Ha mégis felvételre kerülne a sor, a legtöbben Oroszországot (12 százalék) és Törökországot (11 százalék) jelölnék meg lehetséges belépőként, a 2007-es csatlakozásra igazán esélyes Romániát és Bulgáriát csak 6 százalékuk említette meg a vizsgálatban. A leghevesebben a német és francia üzletemberek ellenzik az unió 25 tagúnál nagyobbra történő bővítését (78 és 69 százalék), míg a holland menedzsereknek csak a 28 százaléka van a további bővítés ellen.
A megkérdezett vezetők 59 százaléka szerint a mostani bővítés utáni legfontosabb teendő a belső piac egységes adórendszerének kidolgozása lesz; a belső piac kiterjesztését a tíz új belépő államra csupán 46 százalék említette. Az európai üzleti vezetők több mint egyharmada szerint fontos lenne ezen felül megvalósítani a közös kül- és biztonsági politikát, illetve a közös agrárpolitika sürgős reformját. A vezetők közel fele tartja úgy, hogy az EU törvényhozói gyakorlatán is változtatni kellene, mégpedig a vétójog, valamint az egyhangú döntési elv eltörlésével. A második legtöbbször (40 százalék) előforduló reformjavaslat az Európai Bizottság hatalmának növelése volt.
A megkérdezettek 35 százaléka gondolja úgy, hogy a hivatalos munkanyelvek számát csökkenteni kellene, valamint, hogy az Európai Parlamentet és a Miniszterek Tanácsát azonos jogkörökkel kellene felruházni a törvényhozás terén.
Az országonkénti lebontásokat nézve a brit topmenedzserek támogatják a legkevésbé az Európai Bizottság hatalmának kiterjesztését (13 százalék), míg emellett leginkább az olaszok az elkötelezettek (61 százalék). A brit vezetők kétharmada szeretne nagyobb hatalmat biztosítani a tagállamoknak, míg a többi európai államból érkezett vezetők csupán 29 százaléka támogatja ezt a felvetést. A francia, belga és holland gazdasági felsővezetők többnyire egyetértenek az európai folyamatokkal.
A UPS EBM által 1992. óta évente elvégzett vizsgálat során Európa 15 ezer legnagyobb vállalatából kiválasztott 1453 felsővezetőt kérdeztek meg 2003. szeptember 23. és november 10. között. Az eddigi adatok elérhetők egy speciálisan erre a célra létrehozott honlapon: www.ebm.ups.com.
A megkérdezett vezetők 59 százaléka szerint a mostani bővítés utáni legfontosabb teendő a belső piac egységes adórendszerének kidolgozása lesz; a belső piac kiterjesztését a tíz új belépő államra csupán 46 százalék említette. Az európai üzleti vezetők több mint egyharmada szerint fontos lenne ezen felül megvalósítani a közös kül- és biztonsági politikát, illetve a közös agrárpolitika sürgős reformját. A vezetők közel fele tartja úgy, hogy az EU törvényhozói gyakorlatán is változtatni kellene, mégpedig a vétójog, valamint az egyhangú döntési elv eltörlésével. A második legtöbbször (40 százalék) előforduló reformjavaslat az Európai Bizottság hatalmának növelése volt.
A megkérdezettek 35 százaléka gondolja úgy, hogy a hivatalos munkanyelvek számát csökkenteni kellene, valamint, hogy az Európai Parlamentet és a Miniszterek Tanácsát azonos jogkörökkel kellene felruházni a törvényhozás terén.
Az országonkénti lebontásokat nézve a brit topmenedzserek támogatják a legkevésbé az Európai Bizottság hatalmának kiterjesztését (13 százalék), míg emellett leginkább az olaszok az elkötelezettek (61 százalék). A brit vezetők kétharmada szeretne nagyobb hatalmat biztosítani a tagállamoknak, míg a többi európai államból érkezett vezetők csupán 29 százaléka támogatja ezt a felvetést. A francia, belga és holland gazdasági felsővezetők többnyire egyetértenek az európai folyamatokkal.
A UPS EBM által 1992. óta évente elvégzett vizsgálat során Európa 15 ezer legnagyobb vállalatából kiválasztott 1453 felsővezetőt kérdeztek meg 2003. szeptember 23. és november 10. között. Az eddigi adatok elérhetők egy speciálisan erre a célra létrehozott honlapon: www.ebm.ups.com.