranzakció időzítéséről és feltételeiről még nem tudni további részleteket. A rossz piaci kilátásokon kívül azonban főképp a Bábolna nemzetközi mércével is kicsi és arányaiban gazdaságtalan mérete lehet a magánosítás akadálya. Már ha a magas adósságállomány önmagában nem riasztja el a külföldi és hazai érdeklődőket.
A kedden bejelentett megegyezéssel a Bábolna mindenesetre mentőövet dobott a debreceni cégnek: a Wallis Befektetési Rt. 83 százalékos tulajdonában álló, egykor a piac közel egyötödét magáénak tudó társaság a bérbeadással biztosítani tudja bevételei egy részének fennmaradását és elkerülheti a teljes csődöt. A Hajdú-Bét ellen ugyanis tavaly év végén felszámolást kezdeményeztek, miután a baromfipiac évek óta tartó válsága miatt hatalmas adósságokat halmozott fel beszállítóival és termelőivel szemben. A nehézségek ellenére egyelőre nem folynak tárgyalások a Hajdú-Bét teljes eladásáról - tájékoztatta a cég a hvg.hu-t.
Nem tudni, hogy a Bábolna mennyit fizet a Hajdú-Bétnek, de a terjeszkedés költségeit valószínűleg abból a 2,9 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönből fedezi, amelyet hírek szerint az Állami Privatizációs- és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. hagyott jóvá számára december végén. A beszámolók szerint a hitel folyósítására még a kormánynak is rá kell bólintania, de az állami segítségnyújtás már most erősen felborzolta a Bábolna magántulajdonban lévő versenytársainak idegeit.
„A Bábolna az adófizetők pénzéből kapott újra több milliárdot, ami tovább növelte az állam szerepvállalását a piacon és várhatóan rontja a magántulajdonban lévő cégek esélyeit” – fakadt ki a hvg.hu-nak Magyar József, a szentesi központú, 1400 alkalmazottat foglalkoztató, és tavaly 21 milliárd forintos forgalmat produkáló Hungerit Rt. vezérigazgatója. „Ez a helyzet tarthatatlan, hiszen a Bábolna jobb feltételekkel tud működni az egyébként szűkülő piacon” – tette hozzá Magyar.
A Hajdú-Béttel kötött szerződés csak olaj volt a tűzre, hiszen a Hungerit a piac szereplőit képviselő Baromfi Terméktanács több tagjával együtt már november végén is tiltakozott az ellen, hogy szerintük a legnagyobb feldolgozóként működő Bábolna "állami segítséggel" törje le az árakat. A legnagyobbak közé tartozó Bábolna több mint 20 milliárd forint értékű állami segítséget kapott az utóbbi években, miközben Magyar szerint a hazai baromfipiac többi szereplőjét is erősen sújtja a folyamatos európai túltermelés, a német keresletcsökkenés és a tavaly májusi kínai csirkevész nyomán kialakult válság. „Furcsa, hogy a kormány milliárdokkal támogat egyetlen céget, miközben a költségvetés kiadásainak csökkentését tervezi” – mondta Magyar.
„A Bábolna nem támogatást kapott, hanem tulajdonosi kölcsönt, amit ahogy eddig vissza is fog fizetni" - mondta a hvg.hu-nak Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója. Marczali szerint a versenytársak ellenérzései részben annak is köszönhetőek, hogy egy megerősödött Bábolnával találták magukat szembe a piacon. A vezérigazgató szerint tavaly 5 milliárd forintos eredményjavulással 2,8 milliárd forintra csökkent a Bábolna vesztesége. Idén már profitot is fog termelni a cégcsoport – tette hozzá Marczali.
A javuló eredmények és az újabb állami segítség várhatóan segíteni fogja a Bábolna régóta tervezett privatizációját, amely többi baromficég véleménye szerint véget vethetne az állam aránytalan részvételének a baromfipiacon. Az ÁPV honlapja szerint a cégcsoportot még idén el kívánja adni a kormány, de a lehetséges tranzakció időzítéséről és feltételeiről még nem tudni további részleteket. A rossz piaci kilátásokon kívül azonban főképp a Bábolna nemzetközi mércével is kicsi és arányaiban gazdaságtalan mérete lehet a magánosítás akadálya. Már ha a magas adósságállomány önmagában nem riasztja el a külföldi és hazai érdeklődőket.