A tavalyi 75. helyről a 74.-re lépett elő Budapest azon a ranglistán, amely a világ 215 városának életminőségét vizsgálja – derül ki a Mercer nemzetközi tanácsadócég által készített felmérésből. A vizsgálat 39 kritérium alapján próbálja értékelni, milyen körülmények közé cseppenhet egy multinacionális cég alkalmazottja, többek közt Budapesten. Figyelembe veszi, hogy mennyire könnyen férhet hozzá az alkalmazott a megfelelő élelmiszerekhez, lakáshoz, banki szolgáltatásokhoz, milyen iskolákba járathatja gyermekét, mennyire fejlett a közlekedés, szennyezett-e a levegő, illetve milyen széles a szabadidős programok kínálata. De górcső alá veszik azt is, mennyire stabil a célország politikai környezete, elterjedt-e a bűnözés, illetve korlátozzák-e a személyi szabadságjogokat.
„A közelgő EU-csatlakozás már eddig is nagy életminőség-fejlődést hozott Magyarországon, amit az is mutat, hogy Budapest egyre feljebb kúszik a ranglistán” – mondta hvg.hu-nak Slagin Parakatil, a felmérés hazánkra vonatkozó részének Genfben dolgozó indiai származású elemzője. Szerinte Budapest Prágával együtt a két legfejlettebb város Kelet-Közép-Európában, amely további fejlődés elé nézhet az EU-csatlakozás után. „Várhatóan még több külföldi vállal munkát Budapesten, és a határok leomlásával az életminőségük is javulni fog” – tette hozzá.
A New York életminőségét 100 százaléknak tekintő Mercer-index Budapest esetében 88 százalék volt tavaly, ami kis emelkedés a 2002-es 87 százalékhoz képest. Parakatil szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy többek között a klíma, a légszennyezés, és a légiközlekedés, illetve a repülőtér megközelítése okozta a legtöbb gondot az itt dolgozó külföldieknek. A maximális tíz pontból tízet kapott viszont a helyi telefonszolgáltatások elérhetősége és minősége, nyolcat a lakáskínálat, a moziválaszték, illetve a sportolási lehetőségek palettája. A hazai zenei és koncertkínálatot tízes skálán hetesre értékelte a Mercer felmérése, illetve a nemzetközi és magyar konyhával rendelkező éttermek száma és minősége is hetes osztályzatra volt elég.
„Nagyjából kilencven százalékos eredmény fölött az adott város szinte már semmilyen kockázatot, vagy nehézséget sem jelent az oda költöző külföldinek. Budapest ehhez már nagyon közel van, de azért manapság még mindig 5-10 százalékkal magasabb fizetést kérnek azok, akiket ide neveznek ki” – foglalta össze Parakatil.
Regionális összehasonlításban Prágától egyetlen százalékkal lemaradva Budapest a második, a magyar fővárost pedig a szlovéniai Ljubljana és a litván Vilnius követi. Az egészségügyi szolgáltatások rangsorában viszont Budapest Prága és Ljubljana után csak a harmadik legjobb a térségben. A vizsgálatban résztvevő összes várost tekintve a kanadai Calgaryban a legjobb az egészségügyi ellátás, amelyet Honolulu és Helsinki követ. Az egészségügyi szolgáltatások az azeri Bakuban a legrosszabbak.
A teljes életminőség ranglistáját a svájci Zürich vezeti 106,5 százalékkal, a második helyen pedig Genf, Vancouver és Bécs osztozik 106 százalékkal. Az első ötven város közül 24 európai, a legrosszabbul szereplő európai város pedig a 78. helyen található Athén. A Mercer szerint jelen pillanatban Bagdadban a legrosszabb élni és dolgozni.
„A közelgő EU-csatlakozás már eddig is nagy életminőség-fejlődést hozott Magyarországon, amit az is mutat, hogy Budapest egyre feljebb kúszik a ranglistán” – mondta hvg.hu-nak Slagin Parakatil, a felmérés hazánkra vonatkozó részének Genfben dolgozó indiai származású elemzője. Szerinte Budapest Prágával együtt a két legfejlettebb város Kelet-Közép-Európában, amely további fejlődés elé nézhet az EU-csatlakozás után. „Várhatóan még több külföldi vállal munkát Budapesten, és a határok leomlásával az életminőségük is javulni fog” – tette hozzá.
A New York életminőségét 100 százaléknak tekintő Mercer-index Budapest esetében 88 százalék volt tavaly, ami kis emelkedés a 2002-es 87 százalékhoz képest. Parakatil szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy többek között a klíma, a légszennyezés, és a légiközlekedés, illetve a repülőtér megközelítése okozta a legtöbb gondot az itt dolgozó külföldieknek. A maximális tíz pontból tízet kapott viszont a helyi telefonszolgáltatások elérhetősége és minősége, nyolcat a lakáskínálat, a moziválaszték, illetve a sportolási lehetőségek palettája. A hazai zenei és koncertkínálatot tízes skálán hetesre értékelte a Mercer felmérése, illetve a nemzetközi és magyar konyhával rendelkező éttermek száma és minősége is hetes osztályzatra volt elég.
„Nagyjából kilencven százalékos eredmény fölött az adott város szinte már semmilyen kockázatot, vagy nehézséget sem jelent az oda költöző külföldinek. Budapest ehhez már nagyon közel van, de azért manapság még mindig 5-10 százalékkal magasabb fizetést kérnek azok, akiket ide neveznek ki” – foglalta össze Parakatil.
Regionális összehasonlításban Prágától egyetlen százalékkal lemaradva Budapest a második, a magyar fővárost pedig a szlovéniai Ljubljana és a litván Vilnius követi. Az egészségügyi szolgáltatások rangsorában viszont Budapest Prága és Ljubljana után csak a harmadik legjobb a térségben. A vizsgálatban résztvevő összes várost tekintve a kanadai Calgaryban a legjobb az egészségügyi ellátás, amelyet Honolulu és Helsinki követ. Az egészségügyi szolgáltatások az azeri Bakuban a legrosszabbak.
A teljes életminőség ranglistáját a svájci Zürich vezeti 106,5 százalékkal, a második helyen pedig Genf, Vancouver és Bécs osztozik 106 százalékkal. Az első ötven város közül 24 európai, a legrosszabbul szereplő európai város pedig a 78. helyen található Athén. A Mercer szerint jelen pillanatban Bagdadban a legrosszabb élni és dolgozni.