Pénteken erőteljesen esett a forint árfolyama, a délelőtti mélyponton 271 forintba került az euró, majd visszatért a 268 forint körüli szintre. Ezzel egyidőben a kötvényhozamok is emelkedtek; a rövid futamidejű papírok hozama 30, a közép- és hosszú lejáratúaké 15-15 bázisponttal.
Adamecz Péter, a jegybank alelnöke csütörtökön délután azt mondta, hogy a jegybank mostantól az inflációs cél követésére koncentrál. "Ebből sokan arra következtettek, hogy az MNB feladja az árfolyamcél követését és nem fogja mindenáron a korábban kívánatosnak nevezett 250-260 forint/euró közötti sávban tartani a magyar fizetőeszközt" – mondta a hvg.hu-nak Daróczi Andor, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője.
A miniszterelnököt helyettesítő Kiss Péter kancellária miniszter péntek reggeli nyilatkozatában tudatta, hogy a kormány felülvizsgálja a 2004-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését és az eurózónához történő csatlakozás 2008-as dátumát. Úgy tűnik, mostanra esett le a tantusz a külföldi befektetőknek, hogy a pénzügyminiszter-váltás mellett az eurózóna-csatlakozás dátumát is későbbre, kutatók szerint feltehetőleg 2010-re módosítja a kormány. Így a fiskális szigor helyreállítása a politikailag egyébként is gyengének tartott Draskovics kinevezésével valószínűleg hátrébb kerülhet a kormányzat fontossági rangsorában.
Eközben Adamecz Péter, a jegybank alelnöke is besegített, amikor Reuters-nek azt nyilatkozta: az MNB a lehető leggyorsabban csatlakozni szeretne az eurózónához. Ezzel összhangban a jegybank továbbra is kitart 2005-re kitűzött, - elemzők szerint igen ambiciózus - inflációs célja mellett, amely a pénzromlás mértékét 2005. végére 4 százalék alá csökkentené. E kijelentés további csatározások lehetőségét vetíti előre a kormány és a jegybank között, amit a piac nyilván nem fogad majd kitörő lelkesedéssel.
Az elmúlt év végén a legtöbb elemző még úgy látta, hogy a forint várhatóan erősödéssel kezdi az évet, a befektetők ugyanis már rövidtávon is a jegybanki alapkamat csökkentésre számítottak. Azóta azonban kiderült, hogy az államháztartási hiány minden várakozást felülmúlt. Ez a tény a januári áremelkedések inflációnövelő hatásával együtt lehűtötte a kamatmérséklési várakozásokat.
Elkerülték a magyar piacot azok a spekulánsok is, akik forinthitelből magas hozamú magyar állampapírokat vettek volna, majd a jegybanki alapkamat csökkenését követő hitelkamat mérséklésekor olcsóbb hitellel refinanszírozták volna korábbi forint hitelüket. A legfontosabb szereplők, a hosszú távra tervező portfolió befektetők egyelőre kivárnak. Hogy meddig, az talán a jövő héten válik világossá – mondta a hvg.hu-nak egy nagybank kötvénykereskedője.
Adamecz Péter, a jegybank alelnöke csütörtökön délután azt mondta, hogy a jegybank mostantól az inflációs cél követésére koncentrál. "Ebből sokan arra következtettek, hogy az MNB feladja az árfolyamcél követését és nem fogja mindenáron a korábban kívánatosnak nevezett 250-260 forint/euró közötti sávban tartani a magyar fizetőeszközt" – mondta a hvg.hu-nak Daróczi Andor, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője.
A miniszterelnököt helyettesítő Kiss Péter kancellária miniszter péntek reggeli nyilatkozatában tudatta, hogy a kormány felülvizsgálja a 2004-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését és az eurózónához történő csatlakozás 2008-as dátumát. Úgy tűnik, mostanra esett le a tantusz a külföldi befektetőknek, hogy a pénzügyminiszter-váltás mellett az eurózóna-csatlakozás dátumát is későbbre, kutatók szerint feltehetőleg 2010-re módosítja a kormány. Így a fiskális szigor helyreállítása a politikailag egyébként is gyengének tartott Draskovics kinevezésével valószínűleg hátrébb kerülhet a kormányzat fontossági rangsorában.
Eközben Adamecz Péter, a jegybank alelnöke is besegített, amikor Reuters-nek azt nyilatkozta: az MNB a lehető leggyorsabban csatlakozni szeretne az eurózónához. Ezzel összhangban a jegybank továbbra is kitart 2005-re kitűzött, - elemzők szerint igen ambiciózus - inflációs célja mellett, amely a pénzromlás mértékét 2005. végére 4 százalék alá csökkentené. E kijelentés további csatározások lehetőségét vetíti előre a kormány és a jegybank között, amit a piac nyilván nem fogad majd kitörő lelkesedéssel.
Az elmúlt év végén a legtöbb elemző még úgy látta, hogy a forint várhatóan erősödéssel kezdi az évet, a befektetők ugyanis már rövidtávon is a jegybanki alapkamat csökkentésre számítottak. Azóta azonban kiderült, hogy az államháztartási hiány minden várakozást felülmúlt. Ez a tény a januári áremelkedések inflációnövelő hatásával együtt lehűtötte a kamatmérséklési várakozásokat.
Elkerülték a magyar piacot azok a spekulánsok is, akik forinthitelből magas hozamú magyar állampapírokat vettek volna, majd a jegybanki alapkamat csökkenését követő hitelkamat mérséklésekor olcsóbb hitellel refinanszírozták volna korábbi forint hitelüket. A legfontosabb szereplők, a hosszú távra tervező portfolió befektetők egyelőre kivárnak. Hogy meddig, az talán a jövő héten válik világossá – mondta a hvg.hu-nak egy nagybank kötvénykereskedője.