A Wall Street befektetői már régóta sejtik, hogy John Kerry a leginkább esélyes demokrata elnökjelölt, egyedül neki vannak komoly esélyei arra, hogy jövőre beköltözzön a Fehér Házba. Ennek megfelelően, a nagy befektetési és értékpapír-kereskedő cégek 1 millió dollárral járultak hozzá kampányához, ezzel jóval többet áldoztak, mint a többi demokrata elnökjelöltre. (John Edwards csak negyedmilliót kapott).
John Kerryt a Wall Streeten nem tartják olyan szélsőségesen „anti-business” felfogásúnak, mint a protekcionista érzelmekre apelláló, és a „fizessenek a gazdagok magasabb adókat” jelszóval operáló Howard Deant, de azért Kerry eddigi kampánybeszédeitől máris borsóznak a hátak a Wall Streeten. Kerry jelezte, hogy amennyiben elnök lesz, módosítja Bush 1 600 milliárd dolláros adóprogramját, és mindenekelőtt az évi 200 000 dollár (40 millió forint) fölötti jövedelmek adókedvezményét szünteti meg. Sokan tartanak attól, hogy megakadhat a Wall Streeten tartó folyamatos áremelkedés, ha Kerry hozzányúl az adókedvezményekhez. Nem örül a Big Business annak sem, hogy a demokrata elnökjelöltség várományosa a gyógyszergyárakat termékeik árának csökkentésére akarja késztetni, és meg akarja akadályozni, hogy a vállalatok offshore bankokban tartsák pénzüket.
Mások viszont felhívják a figyelmet, Kerry nem akarja bántani a középosztálynak nyújtott adókedvezményeket. (Dean az adóprogramot egy az egyben visszavonná). Miközben Kerry is hajlik az osztalékadó ededeti szintre való visszaállítására, a középosztályt sújtó nyereségadót tovább csökkentené. Adókedvezményekkel ösztönözné a vállalkozókat új feldolgozóipari munkahelyek teremtésére. Piacbarátnak tartják azt az igéretét is, hogy a költségvetési deficit további növekedésének megakadályozására szigorú kontrollt vezetne be a szövetségi állam kiadásainak fékentartására és 2008 végére a költségvetési hiányt a jelenleginek a felére faragná le.
Kerryvel kapcsolatban tehát ellentmondásosak az elemzések. Abban viszont nagyjából egyetértenek a befektetők, hogy számukra a legbiztonságosabb Bush újraválasztása lenne.
John Kerryt a Wall Streeten nem tartják olyan szélsőségesen „anti-business” felfogásúnak, mint a protekcionista érzelmekre apelláló, és a „fizessenek a gazdagok magasabb adókat” jelszóval operáló Howard Deant, de azért Kerry eddigi kampánybeszédeitől máris borsóznak a hátak a Wall Streeten. Kerry jelezte, hogy amennyiben elnök lesz, módosítja Bush 1 600 milliárd dolláros adóprogramját, és mindenekelőtt az évi 200 000 dollár (40 millió forint) fölötti jövedelmek adókedvezményét szünteti meg. Sokan tartanak attól, hogy megakadhat a Wall Streeten tartó folyamatos áremelkedés, ha Kerry hozzányúl az adókedvezményekhez. Nem örül a Big Business annak sem, hogy a demokrata elnökjelöltség várományosa a gyógyszergyárakat termékeik árának csökkentésére akarja késztetni, és meg akarja akadályozni, hogy a vállalatok offshore bankokban tartsák pénzüket.
Mások viszont felhívják a figyelmet, Kerry nem akarja bántani a középosztálynak nyújtott adókedvezményeket. (Dean az adóprogramot egy az egyben visszavonná). Miközben Kerry is hajlik az osztalékadó ededeti szintre való visszaállítására, a középosztályt sújtó nyereségadót tovább csökkentené. Adókedvezményekkel ösztönözné a vállalkozókat új feldolgozóipari munkahelyek teremtésére. Piacbarátnak tartják azt az igéretét is, hogy a költségvetési deficit további növekedésének megakadályozására szigorú kontrollt vezetne be a szövetségi állam kiadásainak fékentartására és 2008 végére a költségvetési hiányt a jelenleginek a felére faragná le.
Kerryvel kapcsolatban tehát ellentmondásosak az elemzések. Abban viszont nagyjából egyetértenek a befektetők, hogy számukra a legbiztonságosabb Bush újraválasztása lenne.